NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A jobboldali populistákat is bevenné az új finn kormányba a konzervatívok vezetője

Petteri Orpo leendő konzervatív kormányfő helsinki sajtótájékoztatóján
Petteri Orpo leendő konzervatív kormányfő helsinki sajtótájékoztatóján Szerzői jogok AP/Heikki Saukkomaa/Lehtikuva
Szerzői jogok AP/Heikki Saukkomaa/Lehtikuva
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Jobbközép koalíciót tervez a választásokon győztes, konzervatív-liberális Petteri Orpo, amelynek tagja lenne a korábban szélsőséges Finnek Pártja is.

HIRDETÉS

Jobbközép koalíciót tervez a finn választásokon győztes Petteri Orpo konzervatív-liberális vezető, aki azonban - a Svéd Néppárt és a kereszténydemokraták mellett - tárgyalni fog a jobboldali populista Finnek Pártjával is. Ezt az 53 éves politikus jelentette be Helsinkiben.

A koalíciós tárgyalások jövő kedden kezdődnek,és Orpo reméli, hogy júniusra kormányt alakíthat.

Orpo Nemzeti Koalíció Pártja kis többséggel nyert az április 2-i parlamenti választásokon, szorosan mögötte végeztek a Riikka Purra pártelnök vezette jobboldali populisták. Harmadikok lettek Sanna Marin 2019 vége óta kormányzó szociáldemokratái. Marin ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradt az új kormány megalakulásáig.

A hivatalos koalíciós tárgyalások a jobboldali populistákkal és két másik párttal május 2-án kezdődnek - mondta Orpo. Amennyiben a négy pártból álló kormány létrejönne, 108 szavazatos többsége lenne a 200 fős parlamentben.

Nem kizárt, hogy nem lesznek könnyűek az általában egy hónapig tartó koalíciós egyeztetések, mivel a Finnek Pártja szigorúan viszonyul a bevándorlás kérdéséhez és szkeptikus a klímavédelem témájával kapcsolatban. Orpo azonban az első előzetes tárgyalások után bizakodását fejezte ki, hogy "a problémák megoldhatók".

A korábban szélsőséges Finnek Pártja 2015 és 2017 között már részt vett a Nemzeti Koalíció által vezetett jobbközép kormányban. Az együttműködés azonban véget ért, amikor a jobboldali populisták két csoportra - a mérsékeltekre és a keményvonalasokra - szakadtak. A párt részben baloldali gazdaságpolitikát, de szociálisan konzervatív nézeteket képvisel, elutasítja például a gender ideológiát.

A Finnek Pártja 2011-es programjában még ellenezte Finnország felvételét a NATO-ba, az ukrajnai orosz inváziót követően azonban a párt megváltoztatta álláspontját, és támogatta a NATO-tagságot.

Dániától, Svédországtól és Norvégiától eltérően Finnországban gyakoriak a széles parlamenti többséggel rendelkező kormányok.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

'Ragyogó város egy hegy tetején' - a CPAC az új amerikai jobboldal bölcsője lett

Finnország a NATO 31. tagja lett

Finnország korlátlan időre meghosszabbította az oroszországi határzárát