A szövetségi belbiztonsági szervek szerint fokozódik a háborúpárti agresszív magatartás a Németországban élő oroszok körében.
HIRDETÉSAz ukrajnai háború nyomán Németországban az orosz propagandát a nemzetbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélyek közé sorolták, és megfigyelést vezetnek be a háborút támogatók ellen.
Erről Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV, Bundesamt für Verfassungsschutz) elnöke számolt be. Ez a hivatal a Német Szövetségi Köztársaság belföldi hírszerző és elhárítási szolgálata, melynek legfontosabb feladata a demokratikus államrend elleni szervezkedések vizsgálata, valamint a belföldi hírszerzés.
A belbiztonsági hivatalnak rendőri, intézkedési hatásköre nincs. Az általa feltárt adatok alapján a letartóztatásokat, kihallgatásokat vagy házkutatások a szövetségi rendőrség végzi. Több hírforrás szerint az ukrajnai háború menetében az orosz kémtevékenység is megélénkült Németországban.
Haldenwang szerint az elmúlt évtizedekben sokan érkeztek Németországba a volt Szovjetunióból, és legtöbbjük rendben beilleszkedett a német társadalomba, többen állampolgárságot és német útlevelet is szereztek. A moszkvai vezetés viszont még mindig az „ő oroszuknak” tekinti őket, akikre folyamatosan igyekszik kiterjeszteni a befolyását.
A szigorodó megfigyelések elrendelésekor ügyelni kell a fűnyíró-elv elkerülésére is, mivel az utóbbi két évben érkezők jó része éppen Vlagyimir Putyin politikája, a háború ellenzése, a sorozás elkerülése, vagy a LMBT+ személyekkel szembeni keményedő moszkvai politika elől menekült Németországba.
Szerepet játszik az orosz gazdaság szűkülése és a high-tech ágazat kiszáradása, ami miatt sok jól képzett fiatal szakember keres szerencsét Nyugatot.
A moszkvai propaganda a legnagyobb veszély
"A jelenlegi háborús propaganda minden elérhető csatornán ezekre az emberekre irányul, és sokakban a Kreml narratívái befogadásra is találnak" - mondta a német elhárítás főnöke. Az orosz propaganda a szélsőségesség növekedéséhez vezet Németországban, és a közösségi hálózatokon olyan bejegyzések és felhívások terjednek, amelyek egy nemzetközi joggal ellentétes háborút igazolnak, vagy az abban való részvételre buzdítanak.
A belbiztonsági aggodalmakat fokozza, hogy a diaszpóra tagjai közül több ezren rajongói az újra feltörekvő AfD szélsőjobboldali pártnak, ami erősen növeli az orosz befolyási rizikókat.
A hivatal megfigyelései szerint az orosz diaszpóra általában ellenáll az Oroszországból érkező pszichológiai befolyásnak, de közülük sokan oroszbarát tiltakozásokban és szerveződésekben vesznek részt. „Figyeljük azokat az embereket, akik támogatják az orosz propagandát, és reagálnak is rá” – mondta a hivatal elnöke.
Máshol is gondolkodnak szigorításokon - a kémek után kémkedők adatai nyomán
Idén tavasszal szinte egyszerre terjedt el a hír különböző európai fővárosokban, hogy az orosz külképviseleteken "kém-antennák" tűntek fel, így Párizsban és Brüsszelben, de Varsóban, Stockholmban és Budapesten is.
A kémtevékenységeket monitorozó újságírócsoport szerint az orosz nagykövetségek mindent lehallgatnak: rádióhullám-tevékenységet, mobiltelefonok adatait, a text-üzeneteket és a GSM-hívásokat is. Ezek a tiltott műveletek Németországban is folynak, és ezért szinte rutinszerű eljárás lett a diplomaták kölcsönös kiutasítása Európa-szerte.
Viszont a magánszemélyek ellenőrzés alá vonása már egy ingoványosabb műfaj
Nem sokkal a német nemzetvédelmi hivatal bejelentése előtt Petr Pavel cseh elnök is felvetette az uniós országokban élő oroszok „szoros” megfigyelését. A tábornok-elnök érvelése szerint az ukrajnai háború miatt az orosz állampolgárok felé a biztonsági intézkedéseknek ridegebbnek kell lenniük, mint a szokásos időkben. Tehát minden, nyugati országokban élő orosz állampolgárt a korábbinál szigorúbban kell ellenőrizni, mert ők egy agresszív háborút folytató nemzet polgárai. [Ez nem pontos megállapítás, mert nem mindannyian azok.]
Pavel állítását alátámasztó példaként említette az etnikai japánok internálását az Egyesült Államokban a Pearl Harbort ért támadás után. Ezzel kissé elvetette a sulykot, és vissza is vonta. Az akkori amerikai internálásokról ma már tudjuk, hogy elsöprő többségükben igazságtalanok, alaptalanok és kegyetlenek is voltak, még akkor is, ha néhány japán kém valóban hurokra akadt a tömegből.
Akkor mintegy 120 000 ember kényszer-áttelepítéséről volt szó, akik közül sokan már az USA-ban születtek és állampolgársággal is rendelkeztek.
Ez tehát ingoványos terep, és újra felveti a kollektív bűnösség jogi és erkölcsi dilemmáját, vagyis hogy egy népet vagy népcsoportot mennyiben lehet felelelőssé tenni annak az országnak a politikájáért és bűneiért, ahonnan származik. Erre egyelőre nincs stabil jogi válasz (lásd a Beneš-dekrétumok máig tartó tisztázatlanságát), ezért általában az embereket egyaránt megillető jogokra kell építeni.
A BBC becslései szerint 2022-ben legalább 155 ezer orosz állampolgár kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt Európában, Törökországban és a FÁK országaiban. Mintegy 15 ezren kértek politikai menedékjogot az Unióban, de ezekből alig 2 ezret teljesítettek.