Kína és Oroszország érdekeit szolgálhatja egy megbízható szövetséges vagy legalábbis cinkos az Unión belül – mindaddig, amíg tényleg tagja az EU-nak, és a vétójogot meg nem szüntetik.
HIRDETÉSMivel az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat „gyakorlatilag kivétel nélkül megszakítottuk, rendkívül károsnak tartanánk, ha ugyanez történne az Európa-Kína kapcsolatokkal” – a többi között ezzel érvelve utasította el a magyar külügyminiszter, hogy a kormány nevében megszavazza az Oroszország elleni tizenegyedik szankciós csomagot. A büntetőintézkedések Szijjártó Péter szerint „teljes mértékben ellentétesek a józan ésszel”. A kormány ezeket csak akkor fogja támogatni, ha az OTP-t leveszik Ukrajna háborús támogatóinak listájáról.
Na de mi közük a Kreml elleni szankcióknak Kínához, illetve a magyar bankhoz?
Az OTP-hez tulajdonképpen semmi, ráadásul a magyar anyavállalat, amely saját állítása szerint már csak kényszerből működik Oroszországban, ezért nemzetközi közvetítéssel vevőt keres arányaiban elenyésző oroszországi kirendeltségeire, nem is kérte a magyar kormány segítségét.
A tizenegyedik csomaggal viszont az Európai Bizottság azokat az országokat is sújtaná, amelyek segítenek Moszkvának a korábbi szankciók megkerülésében, és tiltott cikkekkel, például mikrochippel vagy lőszerrel látják el.
Itt kerül a képbe Kína, amelynek büntetését a magyar kormány elszántan ellenzi. Az igazsághoz tartozik, hogy a Kína elleni intézkedésekkel a többi között Berlinnek is fenntartásai vannak.
A leghangosabban azonban Szijjártó Péter tiltakozott. Május derekán tett pekingi látogatása előtt leszögezte: „Mi nem szeretnénk, ha Európa és Kína kapcsolata elmérgesedne. Mi nem kockázatként tekintünk Kínára, hanem egy olyan országként, mellyel való együttműködés óriási lehetőségeket jelent számunkra”.
A külügyminisztert aggasztotta, hogy Brüsszel nyolc kínai vállalat ellen fontolgat intézkedéseket, amelyek „minden bizonnyal súlyosbíthatják, sőt akár meg is hiúsíthatják” a Kínával kialakított kapcsolatokat, és „a reakciók bizonyos negatív spiráljához vezethetnek”.
„Reménytelen a háború megnyerése”
A Kínával szembeni kételyek egyre erősödő uniós kórusához szokott fülnek feltűnő a magyar diplomaták nyelvezete – állapította meg az Economist, amely arra keresett választ: mi köti össze a távol-keleti nagyhatalmat a hozzá képest parány és jelentéktelen országgal. A magyar tisztviselők nem osztják azt az uniós nézetet, hogy „kockázatmentesíteni” kell a Kínával kialakított kapcsolatokat, az országot pedig „rendszerszintű” vetélytársként kell kezelni.
A Magyarország és Kína közötti együttműködés „inkább lehetőségeket, mint kockázatokat” jelent – ismételte meg a magyar külügyminiszter nemrégiben Pekingben. A két ország kapcsolata „történelmi távlatban mért legjobb időszakába” lépett – ezzel várta vendégét Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatója.
A megosztott európai külpolitika zord képet mutat. Nézeteltérések tarkítják Kína szerepének megítélését az ukrajnai háborúban, az emberi jogok megsértését az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, vagy éppen az erőfitogtatást Tajvan környékén. Eközben Magyarország kitartóan barátkozik Kínával és Oroszországgal. Budapest osztja Peking azon nézetét, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás csak szítja a konfliktust – Európa kárára.
Ukrajna katonai ellenállása kudarcra ítélt – ezzel érvelt a magyar miniszterelnök nemrég Katarban, a Bloombergnek adott interjúban. Orbán Viktor szerint a további segélyek csak növelnék az áldozatok számát.
– hangoztatta Orbán, aki szerint „reménytelen a háború megnyerése”.
Erre hivatkozva a magyar kormány megvétózta az Ukrajnának szánt, újabb 500 millió eurós pénzügyi támogatást, daca jeleként pedig ellenez minden, Oroszország ellen irányuló további szankciót.
Kínának (és Oroszországnak) addig van szüksége Magyarországra, amíg az EU tagja, és vétójoggal rendelkezik
Más kelet-európai országok, köztük Lengyelország is osztotta Magyarország Kína iránti vonzalmát. Lelkesedésüket azonban lankasztotta, hogy Kína az ukrajnai háború során Oroszország pártjára állt, ráadásul úgy érzik, hogy a Kína politikai felkarolásának üzleti haszna messze elmaradt a várttól.
