Az ukrajnai háború és a nyugati szankciók közepette is megmaradt a kapcsolat a Kremlhez közeli orosz bánya- és fémvállalatokkal. 2022 márciusa óta az orosz fémek EU-ba irányuló importja 13,7 milliárd eurót tett ki.
Kritikus fontosságú fémekről van szó
HIRDETÉSAz Eurostat adatai 34 olyan nélkülözhetetlen típusú nyersanyag behozataláról szólnak, amelyekre nem vonatkoznak a szankciók, vagy könnyen megkerülhetők. Az Oroszországból Európába szállított ásványok listáján szerepel a nikkel, a titán, a réz, az alumínium, a platina, a palládium és a kobalt.
Ezekre a fémekre az EU-nak múlhatatlan szüksége van ahhoz, hogy 2050-re elérje a kitűzött klímasemlegességet. Kulcsszerepük van az elektronikai termékek, a napelemek és az elektromos járművek gyártásában, és nem hanyagolható el a fontosságuk a repülőgépiparban és a védelmi ágazatban sem.
Hogy lehetséges ez a függőség?
"Miért nincsenek betiltva a kritikus nyersanyagok? Mert kritikusak, ugye. Legyünk őszinték" – mondta erről David O'Sullivan, az EU szankciókért felelős különmegbízottja és egyben amerikai nagykövete egy szeptemberi konferencián.
Ugyanakkor sok uniós politikus tiltakozik a függőség fenntartása ellen. "Az ukrajnai háború egyértelműen megmutatta Oroszország szánékát, hogy a kulcsfontosságú erőforrások ellátását fegyverként használja, például az energiahordozókat és a fémeket is. Európaiként ezt nem tűrhetjük el" - mondja minderről Henrike Hahn, egy német Zöld európai parlamenti képviselő, aki az új kritikus nyersanyagokról szóló törvényen dolgozik.
A leggazdagabb orosz oligarchák tűnnek fel az ügyletek mögött
A régebben miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött Vlagyimir Potanyin az orosz fémipar koronázatlan uralkodója, akinek vagyonát a Forbes üzleti magazin 23 milliárd dollár fölött számolja.
Potanyin vállalata, Norilsk Nickel vzeti az Európába irányuló nikkel (3,77 milliárd euró), alumínium (3,42 milliárd euró) és a réz (2,61 milliárd euró) exportjának javát. Tavaly március óta az óriáscég 7,6 milliárd dollár értékben exportált nikkelt és rezet az EU-ba, mégpedig finn és svájci közvetítőkön keresztül. Emellett 3 milliárd dollár értékben szállított palládiumot, platinát és ródiumot. Utóbbi az egyik legritkább előfordulású fém és egyben a legdrágább is, ami nélkülözhetetlen a csillagászati távcsövek bevonásához, egyben kiváló elektromos vezető.
A másik közismert oligarcha fémexportőr a hírekben is gyakran szereplő és politikai szerepeket is vállaló Oleg Gyeripaszka. Az ő Ruszal nevű vállalata az ukrajnai háború kezdete óta 2,6 milliárd dollár értékben exportált alumíniumot és titánt az EU-ba. Az év végére a szállítmányok értéke meg fogja haladni a 7,6 milliárd dollárt.
Az üzletkötések németországi és UK fiókokon keresztül zajlanak, és végfelhasználói között van az Airbus repülőgépipari konszern is. Decemberben az Airbus közölte , hogy néhány hónapon belül fokozatosan kivonja nyersanyagkészletéből az orosz titánt, de még idén júliusban is Gyeripaszka cégét jelölte meg beszállítóként.
A hadiipar környékén is vannak vásárlók
Az Airbus mellett orosz fémeket vásárol a német GGP Metal Powder, mégpedig rezet, 66 millió dollár értékben. Ez a vállalat a globális piac felét foglalja el az elektrolitikus rézpor gyártásában. A GGP Metal Powder elismerte, hogy még nincs alternatívájuk az orosz importtal szemben, mert „még nem találtak más megfelelő szállítót a világpiacon.”
A cég termékei úgy nevezett kettős felhasználásúak, vagyis a fegyvergyártásban is van szerepük.
A francia fegyvergyártó és űrtechnológiai vállalat, a Safran titánt vásárol Oroszországtól, de említhető a görög Elval Halcor, és a holland logisztikai cég, a C. Steinweg is. Ezek az ügyletek is több százmillió dollárt tettek ki az ukrajnai háború kitörése óta.
Külső hivatkozások: