NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Putyin száműzését követelik az autonómiájukat féltő svéd-finn sziget, Åland lakói

Putyin, takarodj! és Gyilkosok, hagyjátok el Ukrajnát! feliratokkal tüntetnek a mariehamni orosz konzulátus előtt
Putyin, takarodj! és Gyilkosok, hagyjátok el Ukrajnát! feliratokkal tüntetnek a mariehamni orosz konzulátus előtt Szerzői jogok Alessandro RAMPAZZO/AFP
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A jobbára svédek lakta, Finnországhoz tartozó, de önálló Åland-szigetek fegyvermentes övezet. A stratégiai fontosságú területnek ezt a státuszát nemzetközi szerződések garantálják. Azok betartását pedig az orosz konzul felügyeli. Ő azonban Ukrajna megtámadása óta nem mutatkozott az utcán.

HIRDETÉS

„Ihatatlan” – ezt állapították meg a világ legöregebb, több mint két évszázada palackozott pezsgőjéről. A nedűt az eredeti gyártó, a jóhírű francia Veuve Clicquot szakemberei minősítették fogyasztásra alkalmatlannak. A 168 látszólag sértetlen palackot – néhány üveg sörrel együtt – svéd búvárok 2010-ben halászták ki egy kétárbocos vitorlásról, amely valamikor 1825 és 1830 között süllyedt el az Åland-szigetek közelében.

AP Photo/Lehtikuva/Jussi Nukari
Fanyalogva illatozták a tengerfenékről kimentett, méregdrága pezsgőt 2010 novemberébenAP Photo/Lehtikuva/Jussi Nukari

A ritka kincs felfedezése akkoriban világszerte a címlapokra került, helyi szinten pedig heves vitákat gerjesztett, hogy a finn igazságügyi illetékes megrovásban részesítette Åland-szigetek kormányát, mert a Nemzeti Régiségügyi Hivatal engedélye nélkül mentette ki a rakományt. A nagyobb baj persze az volt, hogy a palackok egy részét a helyi hatóság rekordáron értékesítette, a tekintélyes bevételt pedig gondosan zsebre vágta.

A ritkaságszámba menő, érintetlen pezsgőszállítmányhoz nagy, ám végül hiúnak bizonyult reményeket fűztek: néhány palackkal a szigetek autonómiájának századik évfordulóját tervezték megünnepelni 2022-ben.

A kiábrándulást szerencsére megelőzte Åland kulturális miniszterének pezsgőgyári látogatása, ahol a kijózanító verdiktet kimondták a mintáról. Viszont ezzel elejét vették egy újabb botránynak.

„Pezsgő volt, persze, de nem olyan minőségű, mint amilyenre számítottunk. Mostantól múzeumi, és nem fogyasztásra szánt tárgyaknak fogjuk minősíteni” – nyugtázta a palackok történetét Tony Asumaa.

Ez volt az utolsó eset, hogy az Åland-szigetek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe kerültek – egészen addig, amíg Oroszország le nem rohanta Ukrajnát.

A fegyvermentes övezet

Finnország svédül beszélő részének nevezik a két ország, közelebbről Turku és Stockholm között elterülő festői szigetcsoportot, az autonóm Åland-szigeteket. Egykor Oroszországhoz tartozott, majd 1856-ban demilitarizáltak. Egyedi státuszáról azok után kezdődött újra heves vita, hogy Finnország és Svédország tavaly kérelmezte NATO-csatlakozását.

A krími háború után aláírt nemzetközi szerződésekkel összhangban a stratégiai fontosságú balti-tengeri szigeteken nem állomásozhatnak csapatok és nem létesíthetők katonai támaszpontok.

Ez Finnország védelmének Achilles-sarka

idézte az AFP Alpo Rusi professzort, volt elnöki tanácsadót.

A szigetekkel, öblökkel tagolt, szinte folyónak tűnő tengeri szakaszon a nagy hajók csak óvatosan haladhatnak. A szovjet tengeralattjárók azonban többször is a környékre, sőt a svéd fővárosig merészkedtek. Kikapcsolták motorjaikat, és napokig a tengerfenéken gubbasztottak – emlékeztetnek Åland látogatói.

