NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Miért akarja megakadályozni a spanyol kormány, hogy magyar cég vegye meg Talgo vonatgyárat?

A Talgo Vittal típusú vonata, és a magyar miniszterelnök
A Talgo Vittal típusú vonata, és a magyar miniszterelnök Szerzői jogok Forrás: Talgo
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A madridi kormány stratégiai cégnek minősítette egy vonatgyárat, hogy meg tudja akadályozni, hogy egy magyar cég vegye meg; orosz érdekeltséget feltételeznek a háttérben. Nem ez az első, hogy ellenállásba ütközik a magyar befektetési szándék: déli szomszédainknál is előfordultak hasonló esetek.

HIRDETÉS

Szlovéniában a magyar terjeszkedés ellen tiltakoztak, Horvátországban a kormányfő akadályozta meg, hogy egy „koronaékszernek” magyar tulajdonosa legyen.

„Mindent megteszünk” annak érdekében, hogy ne kerüljön magyar kézbe a Talgo – közölte újságírókkal nemrég, zárt körben a spanyol közlekedési miniszter. Óscar Puente szavait a tárca más illetékesei is megerősítették – írta a legnagyobb példányszámú spanyol napilap, az El País. Újat tulajdonképpen nem mondott a miniszter. A spanyol kormány ugyanis már február 21-én tudatta: komoly fenntartásai vannak a magyar vételi szándékkal kapcsolatban, amely mögött orosz érdeket sejt.

A Talgo 250 Dual
A Talgo 250 DualForrás: Talgo

A Talgo nem akármilyen cég: 82 éves múltjával és két spanyolországi gyárával a világ élvonalába tartozik a többi között a nagysebességű vonatok gyártásában. Az értéke meghaladja a félmilliárd eurót, egészen pontosan 527 millióra becsülik.

A magyar kormány elkötelezetten támogatja a versenyképes magyar vállalatok külföldi terjeszkedését – ezt még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette ki tavalyelőtt, igaz, akkor még csak a szomszédos országokra utalva. Ott sem rajonganak azonban a magyar vevőkért.

Ritka, hogy magyar vállalat távol is terjeszkedni tudjon. A Vajda-Papírnak ez Norvégiában sikerült, a Tombor András vezette Ganz-MaVag pedig most az Ibériai-félszigeten próbálkozik.

A Moncloa-palotában – ez a spanyol kormány székhelye – a szocialista Pedro Sánchez kabinetje szélsőjobboldalinak tartja Orbán Viktort, a magyar miniszterelnök orosz kapcsolataitól pedig egyenesen viszolyog. A gyakran eredményesen bevetett magyar fegyverrel tervezik meghiúsítani, hogy a Talgo magyar kezekbe kerüljön. A vonatgyártó céget stratégiai fontosságúnak minősítik, amint azt Jordi Hereu ipari miniszter napokkal ezelőtt felvázolta.

A vevő

A Talgo megszerzésére egy külön magyar projektcég alakult. Ennek többségi tulajdonosa a Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter által gründolt, jelenleg egy szövevényes, és főleg átláthatatlan magántőkealap tulajdonában álló Magyar Vagon, a MaVag-csoport – írta a hvg.hu. Ebbe a cégcsoportba – amely korábban orosz partnerével együtt kötelezettséget vállalt vasúti kocsik leszállítására, egyiptomi megrendelésre – privatizálta a magyar kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait. Az egyiptomi rendelés teljesítéséhez még ötszáz vagon vár összeszerelésre.

A Dunakeszi Járműjavítóban készülnek a vasúti kocsik egyiptomi megrendelésre
A Dunakeszi Járműjavítóban készülnek a vasúti kocsik egyiptomi megrendelésreForrás: djj.hu

A projektcég, teljes nevén a Ganz-MaVag Europe Zrt. alapító okiratát február elején frissítették. Alaptőkéje a Talgoért felajánlott, 632 millió eurós, csaknem 250 milliárd forintos vételárhoz képest elenyésző: alig tizenötezer euró. A magyar állam ebben 6750 eurós bevásárlással, alig 2,7 millió forintért 45 százalékos kisebbségi tulajdont szerzett. Ezt – amint arra a HVG is felhívta a figyelmet – nem verték nagy dobra annak ellenére, hogy egy ekkora mérvű külföldi beruházási elképzelés joggal indokolná a közvélemény és a szavazók tájékoztatását.

