Vlagyimir Putyin nem megy el a G20-ak indiai értekezletére, miután a múlt heti BRICS-csúcson sem jelent meg Dél-Afrikában. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa szűkre szabja a mozgásterét.
HIRDETÉSA Kreml ezúttal nem a nemzetközi körözéssel indokolja az elnök távolmaradását. Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, az elnököt nagyon leköti az ukrajnai különleges hadművelet, ezért nem szerepel szeptemberi programjában a G20-csoport következő csúcstalálkozója.
A pár napja zárult dél-afrikai BRICS-csúcs előtt viszont nyílt tárgyalások folytak, üzenetváltások történtek a dél-afrikai és az orosz elnök között arról, hogyan lehetne megoldani, hogy Vlagyimir Putyin részt vehessen a találkozón anélkül, hogy letartóztatnák. A két ország között jelentős feszültséget generált az ügy, miután a Kreml állítólag megfenyegette a dél-afrikai vezetést mondván, hadüzenetnek tekinti, ha az orosz elnököt bármiféle inzultus éri Johannesburgban. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök ezt nyilvánosan kérte ki magának, amire Dmitrij Peszkov annyit mondott, hogy szó sem volt háborús fenyegetésről, "de azt a világon mindenki tudja, mivel járna az, ha az orosz elnököt bárhol, bárki letartóztatná".
A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök és az orosz gyermekjogi biztos ellen azzal a gyanúval, hogy közreműködnek ukrán gyerekek tömeges oroszországi deportálásában. Vlagyimir Putyint más háborús bűntettekkel is gyanúsítják Hágában.
Oroszország nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ezért semmisnek tekinti a körözést, ugyanakkor válaszképpen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen. A lépést hivatalosan azzal indokolták, hogy Karim Asad Ahmad Khan tudatosan kezdeményezte ártatlan személy büntetőjogi felelősségre vonását súlyos bűncselekmény elkövetésével összefüggésben. Az orosz Nyomozó Bizottság három hágai bíró ellen is eljárást indított az orosz elnök elleni elfogatóparancs kiadásában játszott szerepük miatt.