EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Hosszú évek munkája alapozta meg Putyin majdnem 90 százalékos győzelmét

Vlagyimir Putyin orosz elnök
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szerzői jogok Alexander Zemlianichenko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Alexander Zemlianichenko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Euronews/FA
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A hétvégi orosz elnökválasztáson Putyin elsöprő, 87%-os többséggel nyert, a hivatalban töltött idő tekintetében pedig már évek óta megelőzi bármelyik szovjet államfőt. Az orosz vezetés 2000 óta szisztematikusan dolgozik a hatalomgyakorlás retorikájának átalakításán, ami működik is.

HIRDETÉS

Az orosz államfő újraválasztása nem érte meglepetésként sem az orszokat, sem a nemzetközi közösséget. A szavazatok több mint 99 százalékának összesítése azt mutatja, hogy több mint 87 százalék a Vlagyimir Putyinra leadott voksok aránya. Ilyen mértékű győzelemre nem volt példa orosz elnökválasztáson a Szovjetunió felbomlása óta.

A hivatalos adatok szerint a részvételi arány sem volt még soha ilyen magas: a választásra jogosultak 74,22 százaléka elment szavazni. A Kreml ezt Vlagyimir Putyin sikereként értékeli, elemzők azonban arra emlékeztetnek, hogy egyrészt a helyi hatóságok utasításba kapták, gondoskodjanak a választói aktivitásról; másrészt nyilvánvalóan beért az orosz vezetés több éves építkezése, amely még csak nem is az ukrajnai invázióval kezdődött, és jelentős fordulatot hozott az állami propagandában. Ez jó ideje a fenyegetettségre és minden oroszok összetartozására, az orosz nép kivételességére alapoz.

Az ellenzék labdába sem rúghatott

Az orosz állami retorika megváltozása a hagyományosan elnyomó hatalmi gépezet működését nem érinti. Ez váratlan tragédiákkal nyert megerősítést közvetlenül az elnökválasztás előtt az orosz ellenzék karizmatikus vezetőjének, Alekszej Navalnijnak a halálával és a három állami olaj- és gázvállalat egyesítésével létrejött, később privatizált Lukoil újabb vezetőjének, a társaság alelnökének, Vitalij Robertusznak az állítólagos öngyilkosságával. 

Az immár szóba sem jöhetett, hogy az elnökválasztáson az ellenzék érdemben kihívót állítson az államfőnek. Ketten próbálkoztak ezzel, Jekatyerina Duncova, aki függetlenként akart indulni, és Borisz Nagyezsdin, akit az orosz liberálisok támogattak. Mindkettejük regisztrációját elutasította a választási bizottság. Akik pályán maradtak, csak létszámukban gyarapították a mezőnyt, sem üzenetük, sem politikai szerepvállalásuk nem volt ellentétben a Kreml elvárásaival. Ez választási eredményeikben is tükröződik: Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője és Vlagyiszlav Davankov helyettes házelnök, aki az Új Emberek párt színeiben indult, 4 százalék körül, Leonyid Szluckij, az Oroszország Liberális Demokrata Pártjának parlamenti bizottsági elnöke pedig nem sokkal 3 százalék fölött állt a szavazatok körülbelül felének összeszámlálásakor. 

Ukrajnában is nyitottak szavazóhelyiségeket

Az orosz belügyminisztérium jelentős fennakadásokról nem számolt be. Ugyanakkor közölte, hogy több tucatnyi eljárás indult a szavazás megzavarása miatt. Voltak hamis terrorfenyegetések és a hatóságok állítása szerint Ukrajnából szervezett akciók is. A zaporizzsjai Berdjanszkban életét vesztette a helyi választóbizottság egyik tagja egy ukrán légicsapásban - közölte az orosz belügy. Korábbi hírek szerint Ukrajnában felfegyverzett katonák jártak házról házra szavazóurnákkal, és az orosz hatóságokat képviselő helyi vezetés is megtett mindent azért, hogy az emberek elmenjenek szavazni.

Az ellenzék is erre buzdított mindenkit, a tiltakozás egy sajátos formáját megteremtve ezzel. Azt kérték azoktól, akik  nem az államfőre szavaznak, hogy vasárnap, pontban délben adják le voksukat. A szavazásra biztatást és a voksolásra jelentkezést mégsem büntetheti hatalom. Így aztán végeláthatatlan sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt több nagyvárosban és külföldön, a követségek előtt is. Az emberek 6-7 órát álltak sorban, hogy legalább így jelezzék különvéleményüket. Navalnij felesége, Julija Navalnaja, akit az orosz hatóságok nem engednek vissza Oroszországba, Berlinben várt hosszú órákig az ottani orosz nagykövetség előtt, hogy végül férje nevét írja rá a szavazólapra. Ugyanígy tett sok moszkvai szavazó is, akik aztán elvitték Navalnij sírjához szavazólapukat, és egy szál virág kíséretében otthagyták.

Hivatalos adatok szerint nyolcmillióan online szavaztak.

Az orosz elnökválasztásra fogadtak külföldi megfigyelőket, de az EBESZ nem kapott meghívást.

