Aliser Uszmanov azt kifogásolja, hogy az ET 2023-ban hamis okokból, egy nem valós állításokat közlő újságcikk alapján döntött a rá kivetett szankciók mellett. Ő az egyik olyan orosz oligarcha, akiket Magyarország le akart vetetni az EU szankciós listájáról.
HIRDETÉS
Az Európai Unió Tanácsa egy hamburgi bíróságon lesz kénytelen megvédeni magát egy olyan ügyben, amely jogászok szerint az első rágalmazási per lenne, amely egy uniós szankciós határozathoz kapcsolódik - már ha a német szövetségi bíróság előtt folyamatban lévő fellebbezés sikerrel jár -, az Euronews által látott iratok szerint.
Az ügy a Tanács 2023 szeptemberében elfogadott indoklását célozza, amellyel szankciós listájára vette Aliser Uszmanov üzletembert. Uszmanov ügyvédje, Joachim Steinhoefel azzal érvel, hogy a Tanács által hivatkozott kulcsfontosságú állítások azóta megalapozatlannak bizonyultak.
Az egyik passzus szerint Uszmanov "állítólag fedezte Putyin elnököt, és megoldotta üzleti problémáit", ezt az állítást a Tanács a Forbes-ból vette át. Steinhoefel ezt megtámadta a hamburgi tartományi bíróságon, amely az állítást jogellenesnek minősítette. A Forbes fellebbezett a döntés ellen, a cikket inkább védett véleménynek, mint ellenőrizhető ténynek nevezve.
- mondta Steinhoefel az Euronewsnak.
Steinhoefel rámutatott egy, a Kurier című osztrák lapban megjelent állításra is, miszerint Putyin elnök "kedvenc oligarchájának" nevezte volna Uszmanovot - ezt szerinte jogellenesnek minősítettek és megtiltották a terjesztését -, valamint egy tweetre, amelyet a Tanács idézett, de később visszavontak.
Steinhoefel szerint több száz cikket - köztük a legnagyobb európai lapokban megjelenteket is - töröltek vagy helyesbítettek, köztük az Uszmanov és az orosz politikai vezetés közötti állítólagos kapcsolatokat tartalmazó jelentéseket, amelyek az EU-listára való felvétel indoklásában központi helyet foglaltak el. Elmondása szerint több mint hatvan bírósági ítélet vagy kötelező erejű kötelezettségvállalás kötelezte a médiát és a politikusokat, hogy ne ismételjék tovább az ilyen állításokat.
A Putyin-barátnak tartott Uszmanov egyébként Oroszország egyik leggazdagabb üzletembere, ő az egyik olyan orosz oligarcha, akit a magyar kormány valamiért fontosnak tart levetetni az EU szankciós listájáról.
EU-szankciók - újsághírek alapján?
"Konkrét példáink azt látszanak mutatni, hogy a Tanács nem ellenőrzi érdemben a forrásokat, és megelégszik az ellenőrizetlen sajtóidézetekkel - még akkor is, ha a szerző visszavonja a nyilatkozatát, akár a bíróságon is" - mondta. Véleménye szerint ez nem felel meg az uniós ítélkezési gyakorlatnak, amely szerint a Tanács csak akkor idézhet sajtóanyagokat, ha azok több független forrásból származnak, konkrét tényeket tartalmaznak, és ha a jelentések megbízhatóak és összhangban vannak az alapjául szolgáló dokumentumokkal.
A kereset a Tanács indoklásának egy másik passzusát is rágalmazásként támadja: "Továbbá, ő egy Oroszországban működő vezető üzletember, aki olyan gazdasági ágazatban tevékenykedik, amely jelentős bevételi forrást biztosít az Orosz Föderáció kormányának ... Ezért aktívan támogatta az orosz kormány Ukrajna destabilizálására irányuló politikáját.".
Steinhoefel állítja: Uszmanovot kizárólag azért bélyegzik a destabilizáció "aktív támogatójának", mert részvényei vannak egy olyan holdingban, amely nyereséget termel, és a törvény szerint adót kell fizetnie. "Egy törvényes, alkotmányosan védett gazdasági szabadság gyakorlását (részvénytulajdonlás) egy törvényes kötelezettség teljesítésével (adófizetés) együtt geopolitikai támogatásnak címkézik át" - érvel az orosz oligarcha ügyvédje.
"Ahhoz, hogy valaki elkerülje ezt a címkét, el kellene kerülnie az adókat - ami bűncselekmény -, vagy fel kellene hagynia a vállalkozásával - ami ésszerűtlen követelés bármely jogállami rendben" (így nevezte legalábbis az orosz állapotokat). A következtetést az ügyvéd "az alapvető jogok perverz megfordításának" tartja.