EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az orosz konzulátus árnyékában: veszélyben a finn demilitarizált övezet megmaradása

Tüntetők az alandi orosz konzulátus előtt
Tüntetők az alandi orosz konzulátus előtt Szerzői jogok Fotó: AFP
Szerzői jogok Fotó: AFP
Írta: David Mac DougallMagyar változat: FT
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Botteni-öbölben található Åland-szigetek speciális régiója Finnországnak: nincs kötelező katonai kiképzés, a svéd a hivatalos nyelv, és egy külön orosz konzulátus felügyeli, hogy a területre vonatkozó szabályokat betartják-e a helyiek.

HIRDETÉS

Finnország egyetlen demilitarizált övezete az Åland-szigetek, de a régió státusza közel két évszázad után veszélybe került. Helsinkiben számos képviselő gondolja azt, hogy ez az állapot idejétmúlt, és ideje a finn hadseregnek is állásokat létesíteni a régióban. Ålandnak az ötlet nem igazán tetszik, de némi finomhangolással elképzelhető, hogy rábólintanának.

„Az Åland-szigetek közössége mélységesen ellenzi az ukrajnai háborút" – közölte Mats Löfström, a Finnországhoz tartozó, részben autonóm, svéd anyanyelvű tartomány egyetlen parlamenti képviselője. A Botteni-öbölben található szigetek legnagyobbikán él a régió 30 ezer lakosa, létszámukat jelenleg több mint 300 ukrán menekült növeli. Löfström a Euronewsnak elmondta, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta a helyiek két tűzoltóautót, buszokat, áramfejlesztőket és más egyebet is adományoztak Ukrajnának.

Åland jelenleg Finnország egyetlen demilitarizált része. Státuszát a finn törvények és az 1800-as évekbe is visszanyúló szerződések garantálják. Az áprilisban választásokat nyerő Nemzeti Koalíció párt új parlamenti képviselői változtatnának a régió státuszán, pontosabban azt szeretnék elérni, hogy

  • a finn katonákat a helyszínen is kiképezhessék, 
  • hogy a finn hadsereg járőrözhessen a régióban,  
  • és hogy a hadsereg helyőrséget létesíthessen a szigeteken.

 

Ez a lépés szöges ellentéte az említett szerződéseknek, ráadásul az oroszok is ferde szemmel néznének rá, ugyanis a helyi, Mariehamni konzulátusukat kifejezetten azzal a céllal nyitották meg, hogy figyelemmel kísérjék a megállapodások betartását.

Az Åland-szigetek, mint demilitarizált övezet

A régió státuszának története négy eseménnyel írható le: 

  • 1856-ban írták alá az első szerződést, mellyel rögzítették Åland demilitarizált státuszát. A szigetek ekkor az Orosz Birodalomhoz tartoztak, Finnország viszont még nem létezett független államként. 
  • 1922-ben írták alá a Népszövetség, tehát az ENSZ elődje által Genfben kidolgozott szerződést, mely megalapozta Åland autonóm státuszát a finn államon belül, a régió demilitarizált státuszával kapcsolatban pedig pontos utasításokat adott arra vonatkozóan, hogy milyen hadihajók horgonyozhatnak Åland vizein, és hogy katonai repülőgépek repülhetnek-e a szigetek felett. Az 1922-es szerződésben rögzítették, hogy Åland Finnország egyetlen olyan része, ahol a svéd az egyedüli hivatalos nyelv.
  • 1940-ben, a 105 napos téli háborút követően írták alá a moszkvai békeszerződést, melynek értelmében Finnország egyes területeit átengedte a Szovjetuniónak;
  • majd 1947-ben, a második világháborút követő párizsi szerződésben rögzítették, hogy „az Åland-szigetek továbbra is demilitarizált övezetnek számít".

Pekka Toveri, a Nemzeti Koalíció képviselője szerint ezek a régi megállapodások ma már nem működnek, mivel a világ, és vele együtt a biztonsági helyzet és a szomszédos országok is megváltoztak, ráadásul egyik sem jó irányba. Toveri kijelentései azért is lényegesek, mert ő a finn védelmi erők egykori vezérőrnagya, a vezérkar volt hírszerzési főnöke. „Oroszország jelenleg nem jelent fenyegetést, mivel gyenge, az ukrán katonák épp szétrúgják a hadseregük seggét a fronton – mondta Toveri a Euronewsnak. – NATO-tagként Finnország helyzete jó, de úgy vélem, hogy a nemzetbiztonságot hosszú távon kell megtervezni." Toveri szerint Åland védelme gyenge lábakon áll, Finnország viszont felelős a szigetcsoport biztonságáért, azaz kezelnie kell a védelem gyengeségét.

Toveri ezzel együtt nem támogatja, hogy állandó katonai bázisokat létesítsenek Ålandon, viszont nagyobb szabadságot szeretne olyan döntésekben, hogy szükség szerint, azaz kiképzés céljából vagy a regionális biztonsági helyzet változása esetén katonai személyzetet telepíthessenek a szigetekre. Úgy véli, hogy ideális helyzetben a finn védelmi erők szabadon járőrözhetnek Ålandon a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is, és tehetik mindezt külön politikai jóváhagyás nélkül, amire jelen pillanatban akkor is szükség lenne, ha Oroszország konkrét katonai fenyegetést jelentene.

Åland nem ért egyet Toverivel

A fentebb már idézett Mats Löfström képviselőt felháborítja a remilitarizáció gondolata, és úgy véli, hogy Ålandon aggodalomra ad okot, ha olyan szerződéseket szegnek meg, melynek hatása lehet a régió autonómiájára.

