Egyre több izraeli vadászpilóta, kulcspozíciókban szolgáló katonatiszt és tartalékos jelenti be, hogy leszerel a hadseregből, ha a miniszterelnök tovább erőlteti az igazságügyi átalakításokat, amiket ő reformnak nevez, és tömegtüntetések sorozatát váltotta ki vele.
A miniszterelnök jól van és dübörög
HIRDETÉSA hétvégén izgalmat keltett, hogy Netanjahu intenzív kezelésre szorult, kiszáradás és egy elesés miatt, amivel beverte a fejét. A megfigyelés azonban nem tartott sokáig, mert a miniszterelnököt már hétfőn kormányülésre hajtotta a vére.
A kabinetben jó és rossz hírek egyaránt várták. Örülhetett annak, hogy megjött a várva várt meghívás a Fehér Házból, ahonnan hét hónapja csak rossz szavakat és kemény bírálatokat kapott.
Joe Biden korábban kifejezetten az izraeli demokrácia leépítéséről beszélt, amit az egész világra nézve veszélyes folyamatnak tartott, és alig leplezetten az amerikai támogatások további sorsát tette függővé a végső döntéstől.
A rossz hír Netanjahunak az, hogy fokozódik a hadsereg körében az elégedetlenség a sokat emlegetett igazságügyi átalakításokkal kapcsolatosan.
Az esetleges tömeges leszerelések nem csak a vadászpilótákat, de a felderítést, a kiber-alakulatokat és a légvédelmet is érintenék. Ezek az izraeli védelmi rendszer három pillérét alkotják, melyek fontossága egy hibrid háborúban magasabb, mint a páncélos és gyalogos erők jelentősége.
A szélsőjobboldali ihletésű igazságügyi átalakítások, melyek felbolygatnák az államhatalmi ágak megosztásának évszázados követelményét, százezeres tiltakozásokat váltottak ki hónapok óta Izraelben. Az eldurvuló demonstrációk immár nemzetbiztonsági kockázatokkal is fenyegetnek, mert fennáll a veszélye annak, hogy az izraeli társadalom olyan végzetesen megosztottá válik, ami már a védelmi képességekre is kihat.
Ha erre rárakódik a hadsereg dezintegrációja, az valóban súlyos veszedelmeket idéz elő
A katonai tartalékok kritikus fontosságúak Izrael hadműveleti felkészültségében
A tartalékosok most ezt a befolyást használják a kormány azon törekvéséével szemben, hogy korlátozza a bírói hatalmat. Erre határidőt is szabtak, arról tájékoztatva parancsnokaikat, hogy ha a hónap végéig a kormány nem lép vissza, akkor onnantól nem jelennek meg szolgálatra.
A vezérkar attól tart, hogy mindez jelentősen rontaná az izraeli fegyveres erők kapacitását, valamint a teljes munkaidőben dolgozó katonákat arra késztetné, hogy ők is fontolóra vegyék a leszerelést – mondta névtelenül két magas rangú védelmi tiszt.
Az a veszély is fennáll, hogy az izraeli belső rend viszályait látva az ellenséges erők aktivizálódnak, főként Ciszjordániában, ahol az elmúlt hetekben többször is katonailag kellett beavatkozni a beszivárgó Hamász-terroritsa sejtek felszámolására.
Az izraeli vadászrepülőszázadok erősen támaszkodnak tartalékos pilótákra, akiknek rendszeres polgári munkájuk van, de havonta több napra is önként jelentkeznek szolgálatra, illetve részt vesznek katonai műveletekben.
Izrael rendszeres csapásait Gázában és Szíriában, a járőrszolgálatot Izrael, Libanon és a megszállt Ciszjordánia felett, valamint a megfigyelési küldetéseket gyakran tartalék pilóták és drónkezelők végzik. Sokuknak több tapasztalatuk is van, mint a teljes munkaidőben dolgozó, de még nem sok akciót látott 'zöldfülűeknek'.
A miniszterelnök nem túl megértő a katonák tiltakozása iránt
Netanjahu már korábban is bírálta a tartalékos pilótákat, akik vonakodnak szolgálni az igazságügyi reformok miatt.
A miniszterelnök nem csak a szolgálati szabályzatra, de az erkölcsi és hazafias eszmékre is hivatkozott. Érvelése szerint a védelmi kapacitások meggyöngítése nem csak katonai kérdés, hanem veszélyezteti a cionizmus és a zsidó nép fennmaradásának évszázados követelményeit is.
Várta még jó hír Netanjahut, kettő is
Az első az, hogy Marokkó befogadta az első izraeli katonai attasét, Sharon Itach ezredes személyében. A történelminek nevezhető lépés a mérsékeltebb arab rezsimekkel 2020-ban megkötött Ábrahám-egyezmények eredménye. Ezzel Izrael egy nagyon fontos és befolyásos arab állammal normalizálta katonai kapcsolatait.
A másik hír ennél még meghökkentőbb, mert a legújabb felmérések szerint a hagyományosan Izrael-ellenes libanoni társadalom a 10 éve mért 3% után most 52 százalékban mondja azt, hogy normalizálni kell az ország kapcsolatait a zsidó állammal.
Ez jó hír Netanjahunak, és kevésbé a Hezbollahnak.
Források a külföldi sajtóból
Joe Biden meghívása Netanjahunak
A New York Times a tartalékosok elégedetlenségéről
A Jerusalem Post a miniszterelnök álláspontjáról
Felmérés a libanoni társadalom véleményéről Izraelt illetően