Kína ezzel szemben tényleges hasznot hajt az európai barátságból. Az Európai Unió létfontosságú kereskedelmi partner, és ha szándékában állna - kevésbé biztonságközpontú megközelítéssel - enyhíthetné Amerika és Kína rivalizálását. A pekingi tisztviselőket aggasztja a közelmúltban megfigyelhető tendencia – nem utolsósorban a G7 nemrég Japánban megfogalmazott, Kínával szemben kritikus nyilatkozata –, amely fokozottabb transzatlanti együttműködést szorgalmaz, bár nézeteltérések alakultak ki ennek határairól. Kínai látogatása során például Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy az európai országok nem követhetik mereven Amerikát a tajvani kérdésben.
Magyarország helyzete mindenképpen különleges. Orbán Viktor és a kínai vezető, Hszi Csin-ping világnézete sok közös vonást mutat. Mindketten – bár különböző mértékben – tekintélyelvűek, az amerikai hatalomtól tartanak, miközben úgy vélik, hogy a Nyugat csillaga leáldozóban van. Mindketten kedvelik Oroszországot, miközben Orbán Viktor barátai az üzleti világban még hasznot is húznak az autoriter rezsimekkel kötött üzletekből.
Magyarország remek pozícióban van ahhoz, hogy Kína külpolitikai érdekeit szolgálja. Az Európai Unió tagjaként vétójoga van a kül- és biztonságpolitikában. Ezzel élt is, hogy felhígítsa vagy meghiúsítsa a Kínát bíráló uniós nyilatkozatokat. Magyarország tagja a NATO-nak is, amely egyre komolyabb kételyekkel viseltetik Kína iránt. Magyarország a szövetségben néha fityiszt mutat, a legutóbb például Stockholm esetében, amikor Ankara mellé állva késlelteti Svédország csatlakozását a védelmi szövetséghez.
Kínának (és Oroszországnak) kapóra jön egy megbízható szövetséges vagy legalábbis cinkos az unión belül – mindaddig, amíg tényleg tagja az uniónak, és meg nem szüntetik a vétójogot. Csakhogy a német kancellár épp ezt, az Unió működésének megreformálását sürgette: szerinte a külpolitikai döntéseknél meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt, ami a tagállamok vétójogának végét jelentené.
HIRDETÉSHa ez bekövetkezik – márpedig Olaf Scholz nincs egyedül véleményével –, akkor felmerül a kérdés, hogy Moszkvának vagy Pekingnek szüksége lesz-e még Budapestre a vétójog megszüntetése vagy egy esetleges huxit után is.
Kína romló megítélése
Kína szerint a kevesebb mint tízmillió lakosú Magyarországot, az EU egyik legszegényebb tagállamát kiemelkedő szerep illeti meg. Ez nyilvánvaló volt már februárban, amikor Vang első tengerentúli körútjára indult azok után, hogy tisztségével gyakorlatilag Kína külügyi vezetője lett, és rangban Csin Kang külügyminiszter felett áll. Az államtanácsos Franciaországba, Olaszországba, majd Németországba látogatott a globális külpolitikai elit müncheni biztonságpolitikai konferenciájára. Moszkvai útja előtt megállt Magyarországon, ahol a magyar média a kormány „Kína-barát politikáját” méltatta, Szijjártó Péter pedig megköszönte Kína „nélkülözhetetlen” támogatását, amit a világjárvány idején nyújtott, a többi között a kínai vakcinák szállítását, amelyeket Magyarország uniós engedélyeztetés nélkül alkalmazott.
Az elmúlt években arra lehetett számítani, hogy a magyarországi események elgondolkodtatják Kínát – írja az Economist. A Magyarországot 2010 óta kormányzó Orbán Viktor a tavalyi választásokon megerősödött, és Pekingben rendíthetetlenül megbízható barátnak számít. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok Kína legfőbb támogatói közé tartoznak az Unión belül, amiben nem kis szerepet játszik, hogy a kormánypárti média elfojtja a szkeptikus nézeteket. Kérdés azonban, hogy a szimpátia mennyire tartós a 2021-es budapesti tiltakozások, majd a debreceni tüntetések után, amelyek a kínai akkumulátorgyárak tervezett telepítése ellen szerveződtek. A magyar válaszadók 52 százaléka tavaly negatívan vélekedett Kínáról – ez derült ki az amerikai Pew Research Centre közvélemény-kutatásából. A felmérést 2016 óta folyamatosan végzik Magyarországon is, a járvány éveiben azonban megszakadt a szondáztatás. Mégis feltűnő, hogy 2019-hez képest 15 százalékponttal nőtt azok aránya Magyarországon, akik kedvezőtlenül vélekednek Kínáról.
