EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Földindulás: leáldozóban Erdoğan csillaga?

Recep Tayyip Erdoğan és Kemal Kılıçdaroğlu
Recep Tayyip Erdoğan és Kemal Kılıçdaroğlu Szerzői jogok Euronews, forrás: AP Photo
Szerzői jogok Euronews, forrás: AP Photo
Írta: Németh Árpád
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A 46 ezer áldozatot követelő tragikus földrengés következményeinek kezelése és a lesújtó gazdasági adatok, a nemzetközi viszonylatban is példátlanul magas török infláció kétségtelenül befolyásolja a választói hangulatot. De ez vajon elég lesz a két évtizede regnáló Erdoğan leváltáshoz?

HIRDETÉS

Törökországban ötévente hagyományosan ugyanazon a napon választják meg a parlament 600 képviselőjét és az államfőt. Ez utóbbi az idén sokkal izgalmasabb azok után, hogy a köztársasággá átalakult oszmán birodalom eltelt kerek száz évének egyötödét Recep Tayyip Erdoğan uralma alatt töltötték el a törökök. Kihívója egy halk szavú közgazdász, Kemal Kılıçdaroğlu, aki az elnöki palota helyett szerény konyhájában kampányol a korrupció ellen, és a szabadság kiterjesztését ígéri. Vajon ez elég lesz a győzelemhez a kormánypárt olajozott választási gépezete ellen? A malmára hajtja a vizet a katasztrofális februári földrengés következményeinek sokak szerint felháborító kezelése, és a lesújtó gazdasági adatok.

Már a török elnök támogatói is elismerik, hogy a hatalomban eltöltött több mint két évtized után Recep Tayyip Erdoğan vonzereje halványul. A legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson diadalmaskodott, tömörülésének ellenzéke, a Köztársasági Néppárt, a CHP azonban a következő évben kulcsfontosságú polgármesteri helyet szerzett három nagyvárosban: Ankarában, Isztambulban és Izmirben.

„Az emberek érzik a változás szelét” – mondta a kormány egyik magas rangú tagja, aki szerint kétesélyes a május 14-i elnökválasztás kimenetele. Az szinte bizonyosra vehető, hogy az összesen négy közül két jelölt, a regnáló elnök és kihívója, a török Gandhinak is nevezett Kemal Kılıçdaroğlu között fog eldőlni.

Az elnökválasztás első fordulójával egyidejűleg parlamenti választásokat is tartanak, az államfő megválasztása azonban sorsdöntő lehet. A csaknem 46 ezer áldozatot követelő februári pusztító földrengés után a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP több tisztségviselője aggodalmasan a választások elhalasztását követelte, Erdoğan azonban felülbírálta őket.

Kétesélyes verseny

A közvélemény-kutatás Törökországban nem tekinthető megbízhatónak. A pártok saját felméréseket rendelnek meg, amelyek eredményei általában céljaiknak megfelelő. Egy hónappal a választások előtt a korábban tíz ponttal vezető ellenzék előnye csökkent. Az elnök stábja magabiztosan azt állítja: májusban már ők lesznek előnyben.

Tizenegy felmérés készült ebben a hónapban. Az utolsó, a legnagyobb mintavétellel pontosan egy hónappal a választások előtt zárult. Az Areda több mint tízezer válasz alapján Erdoğan győzelmét valószínűsíti a pillanatnyi állás szerint 50,8 százalékos támogatottsággal, így már az első fordulóban győzhet Kılıçdaroğlu ellen, aki a voksok 43,1 százalékára számíthat. Az elnök első fordulós győzelmét jelzi a Saros és az Optimar is, bár sokkal szorosabb különbséggel. Ugyanakkor a többi nyolc közvélemény-kutató szerint egyaránt a kihívó nyer – a Gezici szerint akár 53,4 százalékkal. A Gezici felmérése azonban még április elején készült, alig 2900 megkérdezett bevonásával.

Erdoğanon és Kılıçdaroğlun kívül még ketten gyűjtötték össze a megmérettetéshez szükséges százezer aláírást, bár egyikük sem különösebben népszerű, így valószínűleg labdába sem rúghatnak. Sokan biztosnak tartották, hogy a török ellenzék közös jelöltet indít Erdoğan ellen, és ezzel növeli esélyeit, ezért Muharrem İnce és Sinan Oğan rajtja éles kritikákat váltott ki.

