EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Próbáltam tűzszünetet elérni Ukrajnában – interjú Kőrösi Csabával, az ENSZ Közgyűlés volt elnökével

Kőrösi Csaba az ENSZ Közgyűlésének egyik ülésén
Kőrösi Csaba az ENSZ Közgyűlésének egyik ülésén Szerzői jogok Jason Szenes/MTI
Szerzői jogok Jason Szenes/MTI
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A magyar diplomata tavaly őszig, egy válságokkal tarkított éven át vezette a Közgyűlést. Többek között a gázai háborúról és a palesztin ENSZ-ügynökség botrányáról kérdeztük, de az interjúból az is kiderül, hogyan lesz valaki Magyarországról indulva a világszervezet első számú közjogi méltósága.

HIRDETÉS

Először is, meséljen egy kicsit arról, hogy hogyan alakult a pályafutása az elnökség előtt!

A tanult szakmám a diplomata, és végigjártam a ranglétrát. Többször voltam misszióvezető, Abu Dhabiban, Görögországban, majd később New Yorkban is. New Yorkban nagykövetként ráadásul megválasztottak azon kormányközi tárgyalási folyamat társelnökének, amelynek a fenntartható fejlődési célok megalkotása volt a feladata. Voltam az ENSZ Közgyűlés alelnöke, majd amikor New Yorkból, nagyköveti beosztásomból hazatértem, Áder János köztársasági elnök megkért, hogy csatlakozzam az Elnöki Hivatalhoz. Itt igazgatóként dolgoztam jó néhány évet, és innen mentem ki aztán a Közgyűlés elnöki munkáját elvégezni. Előtte még voltam a külügyminisztérium helyettes államtitkára is a kétezres évek elején.

Hogyan lesz valakiből az ENSZ Közgyűlés elnöke?

Azt tudni kell, hogy az ENSZ első számú közjogi méltósága a Közgyűlés elnöke, és hosszú előkészítési időszak után pályázhat valaki a pozícióra. Az én esetemben ez a döntés két és fél évvel a megválasztás előtt született meg. A döntés lényege, hogy Magyarország vállalja ezt a megmérettetést és megvan hozzá a javasolt név is. Ezután elindult egy diplomáciai lobbi, amiben nagyon komoly szerepet vállalt az akkori köztársasági elnök és a külügyminiszter, és én is többször kimentem New Yorkba, hogy találkozzam az ottani képviseletekkel.

Egy-egy ilyen kiutazás alkalmával 20-25 kétoldalú találkozót tartottam, és nemcsak azért, hogy lobbizzak. Hanem azért is, hogy megértsem, hogy a különböző országoknak és országcsoportoknak mi fáj, milyen céljaik vannak a világban, hogyan érzékelik a válságokat, hogyan akarják megoldani ezeket, és ennek van-e valami leképezhető megoldása a Közgyűlésben.

Eközben össze kellett rakni egy elnöki programot, amit ilyenkor közreadnak a tagországoknak, majd több körben megvitatják az elnökjelölttel. Meg kell tudni védeni az ott lefektetett elemzést és javaslatcsomagot. Az elnököt a Közgyűlés választja meg, az én esetemben ez 2022 júniusában történt, és mivel akkor úgy adódott, hogy egyedüli jelölt voltam, egyhangúlag, közfelkiáltással választottak meg. Utána marad még három hónap, mielőtt átveszi az ember a hivatalt, ez a csapat felállításának és a részletek kidolgozásának az ideje.

Említette, hogy az ENSZ első számú közjogi méltósága a Közgyűlés elnöke. Magyar példával úgy képzeljük el, hogy a főtitkár a miniszterelnök, és a Közgyűlés elnöke a köztársasági elnök?

Ha nemzeti viszonyokra akarjuk leképezni, akkor a Közgyűlés elnöke a köztársasági elnök és a parlamenti elnök kombinációja. A végrehajtói hatalom az ENSZ-ben a főtitkárnál van, a tagállamok képviselete és a tagállamok normaalkotó tevékenységének az irányítása pedig a közgyűlési elnök kezében.

És mivel foglalkozik az ENSZ Közgyűlés elnöke, amikor bemegy dolgozni?

