Koszovó fegyverkezik, Szerbia bevonulna, a boszniai szerbek vezére meg Trumpra vár. Mégis mi folyik a Nyugat-Balkánon? Erről kérdeztük Németh Árpád újságírót, aki a régió jó ismerője, ezer szálon kötődik hozzá. Azt mondja, helyi konfliktusok lesznek, de háborútól nem tart.
Elég sűrű hónapok vannak Szerbia, Koszovó, bizonyos értelemben Bosznia-Hercegovina mögött is, és még nem látni, hol lesz a vége. Koszovóban a rendszámtábla-háborúnál sokkal komolyabb összecsapásokat, és egyre súlyosabb politikai kijelentéseket, sőt fegyverkezést hozott a tavaly áprilisi helyhatósági választás. A NATO kivezényelte békefenntartóit, és majdnem a szerb elnök is a hadseregét, de végül ezt jobbnak látta nem meglépni, viszont nem vette le a napirendről. Erre a koszovói külügymimiszter közölte, hogy ha az EU nem csinál valamit, ebből háború lesz.
Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság miniszterelnöke, a hajmeresztő kijelentésekkel vagdalkozó Milorad Dodik fenyegetőzik egyre hangosabban azzal, hogy kikiáltja a köztársaság függetlenségét. Erre viszont Vučić nem kapható: a szerb államfő még az orosz elnök kedvéért sem hajlandó "megmenteni" a boszniai szerbeket, határozottan támogatja az egységes Bosznia-Hercegovinát. Úgyhogy Vlagyimir Putyinnak személyesen kell barátkoznia Milorad Dodikkal, aki nem mellesleg a magyar miniszterelnökkel is fölöttébb jóban van.
A beszélgetés harmadik szereplője Szerbia, ahol a december közepi választásokon ugyan többséget szerzett a kormányzó Szerb Haladó Párt, ez ellen azóta is tízezrek tüntetnek hétről hétre, egyelőre eredmény nélkül. Úgyhogy marad az eddigi irányvonal Koszovó ügyében is, habár a helyzet az, hogy bárki nyerte volna a választásokat, ebben a kérdésben nagy az egyetértés. Akinek eszébe jutna elengedni Koszovót, az nemcsak a politikai karrierjét, hanem a puszta életét is kockára tenné. A szerbeknek olyan Koszovó, mint az oroszoknak Ukrajna: nemzeti történelmük bölcsője, amelytől el lettek választva egy országhatárral.
Mindent összevéve az indulatok nagyok, a történelmi sérelmek is, de a háborúhoz pénz kell, katona és fegyver, márpedig ezekből ott senkinek sincs elég. Arról nem is beszélve, hogy ezúttal gyors és jelentős ellencsapásokra számíthat az, aki ott ilyesmibe belefog. Úgyhogy a kicsinél is kisebb a valószínűsége annak, hogy egy újabb délszláv háború fenyeget, leszámítva azt a körülményt, hogy a Balkánon bármikor bármi megtörténhet. Így lehet, hogy a NATO főtitkára azért tett egy körutat a térségben nem sokkal karácsony előtt.