A volt elnök jogi stábja többször is benyújtott olyan kérelmet, hogy Mike Pence-t vegyék le a beidézhető tanúk listájáról. Maga Pence időközben tett egy írásos nyilatkozatot a tanúskodás vállalásáról, de azt egy alsóbb fokú bíró elutasította.
HIRDETÉSDonald Trump volt amerikai elnök szerdán elbukta azt a sürgősségi eljárást, amellyel megakadályozta volna, hogy Mike Pence volt alelnök tanúskodhasson személyes beszélgetéseikről a 2020-as választások után. Az eset része annak az ügysorozatnak, amit az FBI folytat Trump és mások feltételezett bűncselekményeivel kapcsolatban.
Az előzmények
A volt elnök többször is megpróbálta blokkolni a vizsgált időszakban hozzá közel álló tanúk vallomástételét, de a különleges ügyész most elérte, hogy a washingtoni körzeti fellebbviteli bíróság végzéssel engedélyezze Pence vallomását a nagyesküdtszék (Grand Jury) előtt, ami példátlan eset az amerikai elnökök történetében.
A bírói hármas testület határozata egyhangú volt, noha a volt elnök ügyvédjei az elnöki privilégiumra hivatkoztak, ami szerint Trump jogosan tartott magánál hivatali iratokat távozása után is.
A volt elnök jogi stábja többször is benyújtott olyan kérelmet, hogy Mike Pence-t vegyék le a beidézhető tanúk listájáról. Maga Pence időközben tett egy írásos nyilatkozatot a tanúskodás vállalásáról, de azt egy alsóbb fokú bíró elutasította.
Ezt követte az újabb sürgősségi beavatkozási kérelem a washingtoni törvényszéken, ahol viszont felülbírálták az alsóbb bíróság végzését.
A tenger kígyó kúszik tovább
Még nem tudni, hogy Trump benyújt-e újabb fellebbezéseket, melyekkel akár a Legfelsőbb Bíróságig is eljuthat. Az ügyében eljáró különleges ügyész, Jack Smith viszont tehet lépéseket a fellebbezéseinek elutasítása érdekében.
Mike Pence azt közölte, hogy eleget tesz az idézésnek, ha azt kézhez kapja, bár hivatkozhatna alkotmányos védettségre, tekintve, hogy a Capitolium elleni támadás napján még az Egyesült Államok alelnöke és egyben a Szenátus elnöke volt. Mivel ilyen eset még sosem történt, így bírósági precedens sem köthető hozzá, és a döntés kizárólag Pence kezében van.
Ha a volt alelnök az esküdtszék elé áll, akkor a vád kérdései elsősorban arra a napra fognak irányulni, amikor Trump és környezete nyomást gyakorolt rá, hogy akadályozza meg a választás végeredményét kimondó elektori szavazás elfogadását.
Az Alkotmány erre csak nagyon homályosan ad neki lehetőséget, a legtöbb jogi elemző szerint pedig egyáltalán nem. Értékelésük szerint a Szenátus nem bírálhatja felül a választók összesített döntését, csupán csak szentesítheti, és bejelentheti az USA új elnökét.
Ezt támasztja alá a nemzetbiztonsági sürgősség elve is, mivel a döntés kihirdetése és az új elnök hivatalba lépése között mindössze 2 hét telik el, és ha a szavazatértékelést újra kezdik, akkor az USA főparancsnok nélkül maradna bizonytalan időre, amit az Alkotmány kizár. Az alaptörvény a meghosszabbított (kinyújtott) vagy ideiglenes elnökséget sem ismeri, miként a mandátum közbeni új választást sem.
Hasonló sürgősség állt elő a 2000-es választás során is, amikor még tartott a szavazatok többszöri újraszámlálása Floridában, és Al Gore úgy veszített ifj. Bush ellenében, hogy félmillióval több népi szavazatot szerzett, mint opponense.
Ha Pence tanúkihallgatására sor kerül, annak kimenetele aligha lehet kétséges, hiszen Pence azt írta könyvében (So Help Me God – isten engem úgy segéljen, 2022), hogy az elnök kifejezetten felszólította arra, hogy adja vissza az elektori testület jelentését és rendelje el annak felülvizsgálatát.
Az elveszített választást követően több eljárás is indult Donald Trump ellen, melyek közül a legemlékezetesebb a Mar-a-Lago-i rezidencián végrehajtott FBI házkutatás, amit az amerikaiak mindössze 15%-a tartott elfogadhatatlannak.
Azóta az ex-elnök kommunikációjának rendszeres eleme, hogy politikai üldöztetés áldozata lett, és a Biden-kormány az igazságszolgáltatást és a nyomozó hatóságokat forgatja bunkóként a feje felett. Az ügyében eljáró egyik floridai bírót is meggyanúsították, hogy a demokraták érdekeit szolgálja ki, mivel támogatója volt Barack Obama elnöki kampányainak.
„Akasszuk fel Pence-t!” - a megkérdőjelezhetetlen szövetségből gyűlölködő viszály lett
A két politikus kapcsolata a 2016-os és ’20-as választási kampányban, majd Donald Trump elnöksége során mindvégig kifogástalan, baráti és együttműködő volt, leszámítva a végjátékot, amikor Trump elkezdett megjegyzéseket tenni alelnökére a Twitteren. Felrótta neki például, hogy nem képviseli elég határozottan az „elcsalt választások” narratíváját, és kezdte őt is besorolni a ’csak nevükben republikánusok’ (RINO-k) táborába, miként tette ezt több korábbi szövetségesével, így Mitch McConnell szenátusi frakcióvezetővel vagy William Barr legfőbb ügyésszel.
A drámai 2021. február 6.-i napon a Fehér Ház előtt tartott gyűlésen Trump elnök kifejezetten arra kérte a tömeget, hogy „menjetek fel a hegyre [Capitol Hill], és beszéljetek Mike-kal”. A lázadássá fajult tiltakozás Pence-t és családját - akik beszorultak a Capitolium épületébe - fizikailag is fenyegette. Egy videófelvétel tanúsága szerint a támadók olyan jelmondatokat is kiabáltak, hogy „Akasszuk fel Pence-t!”