Képzeljünk el egy olyan testületet, aminek van 193 tagja, vagy mondjuk úgy, hogy 193 részvényese, valamint két megfigyelő állam, a Vatikán és Palesztina, plusz rengeteg egyéb megfigyelő szervezet. Ennek a nagy konglomerátumnak a tevékenységét kell megszervezni és irányítani. A Közgyűlés az ENSZ legfőbb politikai tanácskozó és normaalkotó testülete. Még akkor is, hogyha normál üzemmódban nemzetközi jogilag nem kötelező érvényű határozatokat hoz, mégiscsak a normaalkotásnak ez az első számú terepe. Minden olyan kérdés a napirendjén van, amit valaha az ember hallott az ENSZ-szel kapcsolatban: béke, biztonság, fenntartható fejlődés, emberi jogok, Covid, fegyverzetellenőrzés, az űr biztonságos használata, és így tovább. Egy elnök hivatali ideje alatt több mint 200 témával foglalkozik a testület.

Az elnök vezeti a közgyűlés napi ügyeit, az üléseit, valamint stratégiai irányt kínál a tagállamoknak és a Közgyűlés egészének. Biztosítania kell a közös munka jogszerűségét, az alapokmány betartását és a közgyűlés működési szabályainak tiszteletben tartását. Keresnie kell a konfliktusok és a válságok tompításának vagy megoldásának a módjait, bármilyen lehetetlennek is tűnik ez néha. Sokszor a színfalak mögött, mert a különböző gondolatok kipróbálása, a válságkezelés gyakran a háttérben zajlik. A Közgyűlést képviselve rendszeresen konzultálni kell az ENSZ egyéb vezetőivel, a főtitkárral vagy a Biztonsági Tanács soros elnökével. És az elnök képviseli a Közgyűlést nagyon sok külső fórumon és országban, de ott tulajdonképpen az egész ENSZ-et is.

A New Yorkba látogató nemzeti delegációk vezetői általában felkeresik a közgyűlési elnököt, hogy a napirenden lévő vagy a számunkra legégetőbb kérdésekben konzultáljanak. 

Ez nemritkán nagyon-nagyon intenzív, nagyon rövid intervallumokra beosztott tárgyalássorozatot jelent. Néha pedig egy kicsit több időt igényel, ha olyan súlyos kérdéseket kell kivesézni, s ez nem biztos, hogy a média nyilvánossága előtt zajlik. De a legintenzívebb napom, ha jól emlékszem rá, az volt, amikor tizenhét nemzeti delegációval kellett tárgyalnom, és emellett még négy megnyitóbeszédet tartottam.

Mik azok a tulajdonságok, amelyek miatt ön alkalmas volt erre a feladatra?

Ez egy nagyon személyes kérdés, de megpróbálom személyteleníteni, mert nincs egységes recept, és egyébként az elnöknek munkaköri leírása sincs. Azt tudomásul kell venni, hogy rendkívül nagy megterheléssel jár a munka. Ez volt életem legintenzívebb éve. Nagyon sok ellentétes érdek összecsapása zajlik néha a felszínen, néha a háttérben, úgyhogy tűrni kell a stresszt. Ugyanakkor a közgyűlési elnök kötelessége, hogy semleges maradjon, politikailag is, ideológiailag is. Nem fejezheti ki, ha szimpatikus neki egy ember, egy ország, egy nézet, vagy éppen nem szimpatikus. Az alapokmány védelmében el kell menni a falig, és nem szabad a saját nemzetünk érdekét a többi elé helyezni. Voltak olyan közgyűlési elnökök, akik megpróbálták, de ezek általában nagyon csúnyán végződő történetek voltak.

Érthető, hogy elnökként semlegesnek kell maradni, de volt mégis olyan, amikor úgy érezte, hogy van bármi jelentősége annak, hogy ön magyar?

Minden nap éreztem, hogy magyar vagyok. Ezt egy pillanatig sem felejtettem el. Tudom, honnan jöttem, és hová megyek vissza. De ezt kifelé nem kell mutatni. A hivatali eskü része, hogy senkitől nem kérek és nem fogadok el instrukciót: semmilyen kormánytól, országtól, szervtől, csakis a Közgyűléstől. Tehát csak a Közgyűlésnek van alárendelve az elnök, és ha ez nem egyértelmű a munka során, akkor elkezd erodálódni a hitelessége. A hitelesség pedig olyan dolog, amit csak egyszer lehet elveszíteni.

