Betelt a pohár a jemeni lázadók provokációival a világ egyik legfontosabb szállítási útvonalán. Tegnap - Kína és Oroszország tartózkodása mellett - a Biztonsági Tanács elítélte a tengeri kalózok akcióit, ami megnyitotta a válaszcsapások lehetőségét, melyekre éjszaka sor is került.
HIRDETÉSAz Egyesült Államok és az Egyesült Királyság számos megtorló csapást mért csütörtökön a jemeni húti (más írásmód szerint húszi) lázadók ellen. Washington és London több tucat olyan helyszínt bombázott Jemenben, amelyeket az iráni támogatású síita lázadók használnak. Az akcióban a USS Eisenhower repülőhordozó egységei is részt vettek, a brit haditengerészet pedig bevetette a Sea Viper rakétákat is.
Az amerikai és brit hadihajókról kilőtt Tomahawk robotrepülőgépek és az F16 vadászgépek rakétái logisztikai csomópontokat, ellátó létesítményeket és légvédelmi rendszereket céloztak meg.
Előzőleg Rishi Sunak brit miniszterelnök hívott össze válságstábot, és az egyeztetésekbe bevonta Egyiptomot is. Biden amerikai elnök pedig azt közölte, hogy a csapásokat Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia támogatásával hajtották végre, „közvetlen válaszként a Vörös-tengeren lezajlott példátlan támadásokra”.
Az akciókat Szaúd-Arábia és Katar is támogatja, de egyelőre csak logisztikai eszközökkel. A brit egységek Typhoon rakétákat is bevetettek az akciósorozatban.
Az amerikai elnök kiemelte, hogy a jemeni provokációk immár közvetlenül fenyegették az amerikai személyzetet, civileket és a kereskedelmet. a régióban. „A célzott csapások egyértelmű üzenetei annak, hogy az Egyesült Államok és partnerei nem tűrik a személyzetünk elleni támadásokat, és nem engedik, hogy ellenséges szereplők veszélybe sodorják a hajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb kereskedelmi útvonalán.”
A Telegram iráni csatornái szerint sorozatos csapások érték a jemeni főváros, Szanaa repülőterét is, és órákra megbénultak a lázadók webhelyei is. A lázadók szerint megmaradt a képességük, hogy "jogosan megvédjék magukat, és Washingtonnak és Londonnak kell viselnie a felelősséget a Vörös-tenger militarizálásáért”. Ezt Yahya Sare'e, a terrorszervezet katonai szóvivője közölte.
Még nem lehet pontosan felmérni , hogy a nyugati erő milyen mértékű pusztítást végeztek a jemeni szakadár fegyverzetekben és személyzetben. A Biden adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője szerint a célpontok olyan rakéták, radarok és drónok voltak, amelyek létfontosságúak voltak a Vörös-tengeren folytatott provokatív terrorista hadjárathoz.
"Azt várjuk, hogy ez az akció minden bizonnyal súlyosan csökkenti a lázadók kapacitásait" - mondta, és további támadássorozatot helyezett kilátásba.
Ez a csapás az első nem-védekező alkalom, amikor a nyugati erők közvetlen támadó katonai akciót hajtottak végre a lázadó csoport november végén megkezdett akciósorozatának megállítására.
Lavrov orosz külügyminiszter a Biztonsági Tanács ülése előtt konzultált teheráni kollégájával, és értelmetlennek nevezte a tervezett nyugati akciókat a Vörös-tengeren, végül azonban Oroszország nem állta útját az ENSZ határozatának.
A döntés szoros kapcsolatban áll azzal az iráni lépéssel, melyben Teherán haditengerészete csütörtökön lefoglalt egy Törökországba szánt, iraki nyersolajat szállító tankhajót, megtorlásul, amiért az Egyesült Államok 2023-ban elkobozta ugyanezt a hajót és annak iráni nyersolaját. Közismert, hogy a jemeni síita lázadók az iráni kormányzat közvetlen irányítása alatt állnak, és az ilyen támadások immár a világ legnagyobb olajrégiójának egészét veszélyeztetik.
Csütörtökig az USA még visszatartotta a jemeni erők megtámadását. Washington a múlt hónapban egy többnemzetiségű tengeri munkacsoportot hozott létre a kereskedelmi hajózás védelmére, de mivel a hajók elleni támadások nem szűntek meg, sőt növekedtek, a munkacsoport támadó üzemmódra váltott át.