Egyre inkább kísért a múlt Franciaországban. A Nanterre-ben történtek tükrében egyre többen vonnak párhuzamot az országban 18 évvel korábban lezajlott eseményekkel.
HIRDETÉS2005-ben is bevándorló tinédzserek halálával végződött egy külvárosi rendőri igazoltatás, az eset heteken át tartó romboláshoz vezetett. Akkor elsősorban Párizsra és környékére koncentrálódtak az erőszakos események, jelenleg azonban már most országos szinten zajlik mindez.
A francia, elsősorban a párizsi külvárosok lakótelepein nagyszámú, főként észak-afrikai és szubszaharai afrikai bevándorló él.
2005. október 27-én a párizsi előváros, Clichy-sous-Bois flaszterján focizó tizenéveseket akartak igazoltatni a rendőrök. A rendőrök elmondásuk szerint a bevándorlási papírjaikat akarták látni, de néhány tini viszont úgy gondolta, hogy üldözik őket, ezért elfutottak. Ketten felmásztak egy falon, hogy egy trafóházban rejtőzzenek el a járőrök elől. A 15 éves, mali származású Bouna Traorét, és a 17 éves, tunéziai származású Zyed Bennát halálos áramütés érte. Harmadik társuk, a 17 esztendős Muhittin Altun súlyosan megégett, de ő életben maradt. A történtek miatt több héten át tartó, példátlan zavargások törtek ki a párizsi banlieu-ben.
Clichy-sous-Bois-ban három éjszakán át tartott a rombolás, utána pedig még tovább fokozódott a feszültség, a rendőrség által kilőtt könnygázgránátból ugyanis könnygáz jutott be a város egyik mecsetjébe. A közharag átterjedt gyakorlatilag az egész párizsi régióra, majd egész Franciaországra. Ráadásul a zavargások kezdetén Dominique de Villepin akkori miniszterelnök és Nicolas Sarkozy, akkor még belügyminiszter azt sugallták, hogy a két fiú tolvaj volt. Ennek viszont ellentmondtak a rendőrség nyilatkozatai, miszerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy a fiúk lopásban vagy rongálásban vettek volna részt. Jacques Chirac akkori elnök november 9-én szükségállapotot hirdetett - ilyenre az algériai háború óta nem volt példa Franciaországban.
Egy, az AFP-nek nyilatkozó, a zavargások idején 16 éves clichy-i fiatalember a következőképpen fogalmazta meg, mit éreztek akkoriban: "A bosszú vezérelt minket. Elszántak voltunk. Elegünk volt, gyakoriak voltak a rendőrségi ellenőrzések ott a város peremén. Bűnözőkként kezeltek bennünket. És ezek mind-mind összeadódtak" - idézte szavait a Libération internetes kiadása.
Az erőszak brutális ára számokban
Amikor november 17-én bejelentették, hogy az élet visszatért a régi kerékvágásba, az elmúlt néhány hét egyenlege a következő volt: tízezer megsemmisült jármű, több mint 200 felgyújtott középület, mintegy 160 millió eurós kár. Csaknem 120 rendőr és csendőr sérült meg az összecsapásokban, több mint 3200 embert tartóztattak le. A bíróságok végül több mint 400 esetben szabtak ki börtönbüntetést
A zavargások nyomán a kormány csaknem százmillió eurót fordított Clichy-sous-Bois és egyéb, hátrányos helyzetű városrészek felújítására és új lakások építésére, növelte a kiemelt oktatási övezetek (Zones d'éducation prioritaire, ZEP) számára biztosított forrásokat, valamint bejelentette egy önkéntes polgári szolgálat létrehozását a fiatalok számára. Ezzel egyidejűleg azonban szigorította a bevándorlás ellenőrzését, kilátásba helyezve, hogy felfüggesztik a családi pótlék folyósítását azoknak a szülőknek, akik nem tartják be a "felelősségvállalási szerződésüket", valamint egyértelműsítette a külföldi zavargók kitoloncolására vonatkozó törekvést.
A két rendőrt egyébként, akik Clichy-ben igazoltatni akarták a tragikus halált halt tinédzsereket, és akiket segítségnyújtás elmulasztása miatt később felelősségre vontak, 2015-ben, tíz évvel az események után felmentették.