Európa partjainál éves szinten több száz, vagy akár ezer migráns veszti életét a tengeren. Az esetek rendre felháborodást keltenek, a migránsokat segítő NGO-k és civilek viszont így is a támadások kereszttüzében élnek.
HIRDETÉSKathrin Schmidt 2016 és 2017 között mintegy 14 ezer ember mentésében vett részt a Földközi-tengeren, mikor is a bajba jutott migránsokat segítő Iuventa mentőhajó fedélzetén vezette a mentési műveleteket. A hajót az olasz hatóságok lefoglalták, Schmidt munkája ekkor véget ért, később viszont őt és kollégáit is "felbujtással", illetve "az illegális migráció segítésével" vádolták. A vádak együtt akár 20 év börtönbüntetést vonhatnak maguk után.
Az Olaszországban folyó perben legalább 20 ember érintett, közülük öten a Iuventa legénységéhez tartoznak, a többiek más nem kormányzati szervezetek (tehát NGO-k) tagjai.
Nem kellett volna őket megmenteni
Schmidt az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, hogy az évek óta húzódó per "kész őrültség." Hozzátette, hogy szerinte az eljárás "politikai indíttatású", és hogy azzal vádolják őket, hogy
- együttműködtek az embercsempészekkel,
- hogy titokban illegális szervezetekkel dolgoztak együtt,
- illetve közölték velük, hogy az általuk megmentett embereket nem kellett volna megmenteniük.
Schmidt erre persze azt mondja, hogy a megmentettek közt rengetegen zsúfolt, apró gumicsónakokon sodródtak a tengeren, néhányan kritikus egészségügyi állapotban, víz és élelem nélkül. Szerinte az ellene és kollégái ellen felhozott vádak, és egy esetleges büntetés tudatosítja az emberekben, hogy a tengeren tartózkodó migránsok megmentése helyes dolog, noha egy efféle per jellemzően arra szolgál, hogy szisztematikusan elnyomja az ellenállási mozgalmakat, illetve elhallgattassa az embereket.
Az olasz kormány keze kemény, és a görögé sem simogat
Az olasz kormány eközben védi saját migrációs politikáját. Szerintük az országra elviselhetetlen nyomás nehezedik a partjaihoz érkező emberek egyre növekvő száma miatt, és hangsúlyozzák, hogy más uniós országoktól alig, vagy egyáltalán nem kapnak segítséget.
Görögország is hasonló cipőben jár. A tengeren érkező migránsok száma magas, a jelenlegi kormány pedig szintén kemény, kriminalizáló álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban - noha közben súlyos drámák játszódnak le a görög vízfelületeken. Emlékeztetőül: június 14-én egy túlzsúfolt, becslések szerint 750 embert szállító halászhajó borult fel Görögország partjainál. A hatóságok 82 holttestet emeltek ki, miközben több száz embert még mindig eltűntként tartanak nyilván. A fedélzeten tartózkodók közül mindössze 104 ember maradt életben.
Az illegális migrációval szemben szigorúan fellépő görög hatóságokat azzal vádolták, hogy nem segítettek elég gyorsan a nyilvánvalóan bajba jutott hajón és utasain. A beszámolók eltérőek, a kép nem világos: a túlélő szemtanúk szerint a hajót vontatni akarták és megingott, a görög hatóságok viszont tagadták, hogy ez megtörtént volna, és védték a parti őrségüket.
A migránst és a segítőt is kriminalizálják
Schmidt az Iuventán végzett munkája előtt Leszboszon és az Égei-tengeren dolgozott migránsokat segítő civil szervezetekkel. Úgy érzi, hogy a Iuventa lefoglalása és a társai és ellene indított per megfosztotta a szabadságától, pontosabban szólva attól, hogy megválassza, hol dolgozik és mit csinál.
A tárgyalással kapcsolatban kihangsúlyozza, hogy a végkimenetel hatása óriási lesz, ugyanis van olyan végeredmény, amivel a segítőket kriminalizálhatják.
A Picum nevű szervezet (mely Európában élő, papírokkal nem rendelkező migránsoknak nyújt segítséget) szerint "a migránsokkal való szolidaritás kriminalizálása széles körben elterjedt nézet Európai Unió egész területén." Közölték: szerintük 2021 januárja és 2022 márciusa között legalább 89 embert kriminalizáltak az EU-ban azért, mert segített a tengeren bajba jutott migránsoknak, legtöbbjüket a beutazás, az átutazás vagy a tartózkodás elősegítésével, illetve migráns-, vagyis embercsempészettel vádoltak. Mindeközben természetesen a migránsokat is egyre gyakrabban kriminalizálják: Olaszország és Görögország a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyként tekint rájuk, és nem segítségre szoruló menedékkérőkként, az Egyesült Királyság épp most szigorított egy nagyot a migránstörvényén, Magyarország és Lengyelország pedig hangos ellenzője az Európai Unió újkeletű migránspolitikájának.
Határvédelem az életek megmentése helyett
Májusban Schmidt, illetve az Orvosok Határok Nélkül és a Save the Children ügyvédei beterjesztettek egy kérelmet az olasz bíróságon, hogy fontolják meg, hogy a migrációban való segédkezést bűncselekménynek tartják-e, mivel ha az, akkor azzal ellentmondanak az olasz alkotmányban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogoknak.
A múlt heti tárgyaláson a szicíliai Trapani olasz bírósága úgy döntött, hogy a határvédelem elsőbbséget élvez az emberi jogokkal szemben, és elutasította a kérelmet. Francesca Cancellaro, a Iuventa dolgozóinak ügyvédje azt mondja, hogy a történetnek ezzel nincs vége. "Nem állunk meg itt - teszi hozzá Elisa De Pieri, az Amnesty International európai regionális irodájának kutatója. - Sok ember kockáztatja az életét azért, hogy védelmet és biztonságot kapjon Európában, ezért át kell írni a jogszabályt, mely szerint az illegális migráció elősegítése bűncselekmény."
Schmidt eközben úgy véli, hogy aligha kell 20 évre börtönbe vonulnia.
Emelkedő számok
Becslések szerint 2018 és 2023 között több mint 10 ezer ember halt meg a Földközi-tengeren Olaszország partjainál. 2023 januárja és májusa között pedig összesen 959-en fulladtak az olasz vizekbe, vagy számítanak máig eltűntnek.
Az Olaszországba érkező migránsok száma a tavalyihoz képest több mint háromszorosára nőtt, év eleje óta 57 ezer ember szállhatott partra illegálisan Olaszországban.