Az előzetes eredmények alapján a népszavazáson túlnyomóan nemmel voksoltak a szavazók, ami a kormány számára kínos vereséget jelent.
HIRDETÉSÍrországban zajlik a szavazatok összeszámlálása a március 8-i, Nőnapon megtartott kettős népszavazás után, amely a kapcsolatokra, a családra és a nőkre vonatkozó alkotmányos hivatkozások korszerűsítésére irányuló javaslatokról szólt - írja a The Guardian.
Lényegében az alkotmány két pontjának módosítása volt a célja; a nők otthoni kötelezettségeiről szóló, elavult cikkely eltávolítása, valamint a házasság definíciójának bővítése a "más tartós kapcsolatokon" alapuló családokra is.
A két javaslat - a családügyi és a gondozási módosítás - az ír alkotmány 1937-ben írt 41. cikkének szövegét módosítaná. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy szerepeljen-e továbbra is az a kitétel, hogy a házasság "a család alapja", vagy ehelyett fogalmazzanak úgy, hogy a családok alapját képezheti "házasság vagy tartós kapcsolat" is.
A második kérdés arról szólt hogy eltávolítsák-e azt a cikkelyt, hogy "az anyákat nem szabad gazdasági szükségszerűségre hivatkozva arra kényszeríteni, hogy munkát vállaljanak, ami miatt el kellene hanyagolniuk háztartási kötelezettségeiket".
A népszavazás kísérlet volt arra is, hogy Írország változó arculatát és az egykor uralkodó katolikus egyház csökkenő befolyását tükrözze.
Eamon Ryan közlekedési miniszter elismerte, hogy a kormány vesztett. Amikor felvetették neki, hogy a kormány nem azt az eredményt kapta, amit szeretett volna, azt mondta:
"Nem, nem kaptuk meg. De tiszteletben kell tartani az emberek hangját. Meg kell várnunk a végeredményt, de az elutasítást is tiszteletben kell tartanunk."
Hozzátette: "elég bonyolult, amikor az alkotmányt bármilyen módon megpróbáljuk megváltoztatni. Nem győztük meg a közvéleményt az 'igen' szavazat mellett szóló érvekről. Azt hiszem, a következő kormánynak vissza kell majd térnie erre, és át kell gondolnia a kampányt, és azt, hogy melyek voltak azok az érvek, amelyek mindkét esetben megnövelték a 'nem'-el szavazók számát”.
A részvételi arány – régiók szerint – igen vegyes volt, az ország egyes részein elérte az 50 százalékot, máshol viszont még a 30 százalékot sem.
A miniszterelnök, Leo Varadkar, aki a kérdéseket előterjesztő koalíciót vezeti, miután leadta szavazatát Dublinban, arra buzdította az embereket, hogy mindkét kérdésre igennel szavazzanak, mert "minden család egyenlő", és "a családgondozókat el kell ismerni alkotmányunkban".
Írország 2015-ben úgy döntött, hogy megszünteti az azonos neműek házasságára vonatkozó alkotmányos korlátozásokat, 2018-ban pedig az abortuszra vonatkozó korlátozásokat.
A kormánykoalíció és a fő ellenzéki párt, a Sinn Féin mellett nőjogi és családgondozói csoportok is arra szólították fel a polgárokat, hogy "szavazzanak az egyenlőségre".
A "nem" mellett kampányolók azzal érveltek, hogy a "tartós kapcsolat" fogalma meghatározatlan és zavaros, valamint hogy a nőket és az anyákat "törlik" az alkotmányból.
Ultrakonzervatív hangok pedig azt sulykolták, hogy a változtatások alkotmányosan védhetik a poligám kapcsolatokat és növelhetik a bevándorlást a migráns családegyesítéseken keresztül - ezeket az állításokat a kormány tagadta.