Kőrösi Csaba fent középen, alatta Joe Biden amerikai elnök
Kőrösi Csaba fent középen, alatta Joe Biden amerikai elnökMary Altaffer/AP

Számoltam azzal, hogy lesznek majd olyan országok, személyek, akik valamilyen módon viszonyulnak Magyarországhoz, és azt velem akarják majd közölni. A kampány alatt egy nagy európai ország egyik vezetője figyelmeztetett, hogy „na de ugye azért a magyar nemzeti agendát nem lehet bevinni a Közgyűlésbe.” De ezt könnyű volt kezelni. Olyan is adódott, hogy bizonyos vezetők a Magyarországhoz vagy konkrét magyarországi ügyekhez való pozitív kapcsolódásukat fölvetették, amire viszont én ugye nem tudtam reagálni közgyűlési elnökként.

Mik voltak az elnöksége legfontosabb célkitűzései?

Az első pillanattól ott volt az asztalon az orosz-ukrán háború kérdése. Ez minden nap minden percében jelen volt, néha nagyon durva, kemény csaták és személyes belemenések formájában. Nekem az volt a feladatom, hogy ezzel az üggyel a szabályoknak megfelelően foglalkozzunk.

HIRDETÉS
És most már el tudom mondani önnek, hogy én megpróbáltam tető alá hozni egy tűzszüneti megállapodást, még 2022. november végén. Az lett volna a javaslatom a két főváros számára, hogy karácsony előtt hirdessenek tűzszünetet 90 napra. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy néhány dolgot el lehessen érni, és ebben természetesen felajánlottam a saját segítségemet és a hivatalom támogatását. De amikor elkezdtünk egy kicsit mélyebben gondolkodni és beszélgetni, mielőtt még a médiának kiment volna ez a történet, mind a két fővárosból jött olyan jelzés, hogy köszönjük, de nem.

Most egy olyan korszakban vagyunk, amikor mélyülő geopolitikai és ideológiai csatáknak vagyunk tanúi. Egyre több a konfliktus, aminek következtében a nemzetközi bizalom hanyatlik. A legtöbb országban a politikai osztállyal szemben is csökken a bizalom. Ennek a hanyatlásnak, bizalomvesztésnek a megállításán, vagy legalábbis lassításán is dolgoztam.

És mivel foglalkozott még?

Az elnökségemnek az volt a mottója, hogy „Megoldások a szolidaritás, a fenntarthatóság és a tudomány eszközeivel”. Az egyik legfontosabb feladatomnak tekintettem, hogy a fenntartható fejlődési fordulatot jobban tudjuk értelmezni, és ez segítsen annak végrehajtásában. Ennek egyik kulcseszköze volt a tudomány beemelése a közgyűlési, tárgyalási folyamatokba és a döntéshozatalba. Szintén kiemelt feladatnak tekintettem, hogy tudatosítsuk a közös felelősség gondolatát.

És végül, de nem utolsó sorban: az ENSZ reformjának előmozdítása rendkívül fontos feladat volt. Az ENSZ-et a II. világháború után hozták létre, azokra az erőviszonyokra alapozva, amik akkor voltak, azokkal az értékrendekkel, azokkal az intézményi reflexekkel, amik akkor voltak, és olyan módon leosztott jogosítványokkal, ami az akkori erőviszonyoknak megfelelő volt. De azóta eltelt több mint 75 év. Nagyon-nagyon megváltozott a világ, nagyon megváltoztak azok a konfliktusok és krízisek, amiket kezelni kell, de az ENSZ ilyen mértékben nem változott meg. És ezért ez a szervezet most nem alkalmas minden olyan funkció ellátására, amit várunk tőle. A béke és biztonság ügyében legfontosabb szerv, a Biztonsági Tanács le van bénulva. Az orosz vezetés például közölte a főtitkárral, hogy nem lát számára szerepet az Ukrajna elleni háború rendezésében.

Az ENSZ reformjáról sokan beszélnek, Ön is úgy gondolja, hogy ki kell bővíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsát?

HIRDETÉS

Erre is szükség van, de a szükséges reform ennél lényegesen kiterjedtebb. Kezdjük a Biztonsági Tanáccsal. Jelenleg tizenöt tagja van, öt állandó, vétójoggal rendelkező és tíz választott. 

Az öt állandó tag között azok a nagyhatalmak vannak, amelyek győztek a második világháborúban. A nagy kérdés sokak számára az, hogy ahhoz, hogy egy ország ilyen privilegizált helyzetbe kerüljön, meg kell nyernie egy újabb háborút? És mi van azokkal, akik a békét nyerték meg? Mi van azokkal, akik fölépítettek egy új világot?

