„Sorakozzunk fel a Gonosz ellen!’” – szólít fel David Cameron, aki 2010-16 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke volt. Sürgetése szerint meg kell akadályozni Putyint abban, hogy Hitlerhez hasonlóan nagy európai háborút indítson.
HIRDETÉS„Olyan érzés ez, mint a 1930-as években, csak most Hitler szerepét Vlagyimir Putyin alakítja” – állítja Cameron. Az ukrajnai háborút a brit külügyminiszter abszolút, első számú prioritásnak tartja” – hangzott el a davosi Világgazdasági Fórumon, a POLITICO Power Play podcastjában.
„Ez a mi generációnk nagy kihívása” – mondta Cameron. „Nem lenyugtatnunk kell Putyint, hanem fel kell sorakoznunk a Gonosszal szemben, melyet az agressziója jelent."
A volt miniszterelnök kijelentései akkor hangzottak el, amikor a Nyugat arra törekszik, hogy Ukrajnát csúcstechnológiás fegyverekkel fegyverezze tovább, hogy kivédje Oroszország teljes körű invázióját, miközben a NATO-szkeptikus Donald Trump esetleges visszatérésre készül a Fehér Házba.
Cameron nem az első magas rangú brit tisztviselő, aki a jelenlegi időket az 1930-as évekkel veti össze, és Vlagyimir Putyint a náci Németország vezetőjéhez hasonlítja. Decemberben a brit hadsereg vezérkari főnöke, Patrick Sanders fogalmazott meg hasonló véleményt.
A tábornok azt mondta, hogy 1937-ben is azon vitatkoztak Nagy-Britannia és szövetségesei, hogy kell-e harcolniuk Hitlerrel.
Az első világháború borzalmaiból szinte még fel sem ocsúdott Európa nyugati vezetőinek vonakodása a harctól olyan egyezményhez vezetett, ami céljával ellentétben nem teremtett békét, hanem időt biztosított Németországnak a háborús felkészülésre.
A nevezetes Müncheni Értekezleten (1938 szeptember 29. - a képen) Neville Chamberlain brit és Édouard Daladier francia miniszterelnök erős koncessziókat biztosított Adolf Hitler német kancellárnak és Benito Mussolini olasz vezérnek a háború elkerülése végett, de ez teljes kudarccal járt.
Az egyezmény után szűk évvel évvel, Sztálin támogatásával, Hitler megtámadta Lengyelországot, elindítva a második világháborút.
A brit külügyi tárcát november óta vezető Cameron szerint „nem tudjuk megbékíteni Putyint”, ahogyan azt Hitlerrel is próbálták.
A NATO arra figyelmeztet, hogy Putyin Ukrajnán túlra is kiterjesztheti a katonai akciót
Az orosz elnök közelmúltban tett kijelentései, melyek szerint Lettország, Litvánia és Észtország orosz állampolgárokkal szembeni politikája „közvetlenül veszélyezteti Oroszország biztonságát” egy baltikumi támadás előkészítése lehet – írta nemrég az ISW nevű katonai elemző agytröszt.
A német védelmi minisztérium szintén fontolóra veszi egy orosz támadás lehetőségét a NATO keleti szárnya ellen 2025 nyarán. A Bundeswehr forgatókönyve szerint 2024 júliusában Oroszország „először titkos, majd nyílt” támadást indít a Nyugat ellen. Ez magában foglalja a kibertámadásokat és „a hibrid hadviselés egyéb formáit”, főként a balti államokban.
Az első összecsapásokat nagyszabású gyakorlatok követik Fehéroroszországgal. A helyzet októberre eszkalálódhat, ha Oroszország csapatokat és közepes hatótávolságú rakétákat költöztet Kalinyingrád exklávéba.
A német hadvezetés szerint további 200,000 orosz behívására biztosan számítani lehet.
Az észt hírszerzés szerint a szövetség országainak három-öt évük van arra, hogy felkészüljenek egy esetleges katonai konfliktusra Oroszországgal – mondta a balti ország miniszterelnöke, Kaja Kallas.
Grant Shapps brit védelmi miniszter (a képen) azt tanácsolja , hogy készüljenek fel egy globális háborúra Oroszországgal, Kínával, Iránnal és Észak-Koreával, amely öt év múlva kezdődhet. Tíz évvel ezelőtt Putyin néhány lanyha szankcióval „megúszta” a Krím annektálását, ezért döntött úgy, hogy nem jelent számára végzetes kockázatot az Ukrajna elleni teljes körű invázió – mondja a miniszter.
Hasonló gondolatoknak adott hangot kedden Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is, beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon. „Nem hagyhatjuk, hogy befagyjon a konfliktus, mert Putyin egy ragadozó, aki nem elégszik meg a fagyasztott termékkel”.
Az Egyesült Királyság jelenleg elszántabb szövetségesnek tűnik, mint a bizonytalankodó USA
Az Egyesült Királyság az első ország volt januárban, amely kétoldalú megállapodást kötött Ukrajnával a hosszú távú biztonsági garanciákról. London idén 2,5 milliárd font (3,2 milliárd dollár) katonai segítséget is nyújt Kijevnek, és hasonló vállalások hangzottak el a G7-országok 2023 nyári NATO-csúcstalálkozóján Vilniusban is.
Határozottan kell cselekednünk – mondja Cameron. Amit most megtehetünk, az az, hogy az év során bebizonyítjuk, hogy Putyin nem nyeri meg a háborút.
HIRDETÉSKülső hivatkozások
Cameron a POLITICO-nak
A Bundeswehr háborús koncepciója
Észtország háborús prognózisa
Zelenszkij davosi beszéde