A támadó két svéd férfit lelőtt, egy harmadik személyt pedig megsebesített hétfő este a belga fővárosban. Tovább szíthatja a bevándorlás körüli európai vitát, hogy egy tunéziai menedékkérő volt a merénylő.
HIRDETÉSA gyanúsítottra a belga főváros északi Schaerbeek negyedében, egy kávézóban nyitottak tüzet a rendőrök egy rajtaütésben. A férfi a kórházban belehalt sérüléseibe.
A halálos áldozatok svéd fociszurkolók, akik a hétfő esti svéd-belga EB-selejtezőre érkeztek Brüsszelbe. A merénylő a taxiból kiszálló szurkolók nyomába eredt, még egy épületbe is követte őket, ahol tüzet nyitott rájuk. A szövetségi ügyész tájékoztatása szerint a harmadik áldozat, aki megsebesült, de sérülései nem életveszélyesek, a taxisofőr volt.
"A brüsszeli terrortámadás elkövetőjét azonosították, és meghalt. Köszönet illeti a hírszerző és biztonsági szolgálatokat, valamint az ügyészséget a tegnap esti és ma reggeli gyors és határozott fellépésükért" – mondta Annelies Verlinden belga belügyminiszter.
A támadásnak köze lehet Izrael és a Hamász mostani háborújához
Az iszlamista indíttatású támadást egy magát az Iszlám Állam tagjának nevező férfi, egy 45 éves tunéziai menedékkérő vállalta magára. A magát Abdesalem Al Guilaninak nevező elkövető a közösségi médiára feltöltött videójában azt állította, hogy Allahért harcol, és a muzulmánok nevében állt bosszút.
A Het Laatste Nieuws című napilap honlapjára felkerült a támadásról készült videó, amelyen látható, amint egy narancsszínű dzsekit viselő férfi egy robogóról leszállva több lövést ad le egy brüsszeli utcán. Egy szemtanú szerint az elkövető a lövések leadása előtt azt kiabálta, hogy "Allahu akbar".
Alexander de Croo belga kormányfő hajnali 5 órakor tartott sajtótájékoztatót, ahol következőket jelentette be: "A gyanúsított egy tunéziai származású férfi, aki illegálisan tartózkodott az országunkban. A lövöldöző kifejezetten svéd futballszurkolókat vett célba, a brutális terrortámadás ügyében teljes körű vizsgálat folyik".
A merénylő 2019 novemberében kért menedékjogot Belgiumban – közölte kedden reggel Vincent van Quickenborne igazságügyi miniszter.
A rendőrség ismerte a merénylőt
Már korábban feljelentést tettek ellene emberkereskedelem, illegális tartózkodás és az állambiztonság veszélyeztetése miatt. 2016-ban azt a meg nem erősített információt kapták a belga hatóságok egy külföldi titkosszolgálattól, hogy radikalizálódott, és egy konfliktuszónába akar menni, de ezt nem sikerült bizonyítani – mondta a miniszter.
Eric Van Der Sypt, a szövetségi ügyészség szóvivője kedden a VRT közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: "Kezdetben azt mondtuk, hogy nem lesz kapcsolat a gázai eseményekkel, de időközben megállapítottuk, hogy a közösségi médiában megosztott néhány támogató üzenetet a palesztin népnek, utalva az izraeli-Hamász háborúra."
Még a gyanúsított megtalálása előtt az ügyész felszólította a brüsszelieket, hogy maradjanak otthon, amíg a veszély elmúlik. Az Európai Bizottságban dolgozóknak szintén azt javasolták, hogy ne menjenek az utcára.
Hogyan tovább?
De Croo kormányfő szerint Belgiumban fokozott biztonsági intézkedéseket fognak bevezetni a kitett helyszíneken, különösen azokon, amelyek a svéd közösséghez kapcsolódnak. A belga nemzeti válságközpont a terrorfenyegetettségi szintet 4-esre, a skála legmagasabb fokára emelte. Svédországban augusztusban emelték a második legmagasabb fokozatra a terrorfenyegetettséget a Korán-égetések után.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint minden jel arra utal, hogy kifejezetten Svédországot, svéd állampolgárokat célzó terrortámadás történt. Kristersson szorgalmazta, hogy az Európai Unió erősítse meg a határok ellenőrzését, és fokozza a belső biztonsági intézkedéseket a brüsszeli támadást követően.
A kormányfő hangoztatta, hogy az uniónak jobban kell védenie a határait, és biztosítania kell, hogy veszélyes elemek ne tartózkodhassanak illegálisan a területén. "Nagyobb biztonságra van szükség, nem lehetünk naivak" - fogalmazott. Bejelentette, hogy a Belgiumban tartózkodó svédeket mobilüzenetben figyelmeztetik az óvatosságra, és arra, hogy kövessék a belga hatóságok utasításait.
A belga sajtó úgy tudja, hogy Franciaország szigorította a határellenőrzést Belgium felé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "gyáva támadásnak" bélyegezte a terrorcselekményt, és részvétét fejezte ki a svéd népnek. Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke, volt belga kormányfő az X-en nyilvánított részvétet a halálos támadásban elhunytak családjainak.
A Fidesz értékelése szerint az újabb brüsszeli terrortámadás is azt mutatja, hogy az uniós migrációs politika csődöt mondott.