Az 58 éves İnce 2018-ban a CHP színeiben indult az elnökválasztáson, és a szavazatok 30 százalékával alulmaradt Erdoğannal szemben. Kilépett a szövetségből, saját pártot alapított, és minden felszólítás ellenére úgy döntött, hogy külön indul. A legjobb esetben is a szavazatok 4-8 százalékára számíthat. Oğan az ultranacionalista pártok támogatását élvezi, és legfeljebb 3 százalékot söpörhet be.

Az utolsó esély a török demokrácia megmentésére

A török elnök több mint 20 év elteltével először veszítheti el a legyőzhetetlenség auráját – és ebben a megállapításban a feltételes mód korántsem véletlen. Az ellenzék azzal kérkedik, hogy az állami alkalmazottak már most életrajzaikkal ostromolják őket az új rendre való felkészülés jegyében. Ők arra számítanak, hogy véget érhet Erdoğan uralma az állam felett.

Nem kizárt, hogy a CHP túlbecsüli az életrajzok súlyát, a jelenség azonban híven tükrözi a hatalom köreiben jelentkező idegességet az eltelt száz év egyik legsúlyosabb földrengése és az elképesztően pocsék gazdasági mutatók nyomán. Eközben az elnök vezette kormánypárt ezúttal is magabiztos a választások előtt – és erre minden oka megvan. Erdoğan két elnökválasztást, három, az alkotmánymódosításról szóló népszavazást és öt parlamenti választást nyert meg.

Kritikusai szerint a májusi választások jelentik az utolsó esélyt a török demokrácia megmentésére. Attól tartanak, hogy Erdoğan történelmi lehetőségként tekint a szavazásra – pontosan száz évvel Mustafa Kemal Atatürk világi köztársaságának megalapítása után –, hogy az országot vallási tekintetben konzervatívabb irányba terelje, és ezzel még nagyobb hatalmat biztosítson magának és klikkjének. Hívei a 185 centis elnököt „magasnak”, ellenfelei „egyetlennek” nevezik hatalma szinte uralkodói koncentrációja miatt.

AP Photo/Burhan Ozbilici
Recep Tayyip Erdoğan márciusban Ankarában fogadta Novák Katalin magyar köztársasági elnökötAP Photo/Burhan Ozbilici

„Mostantól a választások jelentik a földrengést” – mondja az AKP egyik magas rangú bennfentese, nem véletlenül. Erdoğant a természeti csapás kezelése miatt támadták, pártját pedig széles körben azért, mert túl közel engedte magához a silány munkát végző építőipari cégeket. Giccses, de nem biztonságos épületeik növelték a halálos áldozatok számát. Ellenfelei azért is ostorozzák az elnököt, mert 2003 és 2014 között kormány- majd azóta államfőként önkényuralomban irányítja az országot. Az intézmények tekintélyét csorbította, politikai ellenfeleit pedig börtönbe záratta.

Kemal Kılıçdaroğlu volt az első pártvezető, aki ellátogatott a földrengés sújtotta területre, és Erdoğant tette felelőssé a történtekért. Ő és a kormánypárt „az eltelt húsz évben nem készítette fel az országot a földrengésre” – jelentette ki.

Erdoğan, a tettek embere már a választások előtt előrelépést ígért. Miután az ENSZ szerint másfél millió ember maradt fedél nélkül, és legalább félmillió új otthont kell építeni, az elnök a szavát adta, hogy az újjáépítés egy éven belül befejeződik. Félszáz, részben AKP-közeli cég jelentkezett a térség rekonstrukciójára kiírt pályázatokon.

„A törökök szeretik a stabilitást és az erős vezetést” – magyarázta egy, az elnökhöz közel álló személy. Egyesek szerint csak Erdoğan képes csodákra, „ő az egyetlen, aki egy év alatt képes otthonokat építeni”. Az építkezés az, „amihez a legjobban értünk” – egészítette ki egy másik bennfentes.

