Az amerikai küldöttség elsősorban a svéd NATO-csatlakozás elhúzódó magyar ratifikációjáról tárgyalt volna.
HIRDETÉSA New Hampshire-i demokrata szenátor, Jeanne Shaheen a budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a magyar kormány nem fogadta őket.
"Hivatalos találkozót kértünk a kormánnyal, a Fidesz tagjaival, és sajnálattal azt kell mondjam, hogy a magyar kormány egyetlen tagja sem fogadta el a meghívást a delegációval való találkozóra. Hiányzott a kölcsönös érdeklődés, hogy az Egyesült Államokat, Európát és Magyarországot is érintő kérdésekről beszéljünk: emberi jogokról, szabad választásokról vagy éppen kereskedelemről" - fogalmazott a politikus.
Kétpárti állásfoglalás készül
Shaheen azt is elmondta, hogy amint visszatérnek Washingtonba, javaslatokat terjesztenek fel, hogy minél hamarabb megtörténjen a svédek csatlakozása. Emellett aggodalmukat fejezik majd ki az amerikai-magyar kapcsolatok miatt.
Ő és az amerikai szenátus NATO-csoportjának másik társelnöke, a republikánus Thom Tillis kétpárti állásfoglalást nyújtanak be a kongresszusnak, amelyben elítélik a magyarországi demokratikus visszalépést, és sürgetik a magyar kormányt, hogy ne akadályozza Svédország NATO-csatlakozását.
"Oroszország inváziója, az úgynevezett katonai művelet veszélyt jelent a demokráciára, veszélyt jelent Magyarországra, Európára, a demokráciára, a törvényes rendre" - ezt már a kétpárti állásfoglalás másik szerzője, Thom Tillis észak-karolinai republikánus szenátor hangsúlyozta.
"Vlagyimir Putyinnak a NATO megerősítésével kell választ adnunk. Az ő tettei az okai annak, hogy bővítjük a szövetséget. Minden NATO-tagnak meg kell értenie, hogy Putyin ellenségeskedésével szemben a felelősséget egy erősebb NATO-nak kell vállalnia, és nincs is jobb módja ennek, mint hogy Finnország után most Svédországot is felvegyük a szövetségbe" - mondta.
Magyarország maradt az utolsó a NATO-tagok sorában, amely még nem ratifikálta a svédek csatlakozását. A Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 26-án kezdődik, legkorábban ez most már csak ott történhet meg.