A Balti-tengeren található szigetcsoport földrajzilag kulcsfontosságú helyen fekszik. A Botteni-öböl bejáratánál, Svédország és a finn szárazföld között több mint 6700 sziget és szigetecske található, amelyek közül mindössze 65 lakott. Åland stratégiai szempontból ugyanolyan fontos, mint a svéd Gotland-sziget, amely a Balti-tengerben, Svédország és Lettország között fekszik. Aki Gotland és Åland felett gyakorol hatalmat, az egész Balti-tengert ellenőrzése alatt tartja – állítják katonai szakértők.

A mintegy harmincezer, jobbára svéd ajkú finn lakosnak otthont adó területet sziklás szigetek, buja zöld erdők, régi kőtemplomok és fából készült építészet jellemzi – az orosz konzulátus felügyelete alatt.

Finnország többi területéhez hasonlóan ugyanis Åland az Orosz Birodalomhoz tartozott 1809 és 1917 között. A szigetcsoport akkoriban Szentpétervár védelmét szolgálta, és a Balti-tenger ellenőrzésének fontos előőrse volt. Finnország 1917-ben szabadult ki az orosz ölelésből, majd 1921-ben nyerte el Åland ellenőrzésének jogát – a szigetek svéd ajkú többségének tiltakozása ellenére. Az északi ország két véres háborút vívott a Szovjetunió ellen.

A békemegállapodás részeként Åland demilitarizálását a szigetcsoport székvárosában, Mariehamnban lévő szovjet konzulátus felügyeli.

A diplomáciai képviselet a mai napig létezik, immár az Oroszorsz Föderáció felügyelete alatt. Maroknyi ålandi szinte minden áldott nap délután ötkor összegyűlik a konzulátust védő magas fémkerítés előtt, és Oroszország ukrajnai háborúja ellen tiltakozik. Egy fához rögzített, rögtönzött tábla szerint Ukrajna térnek nevezik a konzulátus előtti tisztást.

ALESSANDRO RAMPAZZO/AFP
Ukrajna tér a mariehamni orosz konzulátus előttALESSANDRO RAMPAZZO/AFP

„Az oroszoknak semmi keresnivalója sincs itt. Csak fenyegetést jelentenek” – mondta a rendszeres tüntetők egyike, a 71 éves Mosse Wallén.

A Putyin birtokába került német villa

Egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint – akkoriban készült, amikor az autonómia századik évfordulóját ünnepelték a buggyant pezsgő nélkül – a finnek 58 százaléka támogatná a katonai jelenlétet Ålandon.

Aggodalomra ad okot, hogy Finnország képes lenne-e elég gyorsan reagálni, ha valaki váratlanul elfoglalná Ålandot

– figyelmeztetett a volt elnöki tanácsadó. Hasonlóan vélekedik a finn intézet szakértője, aki arra emlékeztetett, hogy mindkét világháborúban katonák harcoltak a szigetcsoport irányításáért. „Miért bíznánk abban, hogy a csapatok nem rohannák le Ålandot villámsebesen?” – tette fel a kérdést Charly Salonius-Pasternak.

HIRDETÉS

Az ålandiak azonban ragaszkodnak különleges státuszukhoz, és határozottan elvetik a demilitarizálás megszüntetését, mert – amint azt az Åland-szigetek kormányának miniszterelnöke is kifejtette – épp azért „stabilizáló tényező a Balti-tenger térségében, mert fegyvermentes övezet”. Ráadásul, ha a szigeteket megtámadnák, Helsinki „nagyon gyorsan” megvédené – magyarázta Veronica Thörnroos.

Egyébként a finn kormánynak korábban nem állt szándékában Åland különleges státuszának megváltoztatása.

„Ugyan ki akarna megtámadni bennünket, ha nincs itt semmi, amit érdemes lenne elvinni?” – viccelődött a nyolcvan feletti Ulf Güssner, miközben épp az ő családját semmizték ki a második világháború után. „Három napot adtak édesanyámnak, hogy elköltözzön” – idézte fel a történeteket az idős férfi, akinek idilli, gyermekkori otthonát most a konzulátus kerítése övezi. Édesapja német geológus volt. Az 1947-es békeszerződés kikötötte, hogy a finnországi tengerparti birtokát, a Mariehamntól északra fekvő Saltvikban át kell engednie a szovjeteknek.