Az állami háttérre valószínűleg a banki garanciák miatt volt szükség.

A Ganz-MaVag főtulajdonosa lapértesülések szerint a Solva II magántőkelap, amit a Mol-vezér Hernádi Zsolt befektetésialap-kezelője felügyel. Hogy kinek a pénze van a Solva II-ben, nem tudni. A Ganz-MaVag igazgatóságának elnöke Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, az irányító testületben pedig helyet kapott Hernádi üzlettársa, Komondi Zsolt, továbbá Tombor András.

Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöki minőségében
Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöki minőségébenMTI Fotó: Kovács Tamás

Az 50 éves közgazdász-üzletember fényes karriert tudhat maga mögött. A befolyás-barométer tavalyi listáján – amelyet Orbán Viktor, Csányi Sándor, Rogán Antal és Mészáros Lőrinc vezet – Tombor András a 35. helyen szerepelt. Egyik kedvenc időtöltése a felső tízezer sportja, a lovaspóló, még saját csapata is volt. Tombor az első Orbán-kormányban, az ezredfordulón a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt. Később a pénzügyi szektorban dolgozott, uniós forrásokhoz jutott – egészen pontosan 4,4 milliárd forinthoz –, a Forbes pedig 2016-ban azzal vádolta, hogy az EU-támogatást startupok helyett a saját érdekeltségébe tartozó cégeknek utalta, amelyek semmilyen gazdasági tevékenységet nem tudtak felmutatni.

Egyik cégével, az Atmediával – amely a kormányközeli média hirdetéseinek kezelésével és a hirdetési felületek értékesítésével foglalkozott – a TV2-nél is nagyobb bevételre tett szert. Az egyik tokaji borászat, amelynek felügyelőbizottsági tagja volt 10 milliárdos állami támogatás kaphatott. Tombor András nevéhez kötődik a közpénzből létrehozott Mathias Corvinus Collegium alapítása, amely nem sokkal később már a magyar GDP 1 százalékát kitevő, több mint 500 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett.

A neve a köztudatban „Habony hitelezőjeként” maradt meg. A luxusautóiról és méregdrága ruháiról elhíresült egykori miniszterelnöki tanácsadónak ugyanis saját bevallása szerint nem volt rendszeres fizetése. Dokumentumokkal igazolta, hogy baráti, Andy Vajna és Tombor András által folyósított kölcsönökből élt. Ezekből kiderült, hogy Habony Árpád 2009 nyarán, tehát még a Fidesz hatalomra jutása előtt 20 millió forintot kapott kölcsön Tombor Andrástól, kamatmentesen, hét évre.

A spanyol vonatgyár

A Talgo-ügylet kezelését Tombor András vette kézbe, aki 2020-ban orosz tulajdonosoktól vásárolta meg az addig tehervonatokra szakosodott Dunakeszi Járműjavítót.

Az ajánlat szerint megtartanák a spanyol márkát, és a cég mindkét spanyolországi üzemét. A Ganz-MaVag olyan ipari együttműködésre törekszik, amely „európai szinten teremt értéket a Talgo számára” – idézte a spanyol tőzsdefelügyeletnek, a CNMV-nek küldött javaslatot szintén az El País.

A vásárlási szándék a részvények száz százalékáról, azaz 123,8 millió részvény megvásárlásáról szól. Az ajánlat hírére egyetlen nap alatt több mint 5 százalékkal emelkedett a Talgo részvényeinek ára. Aztán valamelyest esett az árfolyam, miután a spanyol kormány közzétette súlyos aggályait, amelyek miatt minden bevet, hogy megakadályozza az adásvételt.

A magyar befektető a jelenlegi piaci értékénél csaknem 100 millió euróval többet ajánlott a Talgóért, amely 227 millió eurós kölcsönállománnyal rendelkezik. Tulajdonosváltás esetén a hitelező bankok azonnal követelhetnék a kölcsön visszafizetését – vélhetően ezért volt szükség magyar állami garanciára, azaz részvételre az üzletben.

