EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Inkább haljon meg az izraeli katona, mint túszul essen? Érvényes még ez a parancs?

Gyász Izraelben
Gyász Izraelben Szerzői jogok ap
Szerzői jogok ap
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A zsidó állam ellenségei jól ismerik azt az izraeli alapállást, hogy fő feladat a még élő katonák megmentése. Ezért törekednek katonai túszok ejtésére, amivel több ezer saját emberüket, sőt elítélt terroristákat is kiválthatnak.

"Elfogott katona ne maradjon életben" – a szólás az ókorból származik

HIRDETÉS

A protokoll nevét Hannibál Barca pun hadvezér példájából merítették, aki inkább a halálos mérget választotta, mintsem a rómaiak kezére kerüljön (i.e. 183-ban).

Társainak könyörgésére Hannibal azt felelte, hogy önkéntes halála azért szükséges, nehogy a rómaiak túlzott előnyökhöz jussanak az elfogásával, és ne tudjanak belőle kínzással katonai titkokat kicsikarni. Önfeláldozásának része volt abban, hogy a Rómának további 40 évébe került a pun haderők teljes megsemmisítése és Carthago leverése, ami 70,000 katonájukba került.

Hannibal Barca és a méregpohár
Hannibal Barca és a méregpohárMilitary Zone

Hogyan kelt életre a „Hannibál-irányelv” Izraelben, évezredekkel később?

A Hannibal-doktrína az izraeli hadseregben alkalmazott és szigorúan titkosított parancs volt, amit 1986-ban szerkesztett meg a véderő (IDF). Ebben vázolták azokat az intézkedéseket, melyeket akkor kell megtenni, ha a harc során az ellenség foglyul ejt egy izraeli katonát.

Ehhez figyelembe kell venni, hogy a terrorszervezetek nem tartják magukra nézve kötelezőnek a nemzetközi jog szabályait, így a hadifogoly fogalmát sem ismerik.

A Hannibál-rendeletet Izrael északi parancsnokságának három magas rangú tisztje dolgozta ki, miután Libanonban két izraeli katonát elfogott a Hezbollah. "Megértettük, hogy amikor az emberrablásról van szó, nagyon világos rendnek kell lenni, hogy a frontvonalban tartózkodó katonáknak ne kelljen habozniuk, és ne kelljen a saját feltevéseik alapján cselekedniük" - mondta erről Yaakov Amidror tábornok, volt nemzetbiztonsági tanácsadó, az irányelv egyik szerzője.

A parancs eredeti változatában az akciót akkor is végre kellett hajtani, ha az civilek életének kockáztatásával vagy halálával járt

A Hannibál-irányelvet - legalábbis az ismert tények szerint - utoljára a 2014-es gázai háború során alkalmazták. Ebben a műveletben kétezernél több palesztint, de 72 izraeli polgárt is megöltek.

Az egyik eset 2014 augusztus 1-jén történt a dél-gázai Rafahban, amikor a hadsereg megakadályozta, hogy a Hamász fegyveresei egy elfogott izraeli tiszttel együtt elmeneküljenek. A művelet során elveszített személyek számáról nem tettek közzé adatokat. 

Nem tudjuk megmondani, hogy a protokoll életbe lép-e újra, amikor Izrael az utóbbi 50 év legnagyobb háborújára készül, amiben sok katonájának az elfogásával kell számolnia.

Az üggyel foglalkozó radikálisabb jogászok egyenesen szándékos emberölésnek tartják elvenni valakinek az életét, akinek még lehet esélye a túlélésre

A protokoll aktiválásától kezdve az IDF katonáknak meg kell akadályozniuk társaik elfogását, vagy le kell állítaniuk az emberrablást, ha az folyamatban van. A rendelkezés szerint a katonáknak tüzet kell nyitniuk a túszejtők járművére, amelyben a foglyul ejtett IDF katonát szállítják, hogy meghiúsítsák ezzel az emberrablást. 

A jegyzőkönyv sok heves vita forrása volt Izrael biztonsági közösségében. A protokollt védelmezők szerint a katonák elrablása stratégiai, nem taktikai jellegű, és ennek eltűrése nagyon súlyos árat idézne Izrael fejére. A jegyzőkönyv szerint a fogságba esett saját katonát meg lehet ölni, és a vezérelv az, hogy Izrael Állam szemében a halott katona elfogadhatóbb, mint egy elrabolt katona, aminek súlyos politikai ára van.

A parancs nem csak a többi katonára, ha magára az érintettre is vonatkozott. 2011. október közepén adta ki az 51-es Golan-zászlóalj parancsnoka azt az utasítást, hogy a bekerített katonák inkább robbantsák fel magukat, semmint élve elfogják őket. 

A Hamász az izraeli katonák elfogását stratégiai eszköznek tekinti, amit „Ítéletnapi fegyvernek” nevez

Egy izraeli katona elfogása nagyobb diadalnak és sikernek számít a terrorszervezetben, mint tucatnyi civil megölése, akiket értéktelennek tekintenek. Egy elfogott katona viszont hatalmas "csereértékkel" bír, így például az emlékezetes Gilad Shalit-ügyletben, amikor egyetlen katonáért 1027 palesztint kapott a Hamász, köztük 477 terroristaként elítélte. 

