EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

A lengyel igazságügy szívós munkával építi le a PiS-potentátokat

Adam Bodnar a 2023 őszi választási kampány idején
Adam Bodnar a 2023 őszi választási kampány idején Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Adam Bodnar igazságügyi miniszter szisztematikusan tárja fel a korábbi kormánypárt törvénytelenségeit, miközben a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság képviselői alkotmányellenesnek titulálják tevékenységét, sőt azt mondják: Bodnar terrorcselekményt követ el a jogállamiság ellen.

HIRDETÉS

Tavaly októberben a lengyelországi parlamenti választásokon önálló pártként az akkor nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kapta a legtöbb szavazatot, de a Donald Tusk vezette ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform győzelmével ért véget a választás. Tusk veterán politikus: korábban Lengyelország miniszterelnöke, később az Európai Tanács és az Európai Néppárt elnöke volt, decemberben pedig ismét kormányt alakíthatott hazájában. Embereivel nem teketóriáztak: amint felvették a hivatalt, máris elkezdték felszámolni a PiS által uralt szervezeteket és a közmédiát. Az átalakítások egyik vezetője Adam Bodnar, Lengyelország új igazságügyi minisztere, aki tettei miatt a jelenlegi ellenzék, azaz a korábbi kormánypárt célkeresztjében áll - bár nem úgy tűnik, mintha ez különösebben érdekelné, vagy zavarná őt a munkájában. 

Csatlakozni az Európai Ügyészséghez

Az egyik első hír volt Tusk kormányával kapcsolatban, hogy Adam Bodnar aláírta az ország csatlakozásáról szóló indítványt az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ezzel az ország 180 fokos fordulatot vett, mivel a PiS-kormány erre nem volt hajlandó, és emiatt számtalanszor kerültek összetűzésbe Brüsszellel. 

Az EPPO az Európai Unió független ügyészsége, mely a blokk pénzügyi érdekeit sértő ügyeket hivatott feltárni, így nem meglepő: fókuszában a korrupció áll. A szervezethez az Unió 27 tagállama közül eddig 22 csatlakozott, ebben a 22-ben Magyarország nincs benne. Lengyelország előző kormánya korábban azt mondta, hogy szerintük az EPPO munkája sértené a lengyel igazságszolgáltatás nemzeti függetlenségét, ezért nem akarnak csatlakozni hozzá. A kocka fordult, a Polgári Platform egyik választási ígérete az volt, hogy győzelem esetén visszaállítják Lengyelországban a jogállamiságot, ígéretüket pedig Bodnar hathatós munkájával igyekeznek véghez vinni. 

Frontális támadás, elnyúló ütközet, fröcsögő PiS

Tusk kormánya a hivatalba lépés utáni első napokban úgy döntött, hogy 

  • meneszti a korrupcióellenes hatóság, 
  • a belföldi és a külföldi hírszerzés, 
  • valamint a két lengyel katonai hírszerző szolgálat vezetőjét, 
  • illetve bejelentették, hogy megreformálják a közmédiát, ami a PiS regnálása során inkább volt kormányszócső, mint valódi közszolgálati médium.

Bodnar a Politicónak azt mondta, hogy nincs könnyű dolga a reformok terén. Kiemelte, hogy az EU rendkívül fontos Lengyelország számára, és leszögezte, hogy szerinte Brüsszelhez azért kell hűségesnek lenni, mert az Unió jót akar, a pusztítás nem a kenyere. 

A PiS persze folyamatosan támadja Bodnart, és azt harsogják, hogy a kormány döntései rendre sértik a törvényt, sőt egyenesen alkotmányellenesek. Bodnar kritikusai közt ott van Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, aki vasárnap közölte, hogy szerinte az új lengyel kormány arrogáns, és 

"terrorcselekményt követ el a jogállamiság ellen.

Az persze borítékolható, hogy a kormányzat a kritika miatt nem hátrál meg, tetteikből elszántság tükröződik. Bartłomiej Sienkiewicz kulturális miniszter például bejelentette, hogy az állami tévében (TVP) új vezetés lesz, és hogy az igazságügyi minisztérium felől minden segítséget megkapnak, hogy a közszolgálati médiumokat megreformálják. „Fel kellett számolnunk a köztévét – mondta Bodnar, és hozzátette, hogy a folyamat hosszú lesz. –  Eltart egy ideig, mire megoldódik, de véget kell vetni a belőle sugárzó propagandának. A TVP és az állami média soha nem lehet a pártpropaganda eszköze.” 