Ahogy a Kreml, a nyugati diplomácia sem mond újat

Az ukrán elnök elsőként közölte, hogy nem tekinti legitimnek az orosz elnökválasztást különös tekintettel az ukrajnai régiókban szervezett szavazásra, ami törvénytelen is. Szerinte az oroszoknak nincs valódi választásuk.

Az orosz diktátor szimulált egy újabb választás.
Volodimir Zelenszkij
ukrán elnök

A brit külügyminiszter, David Cameron is azt hangsúlyozta, hogy törvénysértő a megszállt ukrajnai területekre is kiterjeszteni az orosz elnökválasztást. A német kancellár, Olaf Scholz is látszat-választásnak minősítette az orosz elnökválasztást mondván, hogy egy autoriter vezető érdekében zajlott, aki cenzúrával, elnyomással, erőszakkal tartja fenn hatalmát. Ugyanígy nyilatkozott a lengyel és az amerikai diplomácia is.

Az Európai Tanács elnöke gúnyos hangnemben "gratulált az elsöprő győzelemhez", már jóval a szavazás befejezése előtt. Venezuela, Nicaragua, Kuba és Bolívia vezetése viszont őszinte elismerését fejezte ki ugyan ezekkel a szavakkal Vlagyimir Putyinnak.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője meglepő párhuzamot vont válaszul az orosz elnök hosszú regnálását érő nyugati kritikára. Marija Zaharova szerint érdekes, hogy Vlagyimir Putyin sokadik újraválasztását diktatúrának tekintik a nyugati politikusok, miközben az egyiküket sem zavarta, hogy Angela Merkel 16 évig volt Németország kancellárja. Arra a különbségre, hogy Angela Merkel kormányfő volt, és pártja, a Kereszténydemokrata Unió választási győzelmével maradt kancellár négy cikluson át, az orosz külügyi szóvivő nem tért ki. Hasonlóan nem tett említést egy másik, ugyancsak negyedik ciklusát hivatalban töltő kormányfőről sem.

Az orosz elnök hétfőre virradóra tartott sajtótájékoztatóján úgy reagált a nyugati bírálatra, hogy a Nyugatnak nehéz szembenéznie a ténnyel, hogy az orosz nép egységesebb, mint valaha, és nem hagyja megfélemlíteni magát. Most először beszélt nyilvánosan Alkeszej Navalnij haláláról. Azt mondta, ő támogatta a tervet, hogy egy fogolycsere keretében szabadon engedjék, azzal a – Navalnij állampolgárságát semmibe vevő, egészen abszurd – feltétellel, hogy Navalnij nem tér vissza Oroszországba. De, tette hozzá, "sajnos az élet közbeszólt, nincs mit tenni".

Az ukrajnai háborúval és Oroszország Nyugathoz fűződő viszonyával kapcsolatban Putyin nem tett újszerű kijelentést, de ismét megragadta az alkalmat, hogy hangsúlyozza, nem készülnek háborúra a NATO-val, a provokációra viszont meglesz a válaszuk. 

Már a 2020-as alkotmánymódosításkor lehetett tudni

A mostani elnökválasztás rekordszámait több korábbi intézkedés szavatolta, a többi között az orosz alkotmány 2020-ban történt módosítása. Ez teremtette meg a mostani győzelem alapfeltételét, vagyis, hogy Vlagyimir Putyin egyáltalán indulhasson. Most ötödik elnöki mandátumát kezdi meg, így - mivel egy cikluson át kormányfő is volt - a leghosszabb ideje hivatalban lévő orosz csúcsvezető lesz a II. Katalin orosz cárnő uralkodása óta eltelt időben.

Korábban az volt, hogy "mi és ők": az egyszerű emberek és az ország vezetése, akik az erőforrások "bérlésével" egy vagyont keresnek. Most a struktúra vertikálisból horizontálisra változott: a "mi" most minden oroszra vonatkozik, beleértve Putyint és a hatóságokat is, míg az "ők" a Nyugat és Ukrajna.
Andrej Kolesnyilov
politológus

Ami Putyin vélt vagy valós támogatottságát illeti, azt rendkívül nehéz objektíven megítélni. Az biztos, hogy az ukrajnai háború kitörésével és az azóta tapasztalt hatósági fellépésekkel, illetve a bejelentett törvénymódosításokkal teljesen egyértelművé vált személyes fenyegetettségre az oroszok nagy része feladással  válaszolt. Személyes biztonságuk vált elsődlegessé, ezért megteszik, amit kell. Ugyanakkor orosz politológusok is azt hangsúlyozzák, hogy az oroszok közel kétharmadát valóban meggyőzi a kormánypropaganda, és Putyin erőt és hatalmat demonstráló politikáját a biztonság garanciájának tekinti.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin nem utasította el élből Macron olimpiai tűzszüneti javaslatát

A férfi, aki meghalt, de mosolyog, és aki Putyin legkeményebb ellenfele - Kyrylo Budanov

Új orosz nukleáris telepítések várhatók, válaszul a NATO németországi fejlesztéseire