Tartozásai ellenére a Talgo jól gazdálkodik: 4,2 milliárd eurós megrendelése van, ennek a felére tavaly már meg is kötötték a szerződést. Ügyfelei közé jeles vasúti társaságok tartoznak: a spanyol Renfe, a dán DSB és a német Deutsche Bahn, a DB.

HIRDETÉS
A német vasutak, a DB Talgo által gyártott kocsijai
A német vasutak, a DB Talgo által gyártott kocsijaiForrás: Talgo

A vonzó ajánlat ellenére sem biztos, hogy aláírják az adásvételi szerződést. A spanyol kormány ugyanis egy királyi rendelet alapján 2024 végéig megvétózhatja a külföldi felvásárlásokat, kivált stratégiainak minősített cégek esetében. A védőpajzsot még a járvány idején hozták meg, az Ukrajna ellen indított orosz invázió után pedig kiterjesztették korlátait. A „Talgo-művelet minden elemét górcső alá veszik” – ígérik a magyar ajánlat kapcsán spanyol kormányzati források. A helyzetet bonyolítja, hogy a spanyol vonatgyár jelenlegi tulajdonosai szabadulnának a vállalattól.

A Talgo stratégiai vállalatnak számít a spanyol állami vasutakkal, a Renfével kialakult kapcsolatai miatt, amellyel közös karbantartó cégeket üzemeltetnek, ennél lényegesebb azonban, hogy a Talgo hozzáfér a spanyol vasúti infrastruktúra fontos elemeihez, köztük a térképekhez.

Alig egy hónapja, február derekán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyesen lobbizott Madridban a Talgo megvásárlása mellett – jelentette a magyar vasúti szakportál, az Indóház Online.

A jelek szerint (egyelőre) nem sikerült rábírnia a spanyol kormányt a felvásárlás jóváhagyására.

A külföldiek Magyarországon

Egy ilyen üzletnek a legtermészetesebbnek kellene lennie egy határok nélküli, egységes uniós piacon, a magyar kormány azonban magatartásával és a köreihez tartozók érdekeinek kiszolgálásával maga gáncsolja a magyar terjeszkedést.

HIRDETÉS

Eközben a magyar piacról minden eszközzel megkísérli kiűzni vagy átvenni a számára nem szimpatikus külföldi cégek tulajdonát, ha pedig ez nem megy, akkor például magas különadókkal - nyomás alá helyezni őket.

A külföldi érdekeltségű kiskereskedelmi láncok már régóta szúrják a magyar vezetés szemét. A Lidl például – a Szabad Európa értesülése szerint – 2022-ben Günther Oettinger volt uniós biztost vitte magával, amikor Orbánhoz mentek tárgyalni.

„Delegációnkat olyan megfélemlítő intézkedésekről is tájékoztatták, mint például a titkosrendőrség látogatásai a cégek irodáiban, vagy indokolatlan, rendkívül gyakori ellenőrzések, önkényes szankciók kiszabása érdekében, hogy előkészítsék az utat egy korábban nem magyar tulajdonban lévő vállalat átvételéhez” – ezt mondta például tavaly Monika Hohlmeier, a Fidesszel egykor szövetséges német CSU politikusa, EP-képviselő német cégeknél tett magyarországi látogatása után.

Spar-áruház Budapesten
Spar-áruház BudapestenMTVA/Bizományosi: Róka László

Az osztrák Spar egyenesen az EU-hoz fordult, és kötelezettségszegési eljárás indítását kezdeményezte Magyarország ellen a kereskedelmi láncokra kivetett különadó miatt. Csak a Sparnak 48 millió eurós kárt okozott a magyar kormányintézkedés, ezért a cég indítványát már az osztrák kabinet, egészen pontosan Martin Kocher gazdasági és Alexander Schallenberg külügyminiszter is támogatja – írta a bécsi Kronen Zeitung.

A vészharang Szlovéniában

Szlovénia „kiárusítása” ellen tüntettek magyar színekkel – nem először – 2022 februárjának első péntekén immár nemcsak Ljubljanában, hanem sajtóhírek szerint Izolában, Celjeben, Slovenj Gradecben és más szlovén városokban.