A volt belügyminiszter és a helyettese rács mögött

Bodnar előtt hever Mariusz Kamiński és Maciej Wąsik PiS-képviselők ügye is, akiket már korábban szabadságvesztésre ítélték, de elnöki kegyelmet kaptak. A volt belügyminiszter és helyettese múlt kedden épp Dudánál vendégeskedtek az elnöki palotában, amikor a rendőrség behatolt, és őrizetbe vette a két képviselőt. 

Az Adam Bodnar igazságügyi miniszternek címzett nyilatkozatban Kaminski „a politikai bosszú aktusának” nevezte azt, hogy az általa folytatott korrupcióellenes harc miatt elítélték, és – mint írta – szerinte jogellenesen megfosztották képviselői mandátumtól.

Kamińskit  és Wąsikot decemberben ítélték két év börtönre hatalommal való visszaélés miatt. Duda azt mondja, hogy mivel az ügyben 2015-ben kegyelmet kapott a két képviselő, éppen ezért tilos őket elítélni, de a Legfelsőbb Bíróság szerint ez a kegyelem még azelőtt született, hogy elítélték volna őket, épp ezért az ítélet jogerős - amit természetesen Bodnar is megerősített.  

Kamiński és Wąsik ügye felhördülést keltett a PiS berkeiben, a párt vezető tisztségviselői "politikai foglyoknak" titulálták kollégáikat. Andrzej Duda viszont nem volt ilyen vehemens: noha a joga meg lett volna rá, mégsem adott kegyelmet a két politikusnak, és felvetette Bodnarnak, hogy indítsanak erre vonatkozó eljárást, de addig engedjék szabadon a párost. 

Bodnar bólintott, pénteken hivatali közleményben jelezték, hogy a minisztérium megkezdte az ügymenetet, de leszögezték: ez akár két hónapig is eltarthat, és addig nagy valószínűséggel nem adnak ki olyan határozatot, mellyel a két képviselő szabadulhatna az őrizetből. 

Az ügyész-ügy

Bodnar következő lépését sem hagyta szó nélkül a PiS, és természetesen Duda sem. Az igazságügyi miniszter ugyanis leváltotta Dariusz Barski főügyész-helyettest. Megjegyzendő: Barski közvetlen Bodnar alá tartozik, ő ugyanis a miniszteri pozíciója mellett a főügyészi hivatalt is viszi. 

Barski helye azért tűnhetett biztosnak, mert a PiS korábban elfogadott egy törvényt, melynek értelmében a főügyész-helyettes kinevezése és elmozdítása is a köztársasági elnök beleegyezésének függvénye, Bodnar viszont átnézte a jogszabályt, az igazságügyi minisztérium pedig részletes közleményt adott ki, miszerint a kinevezés „megfelelő jogi alap nélkül történt”, így felül is írható. 

Duda és szövetségesei válaszul azt mondták, hogy Bodnar anélkül akarja leváltani Barskit, hogy a birtokában lenne egy erre alkalmas felhatalmazás. A köztársasági elnök közölte, hogy Bodnar cselekedete törtvénysértő, Małgorzata Paprocka elnöki tanácsadó pedig a lengyel TVN televízióban úgy kommentálta a történteket, hogy a "helyzet veszélyezteti az ügyészség méltóságát, és gátat szab a feladatok hatékony ellátásának." Bodnar az efféle kritikákat könnyedén lesöpri az asztalról, és azt mondja, hogy ezeket a konfliktusokat a lengyelországi liberális demokrácia visszaállításáért folytatott széleskörű küzdelmek részének tekinti.

Színtiszta Magyarország

„Magunk mögött kell hagyni a PiS autoriter szellemiségét” – közölte Bodnar, és hozzátette, hogy a PiS olyan Lengyelországot akart, mint amilyen Magyarország, ahol a jog és a média is pusztán egy politikai eszköz a kormány kezében. 

Bodnar úgy véli, hogy a PiS politikájának erős ideológiai dimenziója volt: új elitet akartak felnevelni, és a hagyományos értékek hangoztatása mögé bújva anyagi haszonra akartak szert tenni. A miniszter szerint a PiS fröcsögése egyértelmű jele annak, hogy fáj nekik a hatalom elvesztése. Bodnar leszögezte: a kormány a jogszabályokat figyelembe véve cselekszik, és a következő két-három hónapon belül egyre több tevékenységüknek lesz az eddigiekhez hasonló, látványos jele.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Törvénytelen változások vagy depolitizálás? Közéleti válság Lengyelországban

A lengyel kormány szerint elhárult az akadály 76 milliárd eurónyi uniós forrás feloldásának útjából

Lengyel külügyminiszter: „Lengyelország Ukrajna oldalán áll”