EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Katonai válaszcsapásra készül az USA Irán ellen az amerikai katonákat ért hétvégi támadás miatt

Joe Biden amerikai elnök és Lloyd Austin védelmi miniszter
Joe Biden amerikai elnök és Lloyd Austin védelmi miniszter Szerzői jogok Adam Schultz/The White House via AP
Szerzői jogok Adam Schultz/The White House via AP
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Joe Biden egyértelműen Iránt hibáztatja a három amerikai katona halálával járó jordániai dróncsapásért, melyet egy Teheránhoz hű iraki csoport követett el. Az elnökre komoly belpolitikai nyomás nehezedik, de a regionális háború kitörését kockáztatja egy túl kemény válasszal.

Nem akarunk újabb háborút. Nem akarjuk eszkalálni a helyzetet. De az biztos, hogy megtesszük, ami szükséges.
HIRDETÉS

Ezekkel a higgadtságot sugárzó, de egyben vészjósló szavakkal beszélt az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos terveiről John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hétfőn a Fehér Házban. A washingtoni vezetés egyértelműen Iránt okolja azért a hétvégi jordániai támadásért, amelyben három amerikai katona vesztette életét, és amely kül- és belpolitikai okokból sem maradhat válasz nélkül.

Ki a felelős az amerikai katonák haláláért?

A halálos csapást egy drón hajtotta végre egy katonai támaszpont ellen, a szír határ közelében. A felelősséget az Irán által támogatott Iszlám Ellenállás ernyőcsoport vállalta magára. A szervezet több Iránhoz kötődő, de Irakban működő milíciából áll, melyek régóta azért küzdenek, hogy kiűzzék az amerikai hadsereget a térségből, a gázai háború árnyékában pedig most ők is akcióba lendültek.

A háborúval való kapcsolat egyértelmű a Hamász szerint is. A palesztin terrorszervezet egyik tisztviselője arról beszélt, hogy a három amerikai katona meggyilkolása üzenet, miszerint ha nem szűnik meg az ártatlanok legyilkolása Gázában, az amerikai kormányzatnak az egész palesztin néppel kell szembenéznie. 

A közvetlen iráni felelősség viszont már nem ilyen egyértelmű. Az egyértelműnek tűnik, hogy az elkövetők Teherán befolyása alatt állnak, de azt már nem lehet tudni, hogy a konkrét akcióban mekkora szerepet vállalt Irán. A perzsa állam vezetése tagadja, hogy közük lett volna a csapáshoz: Esmail Khatib iráni hírszerzési miniszter azt mondta, hogy az Iránhoz igazodó regionális fegyveres csoportok saját belátásuk szerint reagálnak az „amerikai agresszorokra".

A felelősség osztogatásánál felmerült az is, hogy az amerikai légvédelem is hibázott: azt hitte, hogy egy saját drónjuk tért vissza a támaszpontra, ezért nem szedték le azt a levegőből. Erről itt írtunk bővebben: 

Trump szerint Biden a hibás, az elnök katonai válaszcsapást fontolgat

Egy dolog biztos: az Egyesült Államok egyértelműen Iránt teszi felelőssé az amerikai katonák haláláért, és ennek megfelelően a lehetséges válaszlépéseket mérlegeli. Méghozzá nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai megfontolásokból is. A Politico értesülései szerint a Demokrata Párton belül sokan attól tartanak, hogy a külföldi válságok egyre inkább ártanak Joe Biden újraválasztási esélyeinek.

Eközben a republikánusok gyors és határozott válaszcsapást követelnek, néhányan konkrétan Irán ellen. Donald Trump pedig magát az elnököt tette felelőssé a történtekért. Szerinte Biden eddig gyenge válaszokat adott az Egyesült Államokat ért kihívásokra, ez pedig felbátorította az ország ellenségeit. Hasonlóan vélekedett a sakkvilágbajnokból lett véleményvezér, Garry Kasparov is.

Biden arra kérte a csapatát, hogy álljon elő különböző opciókkal a válaszlépést illetően. A cél az, hogy az akció elrettentse az Egyesült Államok közel-keleti ellenségeit a további támadásoktól, de közben ne növelje a feszültséget a már most is pattanásig feszült Közel-Keleten. Ez persze rendkívül nehéznek ígérkezik. A gázai háború kitörése óta most először amerikai állampolgárok haltak meg a térségben, de ha ennek a ténynek (és a hazai republikánus követeléseknek) megfelelően kemény választ ad az amerikai hadsereg, az könnyen tovább szíthatja az erőszakot a térségben. 