Nyilvánvalóan a létszám fontos kérdés. De a másik az, hogy mi legyen a jogosítványokkal, akarjuk-e, hogy továbbra is így, vétójogokkal működjön a BT. Számos kérdést vet fel a BT jövőbeli működési módja. A Közgyűlés is reformra szorul, és ezt számos alkalommal elmondtam a tagállamok képviselőinek. Amikor átvettem a hivatalt, akkor az adott évre már 181 ügy volt napirenden, és ez a szám persze 200 fölé növekedett. És ezek közjogilag egyformán fontosnak számító ügyek. Ha egy szervezetnek 200 prioritása van egy évre, akkor annak a szervezetnek igazából nincs prioritása. És egy válságokkal teli időszakban nagyon veszélyes helyzet. Én arra próbáltam rávenni a tagállamokat, hogy ha valóban meg akarjuk menteni ezt a világot, akkor próbáljuk meg ennél sokkal-sokkal szűkebb körre venni azokat az abszolút prioritásokat, amik az életünkre, a biztonságunkra, a jövőnkre, a fejlődésünkre hatnak, és ez alapján építsük fel a napirendet.

16 tárgyalási folyamatot kellett elindítanom az elnökség első két-három hónapjában. Ezek mind igénylik mind a 193 ország részvételét. De egy közepes vagy kisebb ország képviseletén nincs is annyi diplomata, hogy a tárgyalási folyamatok akár felére tudjon embert küldeni. A szervezet teljesen szétforgácsolta az erőforrásait. És van még valami. Ha megnézzük, hogy mire költjük jelenleg az ENSZ költségvetését, és mellé tesszük azt, hogy hol vannak a világon a legsúlyosabb kihívások, válságok, amiket szeretnénk elkerülni, a kettő nem fedi egymást. A reform előkészítése már zajlott abban az évben, amikor elnök voltam, és ha minden igaz, akkor valamilyen konklúzióhoz el kellene, hogy jusson idén szeptemberben, amikor egy Summit of the Future nevű nagy csúcstalálkozó lesz New Yorkban.

Említette a Közgyűlés munkáját, ezzel kapcsolatban nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit gondol arról, ahogy Izrael kezeli a testületet az őt ért sok elmarasztaló határozat miatt. Ez persze nem új jelenség, de e gázai háború kezdete óta felerősödött. Nem ássa ez alá a Közgyűlés tekintélyét?

Valóban nem új jelenségről van szó. Minden évben van 10-12 olyan határozat, amik igen gyakran csak a dátumban különböznek a megelőző évi határozatoktól, és valamilyen módon az Izraellel szemben érdekelt felek, főleg arab országok elveit próbálják rögzíteni. Mivel jelentős többséget élveznek ezek a megközelítések a Közgyűlésben, általában nagy többséggel el is fogadják a határozatokat. Ebben az értelemben nem történt minőségi váltás. Most is lesznek határozatok, melyek a palesztin nép, a palesztin gyerekek, nők, menekültek emberi jogairól, a humanitárius helyzetről, bizonyos alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről szólnak.

HIRDETÉS

Két tekintetben viszont új helyzetet látok. Még az én elnökségem ideje alatt született egy olyan kezdeményezés, amely alapvetően muzulmán országok részéről indult, és meglehetősen nagy többséget kapott a Közgyűlésben. Ez arra irányult, hogy a Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni, nagyjából egy olyan kérdéssel, hogy milyen felelősség terheli a megszálló hatóságokat a palesztin területeken. A 2024-re tervezett per előkészítési fázisánál tartottak, de a háború kitörése miatt néhány ország úgy döntött, hogy felgyorsítja a folyamatot és más irányba viszi az ügyet. Így keletkezett a dél-afrikai beadvány, ami már nem a megszálló hatóság kötelezettségeire összpontosít, hanem a népirtás kérdésére. Ez nem annullálja az első bírósági kezdeményezést, de jelenleg az újon van a fókusz.

