NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Elkeseredettek az ukrán katonaorvosok - drámaian magas a sebesült/halott arány

Egyre kevesebb sebesültet lehet megmenteni
Egyre kevesebb sebesültet lehet megmenteni Szerzői jogok Boghdan Kutiepov/AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Csak vitatható becslések vannak arról, hogy háborúzó felek hány halottat és sebesültet veszítettek Ukrajnában 2022 februárja óta, az viszont biztos, hogy a sebesült katonák halálozási aránya jóval magasabb, mint az előző ötven év háborúiban. Orosz adat nincs, de az ukrán számok vészjóslók.

A főorvos csak operál, operál és sír - tarthatatlan és pótolhatatlan a veszteség.

HIRDETÉS

A jövőben a katonai orvoslás lesz az egyik legfontosabb fegyvernem. Az USA mintegy 7 ezer katonát veszített el összesen Afganisztánban és Irakban 18 év alatt, míg Ukrajna legalább kétszer ennyit - egy év alatt. Van olyan becslés is, ami szerint tízszer ennyit, de a pontos adatok titkosítottak. 

Petro Nyikityin kijevi katonai traumatikus sebész szerint a munka felemésztő. „Csak operálok, operálok, és semmi mást... és nagyon sokat sírok”. A feleségét és a gyermekeit evakuálták, teljesen egyedül maradt, és minden percét a sebesültekre szánja. A gyakori sikertelenség frusztrációja emésztő. 

NZT
Nyikityin főorvos munka közbenNZT

A frontkatonai mentőosztagok közül több is erdőkben, sátrakban, elhagyott gyárépületekben vagy kamionokban működik, ezért bonyolultabb és igazán hatékony sebészetről szó sem lehet. Elviselhetetlen az időszorítás is, mert a mentősök csak hozzák, hordják a sebesülteket, akik közül sokan azonnali beavatkozásra szorulnak, ami viszont megoldhatatlan.

Ide vág, hogy rossz az ellátás a katonai mentősök terén is, akik gyakorlatilag a harci cselekmények közvetlen részesei, és rájuk hárul az azonnali életmentés feladata. Veszteségeik hatalmasak, és utánpótlásukat gyakran csak külföldi önkéntesekből, főként lengyelekből és litvánokból lehet biztosítani.  

Az 'arany óra' jelentősége

Azok az országok, ahol komolyan veszik az emberélet fontosságát és a katonákat nem csak a politikai siker beáldozható kellékének tekintik, egyre nagyobb figyelmet fordítanak a harctéri életmentésre és gyógyításra. 

Afganisztánban és Irakban az amerikai hadsereg - Vietnámhoz képest - gyökeres fejlődésen ment át a katonai orvoslás terén. Mivel a halálesetek többsége röviddel a katonák kórházba érkezése előtt következik be, sorsdöntő lett a sebesült helikopteres evakuálása és ellátása az „arany órán” belül (a sebesülést követő 60 percben), amikor a túlélés esélye nagyobb.  

Erre a célra speciális mentőalakulatokat hoztak létre, magas szintű felszereléssel és orvossal a fedélzeten.

MIlitaryWired
Sebesültmentés Afganisztánban, Kandahar tartomány, 2015 április 9.MIlitaryWired

Ukrajnának viszont nincsenek ilyen kapacitásai

Az amerikai sebesültek legfeljebb 2 százaléka halt a 2001 utáni hadműveletekben, ami sokkal jobb, mint a Vietnámban mért 7 százalék. Ukrajna esetében ezt az adatot már 10 százalék fölé teszik. A RUSI-kutatóintézet tanulmánya szerint az ukrán sebesültek közel fele maradandó sérüléseket szenved, jórészt végtagvesztést és pszichés traumákat. 

A sérültek legfeljebb fele számíthat teljes felépülésre, ami ugyanolyan rossz adat, mint a koreai háborúban mért számok. 

Az intézet becslése szerint orosz oldalon a Wagner-csoport veszteség-aránya magas (6/1), de még ennél is rosszabb az 1. páncélos gárdahadsereg mutatója (3/1). Utóbbinak oka az, hogy ha egy páncélost eltalálnak, akkor a személyzet esélye a túlélésre rendkívül alacsony. Emellett az orosz oldalon katonákat olykor súlyos repeszsebekkel és szívproblémákkal is visszaküldenek a frontvonalba.

Elkeseredett ukrán orvosok

Az Economist és Miitary katonai magazin által megkérdezett ukrán katonaorvosok nagyon sötét képet festenek arról, hogy mennyire tehetetlenek a sebesült katonák életének megmentésében. Létezik olyan állítás, hogy 12 súlyos sérültből csak négyet tudnak életben tartani, és legfeljebb kettőt rehabilitálni, vagyis visszaengedni a civil életbe vagy a frontra, de ezekről pontos statisztikát készíteni lehetetlen.