HIRDETÉS

Ez kétségtelenül igaz, legalábbis az elnök esetében, aki felzárkózott a privát luxusbirtokokat építtető autokrata vezetők sorába. Véletlenül szivárogtak ki képek a marmarasi birtokáról, amely a hírek szerint 62 millió euróba került.

Lapinformációk szerint egy álomszép helyszínen fekvő, 300 szobás neo-oszmán épületnek – saját úszómedencéi és magánstrandja mellett – egy félhold alakú, mesterséges öble van.

Az épület állítólag már korábban elkészült, Erdoğan azonban mindenáron megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. A nyári rezidencia gyakorlatilag államtitok volt.

„Ez az ember egy nyári palotát építtet magának, miközben az emberek éheznek” – csapott le a magas labdára azonnal Kılıçdaroğlu, aki a mostani kampányban szerény konyhájából jelentkezik be, korrupció elleni harcot ígér, és a szabadság kiterjesztésére esküszik.

HIRDETÉS

Unortodox gazdaságpolitika

A februári földrengés törökök millióit traumatizálta, és ez csak súlyosbítja azokat a kihívásokat, amelyekkel Erdoğannak az idén is szembe kellett néznie. A kereskedelmi hiány csúcsot döntött, az infláció pedig ellenőrizhetetlenül elszabadult. Az unortodox közgazdász Erdoğanról azt tartják, hogy a kamatlábak csökkentésével csak olajat öntött az áremelkedés tüzére.

Az éves infláció tavaly meghaladta a 64 százalékot – a hivatalos adatok, a török statisztikai intézet szerint. Ezzel szemben a független inflációkutató csoport, az ENAG azt állítja, hogy a valós szám ennek több mint kétszerese, csaknem 138 százalék.

A megélhetési költségek robbanásszerű emelkedése, kivált a lakásszektorban, valamint a munkanélküliségi ráta a természeti katasztrófa következményei mellett a legfontosabb kérdések a választások előtt.

Miután Törökországban regisztrálták globálisan a legtöbb menekültet, a választók nem véletlenül a migrációt is fontos kérdésnek tartják. Egyes felmérések szerint a migránsok számának növekedésével arányosan fokozódott a migránsellenes hangulat.

HIRDETÉS

Az ellenzék szerint Erdoğan kormánya elhallgattatta a másként gondolkodókat, csorbította az állampolgári jogokat, és befolyása alá vonta az igazságszolgáltatást. A hatalom tagad, és azt állítja: megvédte az állampolgárokat a biztonsági fenyegetésekkel szemben, beleértve a 2016-os puccskísérletet is.

A megbuktatott próbálkozás után több ezer köztisztviselőt és akadémikust menesztettek a közintézményekből, a médiát pedig kemény fellépéssel megfélemlítették vagy elhallgattatták.

Az ország megosztott ellenzéke végül szinte egyetlen jelölt, Kılıçdaroğlu mögött sorakozott fel. A világi ellenzék fősodrának régóta hivatalban lévő vezetője ugyanolyan halk szavú, mint amilyen pimasz Erdoğan – állapították meg elemzők. Döntő fontosságú, hogy a kurdbarát Népi Demokratikus Párt nem indított elnökjelöltet, így még egységesebb front alakulhat ki Erdoğan ellen.

Ennek ellenére az ellenzék nem bízza el magát.

HIRDETÉS

„Erdoğan maga egy választási gépezet” – ismerte el az ellenzéki tömörülés, a CHP egyik tisztviselője. „Tudjuk, miként fogja megszervezni a vidéki listákat.” A földrengés következtében hajléktalanná vált szerencsétlenek és az ország más részébe menekültek potenciális előnyt jelentenek az elnök számára.

Ellenlábasai azt is feltételezik, hogy Erdoğan kormánya a szavazatok akár 5 százalékát is manipulálhatja, kivált ilyen zavaros körülmények között, bár az AKP mindig elkeseredetten visszautasította a vádakat.

„Kılıçdaroğlu nemcsak Erdoğan ellen versenyez, hanem az általa irányított állambiztonsági, igazságszolgáltatási és pénzügyi apparátus ellen is” – emlékeztetett egy névtelenséget kérő politikai kutató.