A másik változás politikai jellegű. Én elég régóta foglalkozom a Közel-Kelettel, és tanulmányaimból is jól emlékszem rá, hogy az első igazi nagy áttörés a közel-keleti konfliktus rendezésében azután történt, hogy kitört egy nagy háború. Ez a jom kippuri háború volt 1973-ban, ahol Izraelt megtámadták, majd visszatámadott és egy nagyon nagy katonai győzelmet aratott. Ez új helyzetet teremtett. A felek belátták azt, hogy hiába próbálkoznak, a háború előtti módszerekkel, feltételekkel nem fognak tudni sehova sem eljutni. Elkezdődött a háttérben egy nagyon komoly diplomáciai munka, aminek a végeredményét a világ Camp Davidben látta meg, ahol békét kötött Izrael és Egyiptom. A helyzet nem teljesen azonos, de az az érzésem, hogy egy hasonló forgatókönyv most benne van a pakliban.

Meg kell kérdeznem ennek kapcsán, hogy mit szól az elmúlt napok híreihez az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségével kapcsolatban. Már olyanokat is lehet olvasni, hogy az ENSZ főtitkára is belebukhat a botrányba.

Abban biztos vagyok, hogy ez nem fog megtörténni. Érdemes tudomásul venni, hogy ez az ügy nem új. Most az UNRWA, a palesztin ügynökség 12 alkalmazottjának érintettségéről van szó. Ezt az UNRWA-t jó hét évtizeddel ezelőtt ideiglenesnek szánva hozta létre az ENSZ azért, hogy a palesztin és zsidó menekültek ügyét próbálja rendezni az első palesztinai háború, vagy ha úgy tetszik, a polgárháború idején. Aztán később már csak palesztinokkal foglalkoztak, és az ideiglenesség véglegessé vált.

Mivel nem jött létre palesztin állam, egy csomó állami funkciót, ami szükséges ahhoz, hogy emberek milliói szervezett életet tudjanak élni, kimondatlanul is az UNRWA-ra testált rá a történelem.

Én is fölkerestem iskolákat például, amiket az UNRWA üzemeltet, de kórházai is vannak, közigazgatási funkciókat is ellát. Ennek addig van értelme, amíg lehet abban gondolkodni, hogy ez az ideiglenesség megszűnik, mert majd lesz egy olyan koordináló szervezet, erő, állam, ami átveszi az állami funkciókat. Az biztos, hogy az idők végezetéig nem lehet az állami funkciókat egy külföldi finanszírozású nemzetközi ügynökséggel elláttatni.

HIRDETÉS

Az hogyan lehet, hogy az ENSZ-alkalmazottak között Hamász-tagok vannak?

Az UNRWA-nak sok ezer alkalmazottja van, amit nem úgy kell elképzelni, hogy több tízezer ENSZ-es szakértő a világ minden tájáról odamegy, és ők államot játszanak. Az óriási többségük helyi alkalmazott. Tehát a tanárok, az orvosok, a közigazgatási, köztisztasági alkalmazottak mind palesztinok, akik az UNRWA-tól kapják a munkát és a fizetést. Bár ezek az emberek átesnek valamiféle átvilágításon, Izrael már korábban is mondta, és lehetett sejteni, hogy vannak köztük olyanok, akik a saját ideológiai, politikai, katonai céljaikat megpróbálják elbújtatni az elvileg semlegességet követelő UNRWA-s munkájuk mögé. Ez most kibukott.

Izrael már nagyon régóta meg akarja szüntetni az ügynökséget, csak azt nem mondja el senki, hogy mi lesz helyette. Tehát ki fogja azokat a funkciókat ellátni, akár Gázában, akár Ciszjordániában, amiket nem képes ellátni például a Palesztin Nemzeti Hatóság. Az ügynökség tehát kényszerből működik tovább, miközben a konfliktusos helyzetben egyre többen radikalizálódnak.

Mindenesetre ez olyan sokk volt most, hogy azt hiszem, az UNRWA meg fog változni. A felépítése, az átvilágítási rendszere, a finanszírozása át kell, hogy alakuljon. De ennél sokkal-sokkal fontosabb, hogy valójában nem egy UNRWA-ra lenne szükség, hanem egy olyan működőképes palesztin adminisztrációra, ami képes felelősséggel irányítani a saját népét a saját területén. Jelenleg ilyen sajnos nincs.

Végül kanyarodjunk vissza Önre. Mik voltak a legemlékezetesebb pillanatai közgyűlési elnökként?

HIRDETÉS

Kezdjük egy viccessel, aztán azért majd mondok komolyat is. Bacsó Péter Tanú című filmjében van egy jelenet, amikor Bástya elvtárs elmegy úszni. A legnagyobb megdöbbenésemre megéltem egy hasonló szituációt. Egy távoli országban jártam hivatalos látogatáson, és a szállodának volt egy medencéje. 