HIRDETÉS

A tiltakozás jelképe a magyar piros-fehér-zöld volt. Ezekkel a színekkel festették át Szlovénia térképét, rajta 12, szintén piros-fehér-zöld pöttyel. Ezek a Száva-csoport tulajdonában levő, a jelek szerint magyar, Orbán Viktor köreinek érdeklődését felkeltő szállodákat jelölték. Arra emlékeztettek ugyanis, hogy a névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető.

A demonstrálók a hatalom és birtokátvétel szimbólumaként a magyar trikolórral világították ki a szlovén törvényhozás épületét is. A tudósítók megjegyezték: tévesen, a vízszintes helyett függőlegesen – bizonyára azért, mert a fényforrásokat műszaki okokból horizontálisan nem tudták elhelyezni.

A Szávához tartozó szállodák eladásával kapcsolatban leszögezték: a cégcsoport 43 százalékos részesedésének vásárlója a Diófa magyar ingatlanalap, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. „Jellinek Daniel szorosan kötődik Janez Janša politikai szövetségesének, az Orbán Viktor vezette kormányzó Fidesznek az üzleti hálózatához” – áll a tüntetés előtti közleményben.

Mondjunk nemet Szlovénia elkótyavetyélésére! – írták a magyar színekre alapozott szórólapon, amelyen a magyar és a szlovén miniszterelnök a Brezsnyev és Honecker meghitt pillanatára emlékeztető intim közelségben áll egymás mellett.

A 2022. február 4-i szlovén tüntetés szórólapja
A 2022. február 4-i szlovén tüntetés szórólapjaForrás: vecer.com

Ezen felidézték, hogy a Száva szállodái mellett a Mol már megvásárolta az OMV szlovéniai kúthálózatát, az OTP bankokat vett, magyarok terjeszkednek a szlovén médiapiacon, és egyre türelmetlenebbül, még a Janša-kormány esetleges bukása előtt próbáltak hozzájutni a koperi kikötőhöz.

HIRDETÉS

A Száva szállodái végül nem kerültek magyar kézbe, Janez Janša pedig elvesztette a választásokat.

A horvát koronaékszer

Szlovénia után Horvátországban kongatták meg a vészharangot miután kiderült, hogy az ország legnagyobb munkáltatója, a több mint ötvenezer embert foglalkoztató Fortenova-csoport került magyar "befektetők" célkeresztjébe. Az addig az orosz Sberbank tulajdonába tartozó 43 százalékos részesedést Orbán Viktor szűk köréhez tartozó "üzletemberek" vásárolnák meg durván félmilliárd euróért.

A Fortenova egyik birtoka
A Fortenova egyik birtokaForrás: fortenova.hr

A tét, az alig három évvel korábban létrehozott Fortenova (Új erő) az évekkel ezelőtt becsődölt Agrokor hamvain jött létre, és Horvátország legnagyobb vállalat-csoportja. Mezőgazdasági birtokai vannak, továbbá élelmiszergyárai, valamint bevásárlóközpontokat és egy 2500 boltból álló hálózatot üzemeltet Horvátország mellett az egykori Jugoszlávia összes utódállamában – Észak-Macedónia kivételével. Európába, Észak-Amerikába és Afrikába exportálja termékeit. Az éves árbevétele 2021-ben meghaladta a négymilliárd eurót.

A horvát kormány le kívánja állítani a Fortenova többségi részvényesének belengetett részvényeladását – szellőztette meg üzleti és politikai forrásokra hivatkozva a Nacional portál, amely arra is emlékeztetett, hogy a kiszemelt vevő az egyik leggazdagabb magyar, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek befektetési alap volt.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök személyesen döntött a tranzakció meghiúsítása mellett, miután arról tájékoztatták, hogy a feltételezések szerint Jellinek ebben az ügyletben tulajdonképpen csak „a közvetlenül Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz köthető, átláthatatlan tőke” álcája.

HIRDETÉS

Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban.

A Fortenova nem került magyar tulajdonba.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A horvát miniszterelnök beváltja fenyegetését: gátolják, hogy Orbán köreihez kerüljön a Fortenova

Nagy-Magyarország szelleme sejlik fel Szlovéniában a magyar gazdasági terjeszkedés nyomán

Vészharangot kongatnak Szlovéniában: Orbán köreihez közel álló magyar kézbe kerülhetnek szállodáik