Antony Blinken külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy az 1973-as jom kippuri háború óta nem volt olyan veszélyes a helyzet a Közel-Keleten, mint most. Az Egyesült Államok pedig akarva-akaratlanul is belesodródik az eseményekbe. Szoros szövetségesét, Izraelt támogatja, de közben igyekszik rávenni arra, hogy vegye figyelembe a humanitárius szempontokat is a Gázai övezet elleni offenzívában, a nemzetközi kereskedelmi hajózás védelmében pedig az elmúlt hetekben több légicsapást is végrehajtott a Vörös-tengeren kalózkodó jemeni húszik ellen. Ezzel együtt is, a gázai háború kezdete óta az amerikai érdekeket ért több mint 160, Irán-szövetséges milíciák által elkövetett támadásnak csak nagyjából 10 százalékára érkezett amerikai válaszcsapás (leginkább az imént említett húszik ellen). 

Az elnök maga egyelőre alig beszélt a jordániai csapásról, és a Politicónak név nélkül nyilatkozó források szerint addig nem is nagyon fog, amíg meg nem születik a döntés a válaszlépésről. És bár Biden egyértelműen el szeretné kerülni, hogy az Egyesült Államok belekerüljön egy újabb közel-keleti háborúba, a kiszivárgott információk szerint most egyértelműen katonai válaszra készül.

A szakértők olyan, Iránnak fájó csapásokat mérlegelnek, amelyeket az ország területén kívül lehetne végrehajtani – valószínűleg nem függetlenül attól, hogy Teherán egyértelművé tette, hogy egy Irán területe elleni támadás a vörös vonal átlépését jelentené számára. A lehetséges célpontok között iraki, szíriai és a Perzsa-öbölben lévő iráni érdekeltségek vannak. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint a válaszcsapásra valószínűleg már csak néhány napot kell várni.

Elkerülhetetlennek tűnik az eszkaláció

A Fehér Házban vannak, akik úgy gondolják, hogy az újabb válság nem újabb problémát, hanem inkább lehetőséget jelent Bidennek, az amerikai elnök ugyanis bevetheti több évtizedes tapasztalatát a krízis megoldásához, ezt pedig szembe lehet majd állítani a kampányban Donald Trump korábbi megalapozatlan döntéseivel. Sokan azonban nem látják ilyen pozitívan a helyzetet.

Ami a belpolitikát illeti, az aggódók attól tartanak, hogy a sorozatos válságok miatt nő majd azoknak a száma, akik változást szeretnének az elnöki székben. A demokraták már most elveszítettek számos arab szavazót Izrael támogatása miatt, ami leginkább az ingaállamnak számító Michinganben jelent problémát. Ennél még talán fontosabb is, hogy a demokraták bázisának egy része, főleg a fiatal progresszívok mérgesek Bidenre amiatt, hogy nem tudta rávenni Benjamin Netanjahut a gázai civilek megkímélésére.

A külpolitikát illetően pedig talán még aggasztóbb a helyzet, a már korábban részletezett problémák miatt. Aaron David Miller, a Carnegie Központ szakértője és korábbi közel-keleti békeközvetítő így foglalta össze Biden kilátásait:

„Rosszabbnál rosszabb lehetőségei vannak. A válaszadástól nem tud lelkiismeretesen elállni, de fennáll a kockázata annak, hogy egy igazi regionális háborút provokál ki vele. Tudják azt, hogy Irán nem engedheti meg magának az Egyesült Államokkal szembeni közvetlen konfliktust, de a Hezbollahot rászabadíthatná Izraelre vagy bizonyos amerikai célpontokra" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben tovább eszkalálódhatna a helyzet.

A Barack Obama elnöksége alatt a CIA-ben és a Pentagonban is magas pozíciót betöltő Jeremy Bash szerint Bidennek igazán már nincs is mérlegelési lehetősége, a kocka el van vetve:

„Hiába van választási év, Biden nem kerülheti el a nemzetközi kihívásokat. Úgy érződik, hogy Teherán nem úgy fogadta az eddigi elrettentési lépéseinket, ahogy azt reméltük, ezért az eszkaláció elkerülhetetlen".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Dánia jelentősen növeli védelmi kiadásait és nők számara is bevezeti a sorkatonaságot

Washington kemény választ ígér, ha Irán ballisztikus rakétákat szállít az oroszoknak

Félbeszakították az amerikai elnök kampányát palesztinpárti tüntetők