Alig másfél évtizede, 2009-ben a kisajátított ingatlan egy darabkája közvetlenül az orosz elnök birtokába került.

Grüssner attól tartott, hogy a Kreml családja vagyonát és a demilitarizálást „ürügyként” kívánja felhasználni térségbeli jelenlétének növelésére. „Lehet, hogy túlzás, de nem kizárt” – mondta a férfi, akinek szülei voltak a mai orosz konzulátus villájának eredeti tulajdonosai.

HIRDETÉS

Remilitarizálás

Az áprilisban hatalomra került új finn koalíció képviselőinek egy része azonban máris szorgalmazza az Åland-szigetek remilitarizálását arra az esetre, ha Oroszország támadást indítana ellene. A státus módosítása lehetővé tenné a finn katonák számára a járőrözést, potenciálisan pedig akár egy helyőrség létrehozását is.

Egy ilyen lépés négy nemzetközi szerződést rúgna fel, és valószínűleg indokot szolgáltatna Moszkvának a panaszra, hisz a mariehamni konzulátust kifejezetten az egyik szerződés betartásának ellenőrzésére nyitották meg. 

„Az Åland-szigetek közössége rendkívül ellenzi az agresszív ukrajnai háborút” – magyarázza a félautonóm és egynyelvű svéd finnországi tartomány egyetlen parlamenti képviselője. Mats Löfström elmondása szerint „több mint háromszáz ukrán menekült él Ålandon”, a helyiek pedig tűzoltókocsikat, buszt, áramfejlesztőt és más eszközöket adományoztak Ukrajna támogatására.

Elavultnak tartja a négy szerződést a Nemzeti Koalíció Pártjának képviselője, aki szerint változott a világ, megváltozott a biztonsági helyzet, és másként viselkedik a fenyegető szomszéd. „Egyik változás sem jobb irányba vitt” – nyilatkozta Pekka Toveri az Euronewsnak. Megállapításainak azért van nagyobb súlya, mert a finn védelmi erők egykori vezérőrnagya a vezérkar hírszerzését irányította.

Szerinte „Oroszország jelenleg nem jelent fenyegetést, mert gyenge”, katonáit pedig lefoglalja Ukrajna. Finnország közben ráadásul csatlakozott a transzatlanti védelmi szövetséghez, a volt tábornok, ma parlamenti képviselő mégis úgy véli, hogy „a nemzetbiztonságot hosszú távra kell tervezni”.

HIRDETÉS

Nem esik túlzásba, és egyelőre nem szorgalmazza támaszpontok telepítést Ålandon. Ugyanakkor nagyobb szabadságra tart igényt, amely – a biztonsági helyzet rosszabbra fordulása esetén – lehetővé teszi a katonai személyzet kiképzését és bevetését. Toveri szerint engedélyezni kell, hogy a finn védelmi erők szabadon – a szárazföldön, a tengeren és a levegőben – járőrözhessenek Ålandon, hogy idejekorán azonosíthassanak egy esetleges orosz fenyegetést.

Az autonómiát veszélyezteti

A remilitarizálás ötlete elborzasztja a helyieket.

„A demilitarizált zónáról szóló vita időnként felerősödik egy kicsit Finnországban” – utal a szárazföldre a térség képviselője, ugyanakkor leszögezi, hogy a szigeteken fel sem merül a téma. „Aggodalomra adna okot Ålandon a nemzetközi szerződések megszegése, ami a szigetek autonómiáját is befolyásolná” – hangoztatta Mats Löfström.

Jóllehet Åland hivatalosan és jogilag demilitarizált, ez nem jelenti azt, hogy nincs fegyveres személyzet. A szigeteken rendőrök, a finn parti őrség és a félkatonai finn határőrség állomásozik, továbbá néhány ezer olyan ember, aki katonai kiképzést kapott. Miután Finnország a NATO teljes jogú tagja lett, Åland biztonságát támadás esetén a védelmi szövetség másik harminc tagállama szavatolja. Löfström szerint ez minden korábbinál nagyobb biztonságérzetet ad.

