Jobbközép koalíciót tervez a választásokon győztes, konzervatív-liberális Petteri Orpo, amelynek tagja lenne a korábban szélsőséges Finnek Pártja is.
Jobbközép koalíciót tervez a finn választásokon győztes Petteri Orpo konzervatív-liberális vezető, aki azonban - a Svéd Néppárt és a kereszténydemokraták mellett - tárgyalni fog a jobboldali populista Finnek Pártjával is. Ezt az 53 éves politikus jelentette be Helsinkiben.
A koalíciós tárgyalások jövő kedden kezdődnek,és Orpo reméli, hogy júniusra kormányt alakíthat.
Orpo Nemzeti Koalíció Pártja kis többséggel nyert az április 2-i parlamenti választásokon, szorosan mögötte végeztek a Riikka Purra pártelnök vezette jobboldali populisták. Harmadikok lettek Sanna Marin 2019 vége óta kormányzó szociáldemokratái. Marin ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradt az új kormány megalakulásáig.
A hivatalos koalíciós tárgyalások a jobboldali populistákkal és két másik párttal május 2-án kezdődnek - mondta Orpo. Amennyiben a négy pártból álló kormány létrejönne, 108 szavazatos többsége lenne a 200 fős parlamentben.
Nem kizárt, hogy nem lesznek könnyűek az általában egy hónapig tartó koalíciós egyeztetések, mivel a Finnek Pártja szigorúan viszonyul a bevándorlás kérdéséhez és szkeptikus a klímavédelem témájával kapcsolatban. Orpo azonban az első előzetes tárgyalások után bizakodását fejezte ki, hogy "a problémák megoldhatók".
A korábban szélsőséges Finnek Pártja 2015 és 2017 között már részt vett a Nemzeti Koalíció által vezetett jobbközép kormányban. Az együttműködés azonban véget ért, amikor a jobboldali populisták két csoportra - a mérsékeltekre és a keményvonalasokra - szakadtak. A párt részben baloldali gazdaságpolitikát, de szociálisan konzervatív nézeteket képvisel, elutasítja például a gender ideológiát.
A Finnek Pártja 2011-es programjában még ellenezte Finnország felvételét a NATO-ba, az ukrajnai orosz inváziót követően azonban a párt megváltoztatta álláspontját, és támogatta a NATO-tagságot.
Dániától, Svédországtól és Norvégiától eltérően Finnországban gyakoriak a széles parlamenti többséggel rendelkező kormányok.