A korábbi háborúkban többnyire lőtt sebeket kellett kezelni. Vietnámban ezek tették ki a sebesülések 80 százalékát, az ukrajnai fronton viszont alig-alig kell golyókat kioperálni. Ennek oka az, hogy a közvetlen, szemtől-szembeni tűzharc ritka.

A katonákat érő csapások annyira komplexek és brutálisak (jórészt rakétatámadások), hogy a döntés gyakran az, hogy melyik szervet kell elsőként megmenteni, és melyiket kell a sorsára hagyni.

AP Photo
Műtét az egyik kijevi katonai kórházbanAP Photo

Ukrajna még tetézi is régről örökölt bajait

Ukrajna még küzd a szovjet örökségként megmaradt bürokratikus rendszerrel. Jevgen Vorobjov kijevi ügyvéd, aki orvosi önkéntesként dolgozik, elképedve mondja, hogy a legjobb vezető orvosok kényszerűen azzal töltik a drága időt, hogy papíralapú kérelmeket töltenek ki, mert ezekkel kell igényelni a rendszertelenül érkező orvosi eszközöket. 

Feszültséget okoz, hogy a vezérkar egészségügyi parancsnoksága nem találja az egyensúlyt a központi kórházak és a frontvonal ellátása között. Maria Nazarova, az ország fegyveres erőinek oktatója szerint felháborító, hogy alig vannak a fronton ultrahang készülékek, és hiányoznak azok a speciális eszközök is, melyekkel folyadékot lehet juttatni a sérültbe, amikor a vénák nem találhatók, pedig ez a sokkos katonák leggyakoribb problémája. 

Az ilyen berendezéseket adományokból kell összekoldulni a sebesültek számára.

Ukrajna pont a háború közepén átmenetben van a szovjet típusú hadvezetésből a nyugatiba, és még nem volt ideje kialakítani a katonai orvoslás új rendszerét. Nazarova szerint 2017 előtt nem is volt hivatásos harci orvosi testület Ukrajnában.

AP/Ukrainian Presidential Press Office
Zelenszkij elnök sebesült katonát tüntet kiAP/Ukrainian Presidential Press Office

2022-ben mindössze 650 új orvostisztet képeztek ki, ami csepp a tengerben egy közel egymilliós, hadban álló sereg számára. A kiképzőközpont havonta háromszáznál kevesebb embert készít fel, akik négy hetes oktatás után már indulnak is a harcmezőre. 

HIRDETÉS

Mit tud segíteni a NATO?

Sokat, de messze nem eleget. Rengeteg nyugati orvos, tanácsadó és önkéntes van jelen Ukrajnában, és sok izraeli is, akiknek közvetlen front-tapasztalataik vannak, de a struktúrális bajokon ők sem tudnak segíteni.

A NATO július közepén tartott vilniusi csúcsértekezletén volt szó arról, hogyan lehetne több tízezer sebesült katonát áthelyezni a szövetség határain belülre. Eddig a sérültek 60%-át vonaton szállították, ami nem ideális megoldás és sok beteg számára kifejezetten veszélyes is, de a NATO-nak egyelőre nincs kidolgozott terve sem a szállításokra, sem a sebesültek szétosztására a tagállamok között.

A katonaorvosok szerint ez legalább akkora probléma, mint a polgári menekültek elosztása, sőt nagyobb, mert itt életek közvetlen megmentéséről van szó.

Az immár stratégiai fegyvernek számító vér hiánya leküzdhetetlen. Ebben a szövetségesek sem tudnak sokat segíteni, mert nekik sincsenek jelentős tartalékaik. Szemléletes példa erre Észtország, amelynek a NATO-sztenderd szerinti vértartaléka egyetlen háborús nap alatt kimerülne.

Vannak más katonai szempontok is

Egy Ukrajnában szolgáló amerikai orvoskatonai tanácsadó szerint az, amit itt lát, a nyugati haderők számára hatalmas tanulság arra, hogy a katonai orvoslás kérdését a legelső helyre kell tenni - humánus és gyakorlati szempontból egyaránt. "A legbátrabb, legjobb és legtapasztaltabb katonáinkat veszítjük el, és nagyon nehéz a pótlásuk, főleg az ő szintjükön" - teszi hozzá egy ukrán katonaorvos.