Jonas Back Finnország szárazföldi, svéd térségében szolgált katonaként, és onnan költözött Ålandra, ahol megismerkedett jövendő feleségével.

HIRDETÉS

Két barátjával nemrégiben megalapította a tartalékosok egyesületét. Az ålandiakat nem sorozzák be, és a szárazföldi finnektől eltérően nem kötelesek sorkatonaságot szolgálni. Az Ukrajna elleni invázió azonban új tudatosságot nevelt ki bennük.

Forrás: Twitter/@Jonas Back
Jonas BackForrás: Twitter/@Jonas Back

Aut vincere, aut mori, győzünk vagy meghalunk – ez Back mottója a Twitteren. Korábban a harci sportlövő versenyek iránt rajongott, mára azonban létrehozta a finn seregtől független privát egyesületét, amelyben – reményei szerint – az érdeklődök elsajátíthatják az elemi fegyverhasználat és elsősegélynyújtás gyakorlatát.

Ő másként vélekedik az Åland demilitarizált státuszáról öt-tízévente fellángoló vitáról. Szerinte sincs szükség állandó haderő állomásoztatására, viszont engedélyezni kellene, hogy a finn sereg alkalmi kiképzéseket tartson a szigeteken. Miután ez egyelőre még nem kiforrott elképzelés, nemrégiben egy hétvégi alapképzést tartottak egy finn szárazföldi támaszponton. Az önkéntes jelentkezők 95 százaléka Ålandról érkezett.

Az orosz konzulátus bezárását követelik

Miközben Mariehamnban Putyin, takarodj! felhívással rendszeresen tüntetnek az orosz konzulátus előtt, a Spiegel szerint a szárazföldön már csaknem negyvenezren írták alá a konzulátus bezárását követelő petíciót. Azzal érvelnek, hogy a diplomáciai kirendeltség „korlátozza és veszélyezteti Finnország biztonságát”. Amennyiben fél év alatt összejön az ötvenezer aláírás, a finn törvényhozás illetékesei „megvizsgálják” a kérdést. Ez azonban még azt sem szavatolja, hogy bizottsági napirendre tűzik, még kevésbé, hogy a képviselők döntenek róla.

Pekka Haavisto, aki június végéig volt Finnország külügyminisztere, kizárta az orosz képviselet önkényes bezárását.

HIRDETÉS
Egy közvélemény-kutatásban a többség jó ötletnek tartaná a konzulátus bezárását. Ez azonban az állam illetékességébe tartozik, hisz a konzultust a Genfi Egyezmény melletti a nemzetközi szerződések is oltalmazzák

– magyarázta Mats Löfström. Åland parlamenti képviselője szerint a sajtó tudósítása szerint olyan kép alakult kép, mintha a konzulátuson emberek százai folytatnának kémtevékenységet.

„Tudomásom szerint azonban csak a konzul és felesége él az épületben” – mondta Löfström, akiket szerinte simán ki lehetne utasítani, ha olyan aktivitást folytatnának, ami nem áll összhangban a nemzetközi szerződésekkel. Ők ketten egyébként az orosz-ukrán háború kirobbanása óta nem mutatkoztak az utcán.

A konzul hivatott ellenőrizni, hogy Finnország szerződéses kötelezettségeivel összhangban betartja-e  az Åland demilitarizálását előíró egyezményt, miközben ezzel egyidőben Moszkva a nemzetközi szerződéseket felrúgva háborút indított Ukrajna ellen.

A finnek közül sokan azt kérdezik: helyénvaló-e, hogy Oroszország a területükön egy nemzetközi megállapodás betartását ellenőrzi, miközben alig néhány száz kilométerre tőle nap mint nap megszegi a nemzetközi jogot.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az orosz konzulátus árnyékában: veszélyben a finn demilitarizált övezet megmaradása

Ha a NATO a pajzs, akkor Finnország a kinyújtott kard

Épül a finn kerítés az orosz határra