Mondtam a biztonsági szolgálatnak, hogy szeretnék lemenni úszni. Ilyenkor a saját testőreim és a fogadó ország testőrei együtt dolgoznak. Azt vettem észre, hogy ahogy én úszom oda-vissza a medencében, úgy a fekete ruhás fegyveres ember elkezdett jönni oda-vissza a medence partján. Mondtam nekik, hogy ezt talán mégse kéne, én nagyon szégyellem magam így, mire ők azt mondták, hogy a VIP-vendégek ezt szeretni szokták, mert mutatja a jelentőségüket.

Nagyon emlékezetes volt számomra egy éjszakai, hosszabb megbeszélés a japán miniszterelnökkel, vagy egy váratlanul hosszú tárgyalás az indiai miniszterelnökkel, ami egészen másképpen alakult, mint ahogy azt eltervezték az apparátusok. Amikor vége volt, akkor az indiai miniszterelnök azt mondta az embereinek, hogy na, ez volt eddig a legérdekesebb beszélgetés, amit ő ENSZ-es vezetővel valaha folytatott.

Szintén nagyon emlékezetes pillanat volt, amikor elmentem egy indiai, külvárosi gyerekotthonba, és elém toppant egy kislány. Olyan pici volt, hogy le kellett guggolni. Mutatott nekem egy táblát, amin volt négy ábra, hogy bökjek rá az egyikre. Ráböktem egy szívre, és erre a kislány odaugrott és átkarolta a nyakam, ami nagyon váratlanul ért és megindító volt. És jó arra is visszagondolni, hogy miután én nagyon erősen szorgalmaztam a tudomány szerepét az ENSZ Közgyűlés döntéshozatalában, elkezdtek érkezni a köszönetnyilvánítások a tudományos élet szereplőitől. A kollégáimmal úgy éreztük, hogy talán valamit sikerült elérnünk.

Kőrösi Csaba és Narendra Modi indiai kormányfő
Kőrösi Csaba és Narendra Modi indiai kormányfőJeenah Moon/AP

És mivel foglalkozik most, az elnöksége után?

Miután hazajöttem New Yorkból, a kormányzattól nyugdíjba mentem, de ezzel párhuzamosan elvállaltam több mint tíz munkát, mert nagyon érdekes felkéréseket kaptam. Áder János megkeresett, hogy az általa összehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványban segítsek neki, és végül abban egyeztünk meg, hogy stratégiai igazgató leszek. Elfogadtam az idén Budapesten rendezendő World Science Forum előkészítő csapatában egy szerepet. Továbbra is meghívott tagja vagyok az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának. Felkért például a japán fejlesztési ügynökség konzultánsnak. Rengeteg pénzt fektetnek be fejlődő országokban, és szeretnék, hogy ezek a projektek sokkal jobban támogassák fenntarthatósági fordulatot. Kicsit hasonló feladatra kért meg a Kínai Tudományos Akadémia, aminek a műholdközpontja szeretné a rendelkezésére álló adatokat a fenntarthatósági fordulat javára használni.

HIRDETÉS

Aztán elfogadtam egy olyan meghívást, ami volt állam- és kormányfőknek és egy-két volt nemzetközi szervezeti vezetőnek a közös platformjába szólt. Nagyjából kéthavonta találkozunk, és próbálunk reflektálni a világ a legnagyobb problémáira, kihívásaira, válságaira. Természetesen tagja vagyok a volt közgyűlési elnökök tanácsának és éppen a napokban fogadtam el egy olyan felkérést, hogy legyek a következő, COP29-es klímacsúcs elnöksége külföldi tanácsadó testületének tagja. Szintén tagja vagyok a legnagyobb nemzetközi környezetjogi és környezetpolitikai díj zsűrijének és kiemelt státuszra hívtak meg a Nemzetközi Tudományos Tanácsban. De van még néhány ilyen. Én nagyjából tízig számoltam, de több felkérést már nem áll módomban elvállalni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Gázában mindenki éhezik – állítja az ENSZ-főtitkára

22 év után küldték el Sóskúton a polgármestert, aki nem tiltakozott az akkufeldolgozó ellen

1-1 a németek ellen, Skóciát simán verjük: nem adták fel a magyar szurkolók