Azerbajdzsán „terrorellenes művelet” címén megtámadta a többségében örmények lakta, a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán részét képező Hegyi-Karabahot. Az örmények szerin Baku etnikai tisztogatásba kezdett.
HIRDETÉS
Örmények ezrei tüntettek a jereváni parlamentnél és próbáltak betörni az épületbe kedden este. A tüntetők Nikol Pasinján miniszterelnököt a Hegyi-Karabahban élő örmények elárulásával vádolták és lemondását követelték, miután az azeri hadsereg „terrorellenes katonai műveletet” kezdett a területen.
A kormányfő televíziós beszédében hangsúlyozta, „az Örmény Köztársaság nem vesz részt a katonai akciókban, és még egyszer szeretném leszögezni, hogy az Örmény Köztársaságnak nincs hadserege Hegyi-Karabahban."
Míg az azeri kormány azt állítja, hogy a polgári lakosságot és a polgári infrastruktúrát nem célozzák, csakis „jogos katonai célpontokat tesznek harcképtelenné”, addig az örmény fél civilek elleni csapásokról számolt be, főként a hegyi enklávé fővárosa, Szetyepanakert (az azeriek Kankendinek nevezik a várost) térségében, ahol – a közlés szerint – 25-en meghaltak és sok a sebesült is.
Az azeri védelmi minisztérium szóvivője azzal indokolta a katonai műveletet, hogy megfigyeléseik szerint „az örmények lakta területen lévő egységeket magas harckészültségi szintre emelték, új egységeket állítottak fel a mozgósításhoz. Felerősödött a hírszerzési tevékenységük az azeri hadsereg felé, és intenzívebbé vált a beszivárgás állásaink irányába, valamint az utak aláaknázása is – terrorista provokáció céljából.”
Az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió a harcok beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő feleket. Franciaország az ENSZ BT rendkívüli összehívását szorgalmazta.