Riadalmat váltott ki Európa kormányaiban Donald Trump néhány nappal ezelőtt tett baljós kijelentése, mely szerint nem védené meg azokat a NATO-tagokat, melyek nem teljesítik a megkövetelt befizetéseket.
HIRDETÉSChristian Lindner német pénzügyminiszter, a Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője azt javasolta a német és európai politikusoknak, hogy fontoljanak meg egy olyan kontinentális alternatív modellt, amely magában foglalhatja a brit és francia atomfegyvereket.
A felvetés abban a pánikszerűnek nevezhető hangulatban került elő, amikor az európai nukleáris elrettentés kérdése felerősödött Donald Trump szombati kijelentése után, hogy elnökként nem védene meg egyetlen olyan NATO-tagot sem, amelyik nem költi a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát védelemre. (Ezt jelenleg csak 6 európai ország teljesíti.) Sőt, az elnökesélyes Oroszországot még a támadások folytatására is ösztönözné.
Az európai vezetők a trumpi megjegyzéseket figyelmeztetésként értelmezték, hogy a szövetség jelenlegi, nagyrészt amerikai nukleáris pajzsát többé nem lehet természetesnek venni, ha Trump visszatér a Fehér Házba.
A német miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungba írt cikkében úgy fogalmaz, hogy „Franciaország és Nagy-Britannia stratégiai nukleáris erői már most is hozzájárulnak szövetségünk biztonságához. Emmanuel Macron francia elnök már számos ilyen együttműködési ajánlatot tett.”
A miniszter hozzátette, hogy az egynsúly természetes része az is, hogy a többi európai állam milyen hozzájárulást hajlandók tenni? „Amikor az európai békéről és szabadságról van szó, nem szabad visszariadni ezektől a nehéz kérdésektől” – mondta.
A kezdeményezés szinte kísértetiesen egybeesik egy új fejleménnyel
Arról a szerdai washingtoni hírről van szó, mely szerint Oroszország stratégiai fegyvert juttat a világűrbe, ami nem csak az amerikai, de az európai nemzetbiztonságot is súlyos és teljesen új kihívások elé állítja.
Az nem kérdés, hogy a NATO jelenlegi katonai hátterét 70-75%-ban az Egyesült Államok biztosítja, beleértve a stratégiai ballisztikai rakétákat (ICBM), a 100 darab Európában tárolt taktikai nukleáris bombát (Németország, Hollandia, Olaszország, Belgium, Törökország), valamit az 5. generációs lopakodó vadászbombázókat (F-22, F35).
Ugyancsak amerikai hardverek biztosítják a kontinens légvédelmének zömét, főként a Patriot rakétaütegek formájában. Ezek pótlása vagy helyettesítése nem egy, hanem több fokozatú, és viharos növekedést követelne meg az európai országoktól.
Számolni kell azzal is, hogy az európai hadiipar jelenleg képtelen lenne legyártani az ehhez szükséges eszközöket, melyeket továbbra is az Egyesült Államoktól kellene beszerezni.
A brit kormány - elvileg, de csak elvileg - nyitott az európai függetlenebb védelmi rendszer kialakítására, mivel a Sunak-kabinet Oroszországot első számú stratégiai veszélynek tekinti. Ezt a nemrég külügyminiszternek felkért korábbi kormányfő, David Cameron erős szavakkal támasztotta alá.
Bár Franciaország a NATO parancsnoki struktúráján kívül tartja nukleáris elrettentő erejét, Macron felajánlotta, hogy együttműködik Európával a nukleáris védelem terén. 2020-ban stratégiai párbeszédre szólított fel „Franciaország nukleáris elrettentő erejének felhasználásáról Európa kollektív biztonsága javára, de Németország eddig nem fogadta el az ajánlatot.
Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője azt közölte, hogy nem zárja ki az európai nukleáris esernyő lehetőségét és egy „új fejezet” megnyitását Londonnal. Érvelése szerint már régen nem az a kérdés, hogy az Egyesült Királyság tagja-e az Európai Uniónak, hanem az, hogy az egész kontinens közös biztonsága megszilárdítható-e.
„Most, amikor Donald Trump nyíltan megkérdőjelezi az USA védő szerepét, itt a megfelelő pillanat. Ugyanez vonatkozik a britekre is, akikkel a Brexit után végre új fejezetet lehetne nyitni az együttműködésben” - mondta a német CDU-politikus.
Donald Tusk lengyel kormányfő a héten kijelentette, hogy a francia javaslatot a nukleáris fegyverek 'európaivá' tételére nagyon komolyan kell venni.
A kérdés a júniusi európai parlamenti választásoknak is témája lesz, és Katarina Barley, a német szociáldemokrata párt listavezetője támogatni fogja az ötletet. „Trump legutóbbi kijelentései azt üzenik, hogy az amerikai garanciára már nem lehet feltétlenül számítani” – mondta a Tagesspiegelnek.
Vannak kétkedők is a német politikában
A szintén szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius nyugalomra szólított fel, és megjegyezte, hogy Trump még nem nyerte el a republikánus jelölést. „Csak óva inteni tudok attól, hogy ilyen figyelmetlenséggel kezdjünk el egy ilyen komoly vitát, csak azért, mert Donald Trump mindenféle kijelentéseket tesz” – mondta.
Az SPD másik politikusa, Ralf Stegner „rendkívül veszélyes eszkalációnak” minősítette a közös európai nukleáris fegyverek iránti törekvést. Sajtónyilatkozata szerint „nincs szükség független európai atomhatalomra – ez az európai biztonság ellentéte lenne”. (Ez a kijelentése homályos, mert a javaslat nem különálló, hanem közös védelmi rendszerről szólna.)
Az Egyesült Királyság azt közölte, hogy nukleáris fegyverei továbbra is a NATO legfelsőbb európai parancsnokságának alárendelve működnek. A jelen helyzetben a brit kapacitásokat csakis „szélsőséges önvédelmi körülmények között” használhatják fel, beleértve a NATO védelmét is.
HIRDETÉSA brit Munkáspárt megígérte, hogy választási győzelme esetén (amire jók az esélyeik) intenzívebbé teszi a védelmi együttműködést Európával. Elgondolásuk szerint kormányra kerülésüket követően fél éven belül megállapodásra jutnak Németországgal. Ennek az ígéretnek azonban nincs köze Nagy-Britannia nukleáris elrettentő erejének esetleges megosztásához.