A fiatal politikus anyanyelve mellett kiválóan beszél ukránul, oroszul, törökül és angolul. Ukrajnát az iszlám államokban és Törökországban képviselte, a Vatikán és az amerikai Kongresszus vendége volt, a hazáját megtámadó oroszokkal pedig fogolycseréről és a gabonaegyezményről tárgyalt.
HIRDETÉS„A legnagyobb megtiszteltetés számomra, hogy Ukrajna védelmi minisztere lehetek” – üzente kinevezése napján Rusztem Umerov, akit az ukrán elnök javaslata alapján a törvényhozás iktatott be tisztségébe.
A hazáját dicsőitő Umerov nem titkolta szándékát: „Fő célunk a győzelem”.
A krími tatár származású politikus megválasztásával Kijev nyíltan tudtára adta Moszkvának: nem mond le a 2014-ben elfoglalt félszigetről.
„A Parlament jól ismeri a jelöltet, és Umerovnak nincs szüksége további méltatásra” – indokolta velősen javaslatát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Természetesen nem Umerov vezeti majd az ukrán sereget, hisz a többi között Amerikában iskolázott, majd ukrán egyetemen szerzett közgazdászi és pénzügyi végzettséggel rendelkező 41 éves politikusnak nincs katonai tapasztalata. Üzletember volt, jótékonykodott, állami intézményeket irányított, és közben 2019-ben bekerült az ukrán törvényhozásba, a Verhovna Radába.
A hadjáratot felügyelő Valerij Zaluzsnij tábornok marad az ukrán fegyveres erők parancsnoka – emlékeztetett az Euronews angol nyelvű portálja.
Umerov azután került a védelmi tárca élére, hogy Volodimir Zelenszkij – „új megközelítés” szükségességére hivatkozva – 19 hónapnyi háború után menesztette elődjét. Olekszij Reznyikov ugyan nem volt érintett a védelmi minisztériumot megrengető korrupciós botrányokban, helyettese viszont épp a botrányok miatt mondott le.
Az ukrán védelmi minisztériumban a hadibeszerzésekhez kötődő korrupciós ügyek sorára derült fény a közelmúltban. A regionális toborzási irodákban több tisztet letartóztattak, miután kiderült, hogy kenőpénz fejében egyeseket mentesítettek a katonai szolgálat alól.
Zelenszkij ígéretet tett, hogy kigyomlálja a korrupciót. A feladatot létfontosságúnak tartja a nyugati támogatás és országa euroatlanti integrációja szempontjából is.
Ígéretes jövő
Rusztev Umerov a krími tatár közösség prominens képviselője, bár nem az elcsatolt félszigeten született. Kijevet többször is képviselte a Moszkvával folytatott kényes tárgyalásokon, beleértve a háború kezdetén zajló béketárgyalásokat. A Wall Street Journal azt írta, hogy a tárgyalások után, 2022 márciusában a dollármilliárdos orosz Roman Abramoviccsal és egy másik ukrán parlamenti képviselővel együtt megmérgezték, legalábbis erre utaltak a tünetek: a vörös, folyamatosan könnyező szemek és a kezekről és arcokról hámló bőr.
Ő azonban cáfolta az értesülést. Ne higgyenek „ellenőrizetlen információkban” – jelentette ki.
Eltökélt szándéka, hogy „politikai és diplomáciai megoldást” találjon a „brutális” háborúban – nyilatkozta a BBC-nek, és arra utalt, hogy a rendezéshez bátorságra van szükség.
Rusztan Umerov – tatár nyelven Rüstem Enver oğlu Ümerov – 1982. április 19-én az akkori Szovjetunióban, Üzbegisztán Tanácsköztársaságban, a szamarkandi régióhoz tartozó Bulungurban született. Sztálin idején ide száműzték a krími tatár, hagyományosan szunnita ághoz kötődő muszlim családját. A Verhovna Rada utóbb, 2015-ben a tatárok száműzetését népirtásnak minősítette.
Rusztem gyermek volt még, amikor a családja újra a szülőföldön, a Krímben telepedett le, ahová a tatárok évtizedes száműzetés után a nyolcvanas és kilencvenes években visszatérhettek. Apja, Enver Umerov mérnök-technológus volt, anyja, Merjem Umerova pedig vegyészmérnök.
Mind a mai napig anyanyelvét is használja, sőt, néha tatárul posztol.
A tatáron és ukránon kívül kiválóan beszél oroszul, törökül, meg persze angolul is.
Még csak középiskolás volt, amikor felvették az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott, ígéretesen hangzó Future Leaders Exchange, a Jövő Vezetői programba. Cserediákként egy tanéven keresztül egy amerikai családnál élt, és amerikai iskolába járt – írta az ukrán Új hang.
A diplomata és jótevő
Alapdiplomájával közgazdász lett, majd a kijevi National Academy of Managementen pénzügyekből szerzett mesterdiplomát.
HIRDETÉSPályafutását a távközlési ágazatban kezdte 2004-ben, négy éve pedig parlamenti képviselő. Törvényhozóként a Krími Platform társelnöke. A testület koordinálta – mint tudjuk, eredménytelenül – a diplomáciai erőfeszítéseket az Oroszország által annektált félsziget visszacsatolására.
Umerov évekig a krími tatárok történelmi vezetőjének volt a tanácsadója. Musztafa Dzsemilev kendőzetlenül ellenezte a Krím orosz megszállását. A megszálló orosz hatóság ezért kitiltotta a félszigetről és Oroszországból. Dzsemilev korábban 17 évet ült börtönben rendszerellenes propaganda miatt még a Szovjetunió idején. „Ő Ukrajna egységének védelmezője, és olyan ember, aki megmutatja, hogy a demokrácia igenis lehetséges” – mondta Dzsemilevről Radosław Sikorski, aki lengyel külügyminiszterként 2014-ben magas rangú állami kitüntetést nyújtott át a tatár ellenállónak.
Ukrajna orosz megszállása óta Umerov több alkalommal vett részt a Moszkvával folytatott diszkrét tárgyalásokon, amelyeken a fogolycseréket és a civilek evakuálását vitatták meg. Tagja volt annak az ukrán delegációnak is, amely Törökország és az ENSZ közvetítésével – legalább ideiglenesen – feloldotta az orosz blokádot, ami után Ukrajna exportálhatta gabonáját a Fekete-tengeren át is. Oroszország – mint emlékezetes – nemrégiben kihátrált a megállapodásból.
Rusztev Umerov tavaly húsvétkor tagja volt annak a kis létszámú ukrán küldöttségnek, amely a Vatikánba látogatott. Ferenc pápa ugyan nem utalt közvetlenül az orosz invázióra, de tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket a tárgyalásos béke elérése érdekében. Felhívása hiábavalónak bizonyult, mert Oroszország újra rakétatámadásokat indított Kijev és Nyugat-Ukrajna ellen.
„A háború sötétségében, a kegyetlenségben mindannyian értetek és veletek imádkozunk ezen az éjszakán. Csak a társaságunkat és az imánkat oszthatjuk meg veletek. A legnagyobb dolog, amit kaphattok, hogy Krisztus feltámadt” – mondta a szentatya, az utolsó két szót ukránul.
HIRDETÉS
Két hónappal később ukrán törvényhozókkal az amerikai Kongresszus vendége volt Washingtonban, majd tavaly szeptemberben Rusztem Umerovot nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Alap élére. Kiemelkedő pozíció egy olyan országban, ahol a privatizációs folyamatokat korrupció hálózza be. Ukrajna korrupcióérzékelési mutatója ugyan jelentősen javult az utóbbi években, de még mindig a 116. helyen áll a 180 megfigyelt ország listáján.
Az ukránok szempontjából fontos mérce volt, hogy Umerovot soha még csak nem is gyanúsították korrupcióval, sikkasztással vagy haszonszerzéssel.
Ellenkezőleg: tehetős jótevőként került be a köztudatba. Török támogatással ezer lakást „hozott tető alá” krími tatár és más ukrán menekültek számára.
A krími tatárok
Nem sokkal korábban, 2019-ben a reformpárti Holosz párt jelöltjeként jutott be a parlamentbe. Előtte a magánszektorban dolgozott, először a távközlésben, később a befektetési ágazatban. Már 2013-ban jótékonysági programot alapított az ukránok képzésének elősegítésére a tekintélyes amerikai Stanford Egyetemen.
Identitásában meghatározó szerepet játszanak tatár gyökerei, és az a szándék, hogy Ukrajna visszakapja a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetet, ami a tatárok őshazája.
HIRDETÉSRusztem Umerov rendre, minden év június 26-án megemlékezik a dacos ellenszegülést jelképező tatár zászló napjáról. A kék lobogó a háromágú sárga címerrel – a tarak tamgával – 1917 óta az ellenállást szimbolizálja mindazokkal szemben, akik valaha is megpróbálták elpusztítani kultúrájukat.
A magyarokban keserű emlékeket idéz fel a „tatárjárás”, amelynek harcosai a köztudatba – Petőfi János vitéze nyomán – „kutyafejű tatárként” kerültek be.
A tatárok harmadik fő csoportját a volgai és a szibériai mellett a krími tatárok alkotják, és ez utóbbiak tömegét hurcolták meg a sztálini korszakban. Üldözésük azonban még Nagy Katalin cárnő alatt kezdődött, a 18. század végén.
A Krím lakosságának 12-15 százalékát kitevő tatárok jobbára bojkottálták az orosz népszavazást, amely legalizálni próbálta Moszkva ellenőrzését a fekete-tengeri félsziget felett. Következésképpen Oroszország törvényen kívül helyezte a tatár muszlim kisebbség hagyományos gyűlését, a Mejliszt. Szélsőséges szervezetként bélyegezték meg, több tagját pedig bebörtönözték.
A krími ág a félsziget őslakos török lakossága. A második világháború alatt hamisan azzal vádolták őket, hogy együttműködtek a nácikkal. A koholt vád alapján a szovjet hadsereg erőszakkal deportálta őket Közép-Ázsiába.
HIRDETÉSEgy kétszázezer lelket számláló közösséget 1944. május 18-án egyetlen nap alatt feldúltak. A családok perceket kaptak a csomagolásra, mielőtt feltuszkolták őket a vonatokra, amelyek sokezer kilométerre szállították őket.
A becslések szerint több ezren sosem érkeztek meg. Útközben haltak meg.
„A krími tatárok deportálása a szovjet rezsim egyik legnagyobb bűne” – írta Umerov cikkében 2021-ben. „Az akkor hatalmon lévő zsarnokok szándéka az volt, hogy kiirtsanak egy egész nemzetet.”
A tatárok számát napjainkban hétmillióra becsülik.