NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Nagyon sok október 7-énk volt 1948 óta" - nyilatkozta a budapesti palesztin nagykövet a 24.hu-nak

Miután Izrael bombázta a Bureiji-menekülttábort, a Meghari-család holttesteit gyűjtik össze november 14-én
Miután Izrael bombázta a Bureiji-menekülttábort, a Meghari-család holttesteit gyűjtik össze november 14-én Szerzői jogok Adel Hana/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Adel Hana/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Euronews/szemle a 24.hu oldaláról
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Gázában és Ciszjordániában zajló konfliktust nem lehet szétszálazni, magyarázta Fadi Elhusseini, aki háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja Izraelt.

HIRDETÉS

„Vannak sokkal súlyosabb és borzalmasabb események október 7-énél” – nyilatkozta a Hamász Izrael elleni támadásáról a 24.hu-nak Fadi Elhusseini, a Palesztin Állam budapesti nagykövete, aki a válaszcsapások miatt háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja Izraelt.

A 24.hu pénteken publikált interjút a Budapestre akkreditált palesztin nagykövettel, aki szerint amíg megszállás alatt tartják Palesztinát, addig nem lesz béke a régióban. Fadi Elhusseini hangsúlyozta, hogy nincsenek bizonyítékok arra, hogy a Hamász élőpajzsként használja a civil lakosságot, amire Izrael a civilek halálával és sebesülésével járó támadásokat indokolja a Gázai övezetben.

A palesztin államiságot 138 ország ismeri el, köztük 1988 óta Magyarország is, ennek megfelelően működik a külképviselet Budapesten. A gázai születésű Fadi Elhusseini a pénteki interjúban hangsúlyozta, hogy a Gázában és Ciszjordániában zajló konfliktust nem lehet szétszálazni, hiszen Gáza is Palesztina része, és csak az izraeli propaganda szeretné úgy láttatni, hogy Izrael 2005-ben kivonult a térségből. A nagykövet Gázát „a világ legnagyobb szabadtéri börtönének tartja”, ahol „az emberek 16-17 éve élnek egy illegális blokád alatt.

A palesztin nagykövet arról is beszélt, hogy bár Izrael a Gázai övezetet elzáró intézkedésekkel a Hamász és annak fegyverkezése ellen hozta, a valóságban mégis kollektív büntetésként valósultak meg, amelyek minden civilt sújtanak.

Izrael régóta patthelyzetben tartja a palesztin népet Elhusseini szerint, aki úgy fogalmazott, hogy „nagyon sok október 7-énk volt 1948 óta”. 

A globális diplomáciában gyakran érte bírálat Izraelt, hogy a palesztin területek megszállásával, a Ciszjordániában épített zsidó telepekkel ellehetetleníti a kétállami megoldást, amitől a térség tartós nyugalmát remélné az ENSZ, illetve az Amerikai Egyesült Államok.

A Hamász október 7-én meglepetésszerűen támadott Izraelre, zsidók lakta területekre zúdított rakétazáport, civilek százait rabolta el túszként, azóta is több mint kétszázuk sorsa bizonytalan. Az izraeli erők intenzív támadássokkal válaszoltak, a kezdeti légi támadásokat szárazföldi offenzíva követte. Mindkét oldalon jelentősek a veszteségek. Több mint 9 ezer palesztin meghalt, az izraeli halálos áldozatok száma is meghaladja az 1500-at. A Gázai övezetben humanitárius válság alakult ki. Összeomlott az élelmezés, az egészségügyi ellátás és a kommunikáció, a 2,2 millió lakosból több mint 800 ezren váltak belső menekültté.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A Hamászt le kell verni, de az életek megvédését is kérte Izraelben az EU külügyi főképviselője

A WHO szerint elfogadhatatlan az as-Sífa kórház izraeli lerohanása

Podcast - Sayfo Omar: a közel-keleti konfliktusnak nincs megoldása