HIRDETÉS

Tim Hodgetts vezérőrnagy, a brit fegyveres erők főorvosa szerint az orvosi megfigyelések hírszerzési célokra is alkalmasak. A háború előkészületének egyik jele volt, hogy az invázió előtt közvetlenül nagy számban költöztek orosz tábori kórházak a határkörzetbe. Ezzel egyidőben megnövelték az ország egyetemistái körében a véradásokat, és orosz sebészek nagytestű érzéstelenített állatokon végeztek műtéteket. 

„Az orvosi mutatók alakulása gyakran előre jelzi a háborút, és erre jobban kellett volna figyelni” – mondja az orvostábornok, aki szerint Ukrajna létfontosságú lecke a jövőbeli konfliktusok előzetes jelzésére.

Az ukrán ellentámadás kibontakozásával a helyzet rosszabbodni fog - ördögi kör alakult ki

Nem csak azért, mert az eddiginél sokkal több ukrán katona lesz kitéve az orosz védőállások tüzének és a több kilométer mélységű aknamezőknek, hanem mert az ukrán központi kórházak személyzetének jó részét a frontra vezényelték. Ott viszont a megfelelő eszközök hiányoznak, beleértve a vér- és gyógyszerellátást, a diagnosztikai és életben tartó eszközöket, a fájdalomcsillapítókat és érzéstelenítőket, vagy az orvosi oxigént. 

Több súlyos sérültet meg lehetne menteni a modern központi kórházakban, de ezekben - a személyzeti átvezénylések miatt - a stábok leszűkültek. Ezt az ördögi kört a hadvezetés is felismerte, és megkezdték sebesültszállító drónok beszerzését, melyek 180 kg terhelésig képesek egy személyt elszállítani, és robotjaik repülés közben fájdalomcsillapítókat és antibiotikumokat is be tudnak adni, amíg a sebesült eljut a jobban felszerelt városi kórházakba. 

AF.Mil
Sebesültszállító drónokAF.Mil

Az ukrán hadsereg bakancslistáján szerepelnek ilyen kérések a nyugati szövetségesek felé, de egyelőre elképzelhetetlen, hogy minden súlyos sebesült részesülhessen benne. 

HIRDETÉS

Az egyik legnagyobb veszély, hogy az oroszok célpontnak tekintik a katonai kórházakat, melyeket könnyű felderíteni

Az orosz propaganda rendre tagadja, hogy civil célpontokat támad, de a katonai gyógyintézeteket nem említi, pedig azokat is védi a nemzetközi hadijog.

A veszélyforrás az, hogy egy katonai kórház nem bújhat el vagy változtathat sűrűn pozíciót. Ráadásul működéséhez jelentős energiafelvételre van szükség (röntgenkészülékek, világítás, a megfelelő hőmérséklet biztosítása, légtisztítás). Ezeket fosszilis generátorok biztosítják, melyek térképe könnyen felderíthető, mivel az áramfejlesztők jelentős hőt bocsájtanak ki.

Befellegzik a vörös keresztnek is?

A régebbi időkben az orvosok azt akarták, hogy a kórházak emelkedjenek ki a háborús övezetből, és a levegőből jól látható jelekkel (pl. vörös kereszttel, vörös félholddal) határolódjanak el a többi épülettől. Ukrajna egyik tanulsága viszont az, hogy Oroszország nem csak figyelmen kívül hagyja ezeket a jelzéseket, hanem célmegjelölésként használja. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a háború során csaknem 900 támadás érte az ukrajnai egészségügyi intézményeket, és az orvosok most azt fontolgatják, hogy inkább álcázzák vagy szórják szét ezeket a létesítményeket, hogy a felderítésük nehezebb legyen. 

PHR.org/EURONEWS
Az eddigi csapásokPHR.org/EURONEWS

Az Orvosok az Emberi Jogokért nevű szervezet adatai szerint a támadások pontos száma 996, melyek során 145 egészségügyi dolgozót öltek meg.

HIRDETÉS

Számolni kell ugyanakkor azzal is, hogy a stabil és felismerhető intézményeket felváltó mozgékonyabb terepkórházak - elkerülhetetlenül - csak korlátozottabb ellátásra lesznek képesek. 

Külföldi források:
Katonaorvosok az ukrán fronton (The Guardian) - képgaléria
military.com
Ukrán katonai kórházak
RUSI Institute
PHR.org
Katonai mentősök képzése az USA-ban

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin nukleáris blöffje működik – Amerika elszalasztotta a lehetőséget Ukrajna döntő támogatására

Szexuálisan zaklatták az ukrán hadsereg több női katonáját a feletteseik

Mariupol újabb gyermekáldozatairól számoltak be az ukrán hatóságok