Ennek látható jele, hogy a kínai Fudan egyetem tervezett kampuszának környékén Kína-ellenes utcanevekről döntött az önkormányzat, és így lett Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út (a katolikus egyházi méltóság hite miatt 28 évet töltött kínai börtönökben).
„A keleti nyitás hiba”
A kiszivárgott hivatalos dokumentumokból kiderült, hogy a kínai egyetem építése alsó hangon 500 milliárd forintba kerülne, a szükséges tőke 80 százaléka pedig kínai hitelből származna.
HIRDETÉSA Fudan-projekt is szerepet játszott abban, hogy a kormány kritikusai felbátorodjanak az ellenzék fellegvárának számító Budapesten. Három nappal az utcák átnevezése után több ezren csatlakoztak az egyetem tervét elítélő tüntetéshez. A panaszok a tudományos vita elfojtásától kezdve a támogatott diáklakásoknak szánt földterületek elvesztéséig terjedtek.
Orbán Viktor akkor meghátrálni látszott, és beleegyezett a Fudanról szóló népszavazásba. Tavalyi újraválasztása után azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy referendum nem tartható nemzetközi megállapodás nélkül. Egyelőre nem világos, hogy a projekt folytatódik-e. Egyes elemzők szerint Kína, a közvélemény haragjától tartva, talán meghátrált.
A tavalyi választások után megtört ellenzék nem sok jelét mutatja annak, hogy megpróbálná újraéleszteni a közvélemény ellenszenvét a Fudan iránt. Az elmúlt hónapokban azonban Debrecenben még a kormány hívei is csatlakoztak ahhoz a kampányhoz, amely a másik kínai projekt ellen lázad. A kínai akkumulátor-óriás, a CATL tavaly augusztusban jelentette, hogy Debrecen déli peremén, Mikepércsen tervez gyárat építeni 7,7 milliárd dolláros beruházással. Az elektromos autók üzemeltetéséhez szükséges akkumulátorokat gyártanák itt, Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítményében.
Magyarország szándékai, hogy elektromosautó-nagyhatalommá váljon, másokat is vonzottak. A német BMW kétmilliárd dollárt fektet be debreceni gyárába, egy másik kínai cég, az EVE Energy pedig 1,2 milliárd dollárt invesztál a debreceni BMW akkumulátorigényeinek kiszolgálását célzó gyár építésébe.
A lakosság egy részét aggasztják az akkumulátorgyárak projektjei a helyi környezetre és a terület szűkös vízkészleteire gyakorolt potenciális hatásaik miatt. A közmeghallgatásokon tiltakoztak, és tüntetéseket rendeztek, amelyeken például a Mérce fényképes beszámolói szerint azt üzenték, hogy nem „Nem leszünk akku gyarmat”, és „Vigyék Felcsútra”, a miniszterelnök kedvenc falujába.
HIRDETÉS„A keleti nyitás hiba” – mondta az egyik aktivista, aki Orbán Viktornak a Kínával és más ázsiai országokkal való üzletkötést támogató politikájára utalt. A 60 éves nyugdíjas orvos szerint ugyanis „a magyar kultúra az európai kultúra” része.
Az ellenzéki politikusok egy másik, kínai cégek részvételével megvalósuló, több milliárd dolláros beruházást, a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes újjáépítését is kifogásolják arra hivatkozva, hogy túlárazott. Az is aggasztja őket, hogy a kivitelezők között több cég is Mészáros Lőrinchez köthető. Kína azonban az "Egy Övezet, Egy Út" kezdeményezés egyik európai csúcspontjának tartja a projektet, amelynek Orbán Viktor lelkes szurkolója.
Jóllehet a magyar kormányfő politikai elszigeteltségbe került Európában, semmi jelét nem mutatja annak, hogy elhatárolódna Kínától. Amíg hatalmon marad, Budapest Peking hasznos szövetségese lesz. „A Kínával kapcsolatos magyar álláspont tanulmányozása tanulságokkal szolgálhat a Kína és más európai országok közötti jó kapcsolat kialakításához” – állapította meg két kínai tudós egy, a Kommunista Párt egyik folyóiratában idén megjelent tanulmányában. Az egyik nyilvánvaló tanulság, hogy az oroszbarát, illiberális kormányok szilárd támaszok és biztos barátok.
Kína lehetőségei Európában egyre szűkülnek – szögezte le az Economist.