A londoni parlament felsőháza előtt hever az a törvényjavaslat, mellyel tovább szigorítanák a bevándorlás szabályait az Egyesült Királyságban. A Brexit-párti kormánynak a gazdaság fellendítése érdekében szüksége van a bevándorlókra, miközben választóiknak a migráció megfékezését ígérték.
HIRDETÉSNagy-Britannia 2016-ban szavazta meg a Brexitet. Az Európai Unióból való kilépés mellett kampányoló konzervatívok azt ígérték, hogy szigorúbb politikájuk keményebb határellenőrzést von maga után, a kilépésre voksoló britek pedig joggal feltételezték, hogy a bevándorlók száma csökkeni fog. A szigor stimmel, a bevándorlási statisztikai adatok viszont rendre nőnek.
Elemző cikkében a New York Times azt írja, hogy a csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint 2022-ben a migráció rekordot döntött, miután 606 ezer, tehát csaknem 120 ezerrel több migráns lépett be az Egyesült Királyságba, mint az azt megelőző évben. Rishi Sunak brit miniszterelnökön egyre súlyosabb a politikai nyomás, hogy
- csökkentse a migrációt,
- de közben állítsa meg a brit gazdaság lassulását,
- és kezdjen valamit az országra jellemző munkaerőhiánnyal.
Sunak az adatok ellenére azt mondta az ITV brit televíziónak, hogy a bevándorlás kontrollja nem csúszott ki a kormány kezéből, aminek némileg ellentmond Suella Braverman belügy-, és egyben migrációért felelős miniszter, aki törvényjavaslatával mintha saját kormánya politikáját bírálná. Bravermanmég azt mondta tavaly, hogy azt szeretné, ha migrációs számok évi 100 ezer alá csökkennének.
A számok növekedése a pandémiát követően indult meg, és az Európán túli országok durrantották be csak igazán. Az összlétszámban mintegy
- 360 ezer nemzetközi diák és eltartottjaik szerepelnek (a kormány a hét elején közölte, hogy a jövőben nem hozhatják magukkal családtagjaikat),
- majd megjelölnek 235 ezer főt, akik munkavállalás céljából érkeztek az országba,
- és 172 ezret, akik menedékkérőként, humanitárius vízummal tartózkodnak Nagy-Britanniában.
A számok növekedésében közrejátszik a Brexit utáni szabályozás, mely szerint az Európai Unió polgárai elvesztették az automatikus jogot az Egyesült Királyságban való munkavállaláshoz, és ugyanazokkal a vízumkorlátozásokkal kell szembenézniük, mint az Unión kívülieknek. 2021 óta a szigetországba érkező kelet-európaiak száma –például a lengyelek, a lettek és a litvánok – száma csökken, a brit munkaadók pedig inkább toboroznak munkaerőt többek közt Nigériából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről.
Madeleine Sumtion, az Oxfordi Egyetem Migrációs Megfigyelőintézetének igazgatója szerint átmeneti tényezők is növelték a számokat, a legfrissebb statisztikák például közel 160 ezer Ukrajnából és Hongkongból befogadott menekültet sorolnak, ám tartózkodásuk szerinte rövid távú is lehet. Sumption azt mondja, hogy szerinte a
2023 erősen indult
A belügyminisztérium statisztikái szerint a 2023 első negyedévében mint 343 ezer vízumot adtak ki Indiából érkezőknek, és több mint 200 ezret ukrajnai menekülteknek, illetve csaknem 180 ezret nigériaiaknak, miközben Lengyelország állampolgárainak mindössze 2598-at – pedig egykor épp Lengyelország vonzotta a legtöbb bevándorlót a brit szigetre.
A közvélemény-kutatások szerint a Brexitet követően a lakosságot kevésbé aggasztja a legális migráció, és megnyugtatja őket, hogy Rishi Sunak az illegális bevándorlást kemény kézzel kezeli.
Mi lesz a közszolgáltatásokkal?
A jobboldali politikusokat eközben aggasztja a bevándorlók száma. A kritikusok szerint a migráció nyomást gyakorol Nagy-Britannia nyikorgó közszolgáltatásaira, például az egészségügyre és az oktatásra, valamint a lakhatásra.
Egyesek szerint a brit munkaadók az olcsó munkaerő importjának rabjai, és inkább emelniük kellene a béreket, hogy több britet csábítsanak vissza a munkaerőpiacra, vagy növelniük kellene a képzésbe és a gépesítésbe történő beruházásokat.
Sumption szerint nem igaz, hogy a bevándorlás összességében nyomást gyakorol a közegészségügyi ellátásra, ugyanis a brit egészségügyi szolgálat rengeteg bevándorlót szerződtet az EU-n kívüli országokból.
A kormány dilemmája
Az új érkezők manapság a városok felé veszik az irányt, pedig korábban nem ez volt a jellemző: a migránsok szétszóródtak az országban, és az élelmiszeriparban, illetve a mezőgazdaságban helyezkedtek el. A brit gazdaság a rekordszámú migrán ellenére munkaerőhiánnyal küzd, a munkaadók pedig sürgetik a kormányt, hogy segítsék betölteni az üres állásokat.
Sunak így két tűz közé került: miközben a Konzervatív Párt számos tagja szerint csökkenteni kell a migrációt, miniszterelnökként figyelembe kell vennie a brit gazdaság működését, aminek egyik mozgatórugója lehet a külföldről érkező munkaerő, magyarán: a növekedés képletében nagy valószínűséggel szerepelnek a migránsok.
Mindkét kérdés erős hatással lehet a jövőre esedékes országos választásokra, melyre a konzervatívok 14 év kormányzással a hátuk mögött készülnek.
A bevándorlás nehezebb lesz
Csütörtöki cikkében a The Guardian brit lap azt írja, hogy Suella Braverman belügyminiszter az illegális migrációt szabályozó törvényjavaslata havonta 3 ezer menedékkérő kitoloncolását eredményezheti. A törvényjavaslat szerint a menedékkérők a jövőben számos nehézséggel nézhetnek szembe, többek közt legalább 15 százalékkal emelhetik a számukra nyújtott jogsegély óradíját.
A törvényjavaslat jelenleg a parlament felső háza előtt áll, de a belügyminisztérium eddig nem adta át nekik az ide vonatkozó hatásvizsgálatot. A javaslat értelmében az Egyesült Királyságba engedély nélkül érkezők
- nem kérhetnek menedékjogot az országban,
- ellenben őrizetbe vehetik, majd hazatoloncolhatják őket,
- sőt az is előfordulhat, hogy egy harmadik országba, Ruandába szállítják őket.
Az utóbbival kapcsolatos rendelkezést tavaly nyáron hagyták jóvá, így a brit kormánynak jogában áll Ruandába telepíteni mindazokat, akik a brit határt illegálisan átlépve érkeznek Angliába, értve ezalatt a papír nélkül érkező ukránokat is.
Enver Solomon, a Menekültügyi Tanács munkatársa az új törvényjavaslat alapján azt mondja, hogy a kormány – az állításaival ellentétben – tömeges kitoloncolásokra készül, és úgy véli, hogy a kormány azért mondja, hogy új törvényjavaslata "elrettentő hatású" lesz, mert tisztában van vele, hogy a kiszolgáltatott emberek továbbra is az Egyesült Királyságba akarnak menni. "Döbbenet, hogy terveik szerint olyan férfiak, nők és gyermekek ezreit készülnek őrizetbe venni, majd kitoloncolni az országból, akiknek többsége megkapná a menekültstátuszt, már ha a kérelmüket megtárgyalhatnák az Egyesült Királyság területén."