Megjegyzendő: Åland hivatalosan demilitarizált övezet, de ez nem azt jelenti, hogy nincsen fegyveres állománya, ugyanis a szigeteken rendőrök, a finn parti őrség és a félkatonai szervezetnek minősülő finn határőrség is állomásozik, valamint él ott néhány ezer katonai kiképzéssel rendelkező ember.

Löfsrtöm a Euronewsnak elmondta, hogy szerinte Ålandon is vannak olyanok, akik szerint meg kellene szüntetni a demilitarizált övezetet státuszát, de tudomása szerint ez a nézet nincs többségben a régióban. Közölte, hogy az érvényes szerződések megsértése nélkül 

  • a finn hadsereg bármelyik szigetcsoporton tarthatna kiképzést, 
  • fokozhatnák a rendőrség speciális kiképzését, 
  • illetve növelhetnék a hibrid hadviseléssel szembeni ellenintézkedéseket kifejezetten a régióra hangolva.

Emlékeztetett: Finnország a NATO teljes jogú tagjává vált, így az Åland-szigetekre is a katonai szövetség másik 30 tagjának kollektív biztonsági garanciái vonatkoznak, ami szerinte minden eddiginél jobban megerősíti a régió biztonságát, és hozzátette, hogy a többi ålandihoz hasonlóan bízik a védelmi erőkben is.

Polgári szerveződés

A Euronews beszélt Jonas Backkal is, aki a finn szárazföld svéd nyelvű régiójából érkezett Ålandra. Katonai szolgálata során ismerkedett meg ålandi feleségével. Back két barátjával együtt alapított egy egyesületet katonai tartalékosoknak a szigeten. 

Az ålandiaknak a szárazföldön élő finnekkel ellentétben nem kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük, de ha akarnak, jelentkezhetnek a honvédséghez. Az ukrajnai orosz invázió árnyékában az eddigi hozzáállás megváltozott, és egyre többen foglalkoznak a sziget katonai felkészültségével.

Fotó: Jonas Back
Jonas BackFotó: Jonas Back

Back reméli, hogy hamarosan túllépnek a lövészversenyek szervezésén, és bízik benne, hogy a finn hadsereghez nem kötődő, magánkézben lévő egyesület hamarosan alapfokú fegyverkezelési tanfolyamokat és harctéri elsősegélynyújtási képzést is kínál majd. „A demilitarizációról szóló vita öt-tízévente kerül elő, de Ålandon egyáltalán nem beszélnek róla. Amikor valaki felveti, akkor a politikusok közlik, hogy a finn védelmi erőknek mindene megvan, amivel közvetlen fenyegetés esetén megvédenék a szigeteket. Ami amúgy igaz is" – ismerte el Back az Euronewsnak. Hozzátette, hogy szerinte senki sem érdekelt abban, hogy állandó katonai állomást telepítsenek a régióba, sokkal inkább az a cél, hogy a finn védelmi erők a szigetre léphetnek, és kiképezhetnek katonákat. Úgy véli, hogy a „szárazföldiek” boldogok lennének ettől, és a politikusok sem aggódnának azon, hogy Ålandon nincs katonai kiképzés.

HIRDETÉS

Back szerint ezt a forgatókönyvet a legtöbb ålandi elfogadná, sőt el is kéne fogadnia. 

„Erkölcsileg igazságtalan a finn államtól védelmet várni, de közben nem engedélyezni a megfelelő kiképzést

 – foglalta össze, és hozzátette, hogy a demilitarizált státusz ellenére az ålandiak rekordszámban jelentkeztek egy hétvégi katonai alapkiképzésre, melyet május elején tartanak egy szárazföldi finn katonai bázison. 

Újabb felhívások a konzulátus bezárására

Mariehamnban mindeközben tüntetők egy csoportja egyhetes megmozdulást szervez közvetlen az orosz konzulátus épülete elé. Április elején indult egy polgári kezdeményezés, melyhez már több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze azoktól, akik a konzulátus azonnali bezárását követelik, mert az szerintük veszélyezteti Finnország biztonságát.

Amennyiben a petíció hat hónapon belül 50 ezer aláírást kap, akkor finn törvények szerint azt egy parlament kénytelen megvizsgálni, de arra nincs garancia, hogy szavazás elé bocsátják. Pekka Haavisto finn külügyminiszter egyébként is kizárta, hogy önkényesen bezárják az orosz konzulátust. „Ha közvélemény-kutatást végeznénk, a többség valószínűleg azt mondaná, hogy zárjuk be, de ez akkor is az állam döntése – mondta Mats Löfström a Euronewsnak. – Ezt a konzulátust márpedig nemcsak a genfi egyezmény, hanem nemzetközi szerződések is védik. A finn sajtó néha azt az érzetet kelti, mintha ez a hely több száz emberrel működve kémtevékenységet végezne, de tudomásom szerint csak a konzul és a felesége tartózkodik az épületben, őket pedig a finn állam abban a pillanatban kiutasíthatná, ha kiderülne, hogy olyan tevékenységet folytatnának, mely túlmutat a diplomáciai szerződéseken. Kis közösség a miénk, és mindenki tud a másik dolgairól."

HIRDETÉS

A Euronews megkereste Helsinki orosz nagykövetséget, hogy kommentálja az Åland-szigetek militarizálásának kérdését és a mariehamni konzulátus bezárására irányuló polgári kezdeményezést, de a nagykövetség nem válaszolt a kérdéseinkre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin száműzését követelik az autonómiájukat féltő svéd-finn sziget, Åland lakói

A német kormány bezáratja Oroszország négy németországi konzulátusát

Oroszország a soros elnök az ENSZ BT-ben