A Nahal Brigád egykori parancsnoka, Motti Baruch ezredes szintén arra utasította embereit, hogy tegyenek meg mindent az emberrablások megelőzése érdekében, beleértve az elrablók járművére való lövöldözést, miközben veszélyeztetik a fogoly életét.

Ugyanakkor sok parancsnok értett egyet a protokollal. Szerintük az emberi életet meg kell becsülni, ezért figyelmen kívül hagyták ezt a témát az eligazításokon, és katonáikra saját ítélőképességére bízták a protokoll betartását.

A politika az elmúlt évtizedben - állítólag felfüggesztésre került - a lakosság és a tartalékos katonák ellenállása miatt

A Shalit elrablásával kapcsolatos vizsgálat feltárta, hogy közeli páncélos parancsnoka látta, ahogy két palesztin fegyveres elhurcolja az izraeli katonát a Gázai övezet felé, és engedélyt kért, hogy tüzeljenek rájuk. Végül nem ágyú-, hanem csak géppuskatüzet adtak le, de a túszejtők addigra már túl messzire jutottak, és az emberrablást nem sikerült megelőzni.

Shalit elrablása után a Hannibal Protokollt felülvizsgálták, módosítottak rajta, majd visszaállították. 2014. augusztus 1-én, Hadar Goldin főhadnagyot elrablásakor az IDF hatalmas tüzet zúdított arra a területre, ahol az izraeli tiszt is tartózkodott. Ez egy órával a gázai tűzszünet életbe lépése után történt, miután a Hamász fegyveresei megöltek két izraelit katonát a Rafiah városába vezető alagútnál, és végül megszöktek a 23 éves Goldin hadnaggyal.

Az izraeli tüzérség és harckocsik hatalmas tűzerőt vetettek be a területen, ami 150 palesztint megölt, és a hadnagy is halálosan megsebesült

A jelentés szerint "valószínűtlennek tűnik, hogy a Hannibal-eljárás okozta az eltűnt katona halálos sérülését". A vita azonban újra kiéleződött, mert ismét nagy lett a vonakodás attól, hogy oly sok veszélyes foglyot engedjenek el egy izraeli katonáért cserébe, és mert minden félresiklott alku csak a jövőbeni emberrablásokat ösztönzi.

A már említett protokoll-szerző, Amidror tábornok szerint az ilyen lövöldözésnek nem az a célja, hogy megölje az elfogott katonát, hanem esélyt adjon a megmentésére. Ugyanakor elismerte, hogy egy ilyen akció a túszra nézve is életveszélyes. Hozzátette azonban, hogy háború ellentmondásos, és a katonáknak tudniuk kell, hogy a csatatéren rejlő kockázat egyike esetleg ez. 

HIRDETÉS

A viták ellenére is, nincs sok adat arról, hogy több izraeli katonát is megöltek volna a sajátjai, Goldin hadnagy kétséges esetét kivéve. Volt még egy fel nem tárt eset 2015-ben, amikor Asa Kasher, az IDF etikai kódexének szerzője egy névtelen katonát említett, akit -ben megöltek a csapattársai, hogy megakadályozzák az elrablását. 

A protokoll legfőbb hibája, hogy a terepen szinte lehetetlen alkalmazni

A Times of Israel egyik interjújában az egyértelműséget kérték számon. Megkérdezték a Hannibál egyik szerzőjét, hogy a katonáknak puskájukból tüzet kell nyitniuk egy visszavonuló járműre, még akkor is, ha ez egy társukat akut veszélybe sodorja, de tartózkodniuk kell egy olyan irányított rakéta kilövésétől, amely szinte biztosan megölne mindenki a járműben?" A tábornok válasza az volt, hogy pontosan ez a feladat, de azt nem tudta megmondani, hogyan lehet egy ilyen döntést tizedmásodpercek alatt meghozni.

Sok család örülne, ha megtudná, hogy szeretteit fogságban tartják, nem pedig megölték. A kritikusok szerint a Hannibal Protokoll az emberrablásokkal kapcsolatos „társadalmi őrültség” jele. 

A legutóbbi és még hatályos jogi rendelkezés Yehuda Weinstein izraeli főügyésztől származik, aki úgy határozott, hogy az IDF-nek nemzetközi jogi kritériumokat kell követnie, vagyis megpróbálhatja megakadályozni az elrablásokat, még az áldozatot is veszélyeztetve, de nem alkalmazhat halálos erőszakot kifejezetten az elrabolttal szemben.

Kapcsolódó hivatkozások:

HIRDETÉS

Hannibál története
Egy konkrét történet a közelmúltból
Történeti áttekintés a Hannibál-protokollról

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ki Pierbattista Pizzaballa, aki felajánlotta magát a túszul ejtett izraeli gyerekekért cserébe?

Percről percre: Askelónt lövi a Hamász, ezer fölé emelkedett az izraeli áldozatok száma

A Hamász és Izrael is követett el háborús bűnöket egy ENSZ-jelentés szerint