A regionális hatalom

A választások belpolitikai frontvonalai tisztán kirajzolódtak: Erdoğan azzal fog érvelni, hogy csakis az ő segítségével lesz képes Törökország kilábalni a katasztrófából, míg ellenfelei az ország problémáinak nagy részét rá fogják kenni.

HIRDETÉS

A világ többi része számára azonban a külpolitika lesz a domináns téma. Az ukrajnai háború is igazolja, hogy Törökország fontos stratégiai szereplő, például a Kijev és Moszkva közötti gabonakereskedelem közvetítésében.

A Nyugaton, ahol egyre frusztráltabban tekintenek az iszlamista populista és konfrontatív államvezetésre a 85 millió lakosú, stratégiailag kulcsfontosságú országban, sokan megkönnyebbülten vennék tudomásul távozását. Az elmúlt hónapokban Törökország csendben titkos kereskedelmi útvonalakat biztosított Oroszországnak a szankciók kijátszása érdekében, megvétózta Svédország NATO-csatlakozását, és magas kockázatú katasztrófapolitikába sodorta Görögországot az Égei-tenger felett cirkáló vadászgépeivel, ahol a görög vezérkar szerint legalább tízezer alkalommal sértette meg az ország légterét 2022 első tizenegy hónapjában. 

A török ellenzék abban bízik, hogy a 2018 óta holtponton rekedt uniós csatlakozási tárgyalásokat fel tudja éleszteni a jogállamiságnak, a sajtószabadságnak és az igazságszolgáltatás depolitizálásának reformjával. Azt ígérték: végrehajtják az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatait, és szabadon bocsájtják Erdoğan két legnevesebb, bebörtönzött ellenfelét, Selahattin Demirtaşt, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt társvezetőjét és Osman Kavala emberi jogi aktivistát.

„Ez egyszerűen azt az üzenetet fogja közvetíteni minden szövetségesünknek és minden európai országnak, hogy Törökország visszatért a demokrácia útjára” – hangoztatta Ünal Çeviköz, Kılıçdaroğlu külpolitikai főtanácsadója.

HIRDETÉS
AP Photo/Francisco Seco
Kemal Kılıçdaroğlu választási plakátjai IsztambulbanAP Photo/Francisco Seco

Az Ankara és Brüsszel közötti tárgyalások újraindítása azonban még egy új török vezetés esetén is kemény dió lesz. Európa egyelőre felkészületlen egy új Törökország kezelésére, mivel egyes országok – a leginkább Franciaország és Ausztria – ellenzik a kapcsolatok újraélesztésének gondolatát.

„Hozzászoktak egy saját útját járó Törökország gondolatához, amely eltért az uniós normáktól és értékektől” – magyarázza Aslı Aydıntaşbaş, a Brookings egyik vendégkutatója. „Nyilvánvaló, hogy a bizalom eróziója kölcsönös” – egészíti ki Sinan Ülgen volt török diplomata. A Carnegie Europe agytröszt vezető munkatársa szerint a török csatlakozással kapcsolatos visszafogottság ellenére vannak más területek, ahol ki lehetne építeni egy egymást kiegészítő és kölcsönösen előnyös keretet – például a vámunió, a vízumliberalizáció, a klímavédelem, a migráció, a biztonság és a védelem terén.

A kezdeti vétó után Törökország március 30-án végül jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását. Az ellenzék haladéktalanul támogatná Svédország belépését is. Ezt valószínűleg az újraválasztott Erdoğan engedélyezné annak fényében, hogy a NATO-szövetségesek jelentős szerepet játszottak a földrengés-segélyezésben. İbrahim Kalın török elnöki szóvivő szerint az ajtó nem zárult be Svédország előtt, de Stockholmon múlik, hogyan tovább.

Az ukrajnai orosz invázió után Törökország a közvetítő szerepét játssza. Fegyvereket, jobbára Bayraktar drónokat szállít Ukrajnának, miközben elutasítja Oroszország szankcionálását. Erdoğan kilátásba helyezte, hogy Törökország lehetne az első NATO-tag, amely vendégül látná az orosz elnököt. Nem kizárt, hogy Putyin április 27-én Törökországba érkezik a Roszatