A szokatlan lépést azért tervezik, mert tartanak attól, hogy az orosz állampolgársággal is rendelkező személyek veszélyt jelenthetnek az ország biztonságára nézve.
HIRDETÉS**Az észt államapparátus jelenleg nem képes meggyőződni arról, hogy az agresszor nemzetek állampolgárai mennyire mentesek-e az adott ország befolyásától
**
A gyanakvás fő oka az, hogy az Orosz Föderáció alkotmánya szerint a Haza, azaz Oroszország védelme minden állampolgár kötelessége. Ezért fordulhattak elő olyan esetek, hogy Észtországban élő kettős állampolgárok orosz mozgósítási behívást kaptak, hogy csatlakozzanak az ország hadseregéhez.
Az orosz etnikumhoz tartozó észt lakosok aránya igen magas (24%), ami jórészt az 1945-91 közti szovjet megszállás, betelepülés és házasságkötések következménye. Az oroszul beszélő lakosság még ennél is nagyobb, mert ez az anyanyelve az országban élő ukrán, fehérorosz és zsidó lakosok nagyobb részének is.
Maga a hivatalos észt nyelv semmilyen rokonságban nem áll az orosz vagy más európai nyelvekkel. Vannak fontos települések, így Narva városa, ahol az orosz ajkú lakosok száma magasabb, mint az észteké.
A stratégiai kulcsfontosságú város Szentpétervártól alig 120 kilométerre fekszik, és a határfolyó két oldalán szombolikusan ősi litván és orosz erődök néznek farkasszemet.
A jelen állás
Eddig az állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok szavazhattak a négyévente megrendezett helyhatósági választásokon. A Reformhivatal által készített módosítás az uniós tagállamok helyben élő polgárainak jogát nem is érinti, mert az európai közös jogrend oltalmazza.
Az európai közös szabályozás viszont nem tartalmaz előírásokat az Unión kívüli állampolgárokra nézve. Az Észtországban élő hontalan (állampolgárság nélküli) személyek - az úgy nevezett „szürke útlevelek” birtokosai - nagyrészt orosz etnikumúak, és az ő szavazati jogaikról még egyeztetni kell.
A rendelkezés alkotmányos kérdéseket vet fel
Még nem világos, hogy szükséges-e alkotmánymódosítás a korlátozás bevezetéséhez, mert az alaptörvény egyik szakasza biztosítja az oroszok szavazati jogát is.
Egy másik cikkely viszont megengedi a szabadságjogok korlátozását, ha más jogos és magasabb érdek (például az állami szuverenitás vagy a nemzetbiztonság) megköveteli.
Észtországban kiemelten fontos az önkormányzatok szerepe, mert az állam sok feladatot és ehhez forrásokat bíz a helyi képviseletekre. A tervezet szerzői szerint ezáltal fennáll a veszélye, hogy olyan személyek kerülhetnek a fontos helyi döntések közelébe, akik ellenségesek az országgal.
A következő önkormányzati választásokat 2025 őszén tartják
Addig van idő a szigorú és alapjogot korlátozó rendelkezés megvitatására és meghozatalára. A következő szakaszban Kalle Laanet igazságügyi miniszter (kép), aki korábban a védelmi tárcát vezette, egyeztet a politikai pártokkal és a nyilvánossággal.
A miniszter elismeri, hogy egyes nyitott kérdéseket végül a tartui székhelyű Legfelsőbb Bíróságnak kell elrendeznie. A miniszter bízik abban, hogy a bírói testület befogadja a rendelkezést, hiszen egy korábbi határozata maga is korlátozhatónak ítélte az alapjogokat kivételes esetben, ha más alapjog vagy alkotmányos érték védelme sürgetőbb.
Külső hivatkozások