Az izraeli miniszterelnök és a világ leggazdagabb befektetője szoros és mély együttműködést tervez a mesterséges intelligencia közös fejlesztéséről Izraelben.
Netanjahu nagyon lelkes a tervezett munkától
HIRDETÉSA miniszterelnök a Twitteren tudatta, hogy mélyreható beszélgetést folytatott az innovációiról ismert üzletemberrel, akit olyan géniusznak nevezett, akinek hatása kimagasló az emberiségre. A beszélgetés nyomán a mesterséges intelligencia (MI) virágkorát jósolja országában.
A miniszterelnök valóságos rajongással beszél Musk erényeiről, és biztos abban, hogy miként Izrael "digitális gépház" lett az elmúlt évtizedben, az MI lesz a következő lépcsőfok. Netanjahu egy szakértőkből álló MI-munkacsoport mielőbbi felállítását tervezi, ami megteremti a mesterséges intelligencia stratégiáját Izraelben.
Válaszában az üzletember és hivatásos fantaszta megköszönte, hogy Netanjahu felismerte az MI biztonságos mivoltát, ami hatással lesz az egész emberiségre.
Izrael nem a nulláról kezdi
2018 óta Izrael a nemzeti jövedelem több, mint 5 százalékát költi digitális fejlesztésekre és kutatásokra, amivel arányaiban az Egyesült Államokat is megelőzi. Ennek kétszeresét szedi be az ágazat bevételeiből, és immár a munkaerő 10 százalékát foglalkoztatja a szektorban.
Az ország nem szerepel a legnagyobb félvezető- és chipgyártók között, aminek fő oka az, hogy az Intel amerikai óriás (a világlista 1.-2. helyezettje) sorra vásárolja fel az izraeli fejlesztő cégeket. Immár a tizedik ilyen akvizíciónál tart, és a Tower Semiconductor megszerzésével részvényeinek értéke egy napon belül 50 százalékot ugrott. Az ilyen fúziók az izraeli felek számára is rendkívül előnyösek.
Főként mert stabilan részesülhet azokból az előnyökből, amelyek a notóriussá vál globális félvezető-hiányból adódnak. A világ chip-ellátási láncában jelenleg 17-20 százalékos szakadék húzódik, ami azt jelenti, hogy egy sor ország egyszerűen képtelen folytatni korábbi fejlesztéseit. A gyártók számára ez a helyzet folyamatosan termeli az extraprofitot.
Az országban már 800-ra teszik a kifejezetten MI-fejlesztésekkel foglalkozó nagyvállalatokat és startupokat, ami ötszöröse a tíz év előtti kezdő állapotnak. A miniszterelnök maga – a szabad piacgazdaság híveként – erős támogatója a legkülönfélébb startup vállalkozásoknak, amelyek gombamód szaporodnak az országban, és egyre több arab tőkét és munkaerőt vonnak be a fejlesztésekbe. Ez szintén javára lehet a társadalmi egyenlőtlenségek elleni poitikának.
Ugyanakkor Netanjahunak számolnia kell azzal is, hogy antidemokratikusnak ítélt lépései és tervei elriaszthatják az 'unikornisokat', azaz egy adott célra koncentráló vállalkozókat. Ez eddig még nem jelentkezett élesen, de ha az ország demokratizálása nem áll helyre, akkor megtörténhet.
Szerencsére a törekvés nem ütközik az ortodoxok akadékoskodásába
Két okból sem. Az egyik az, hogy a Tóra egyik fejezete (Benjámin története) értelmezhető úgy, mint találkozás a mesterséges intelligenciával, bár erről vita folyik.
Egy úgy nevezett MI-rabbi azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia magától letöltötte az egész Tórát, és képes lett megválaszolni a judaizmussal és a zsidó szövegekkel kapcsolatos rendkívül bonyolult kérdéseket. Az erre szolgáló webhely elkészítésébe három éve vágtak bele, és a program már képes egy zsinagógai prédikáció megírására is.
Ezt egy Josh Franklin nevű New York-i rabbi végezte el a ChatGPT alkalmazásával, és be is mutatta a hívőknek. Beszédét befejezve, megkérdezte a jelenlévőket, hogy szerintük vajon ki írta a szöveget, és az egyöntetű válasz az volt, hogy a rabbi volt a szerző.
A másik erős szempont az, hogy Izrael legjobb programozói nem kis részben az erősen vallásos fiatalok köréből kerülnek ki. Esetükben a magyarázat az, hogy nem hagyják magukat befolyásolni a világ más jelenségeitől, és koncentrációjuk kizárólag a feladat megoldására irányul.
Nem csak a hadsereg számára fontos
A tévhitekkel szemben Izrael a fejlesztési eredményeket nem csak védelmi és nemzetbiztonsági feladatokra használja (azokra is, természetesen), hanem fő célja a társadalmi-szociális különbségek áthidalása az új technológiák alkalmazásával. A kiadott jelszó szerint Izraelnek nincs hova bújnia és nincs hova terjeszkednie, így útja csak felfelé képzelhető el.
A fejlesztési koncepciók egyik éllovasa az Aaron Intézet, ami egyszerre köti össze a technológiai haladást az oktatás, a szociálpolitika a védelem kérdéseivel, és ezeket nem külön-külön, hanem egységként kezeli, mint egymást feltételező tényezőket. A miniszterelnök várhatóan ezt az intézetet is bevonja a stratégiai alapok kidolgozásába, egy 2030-ig befejezendő indulási terv keretében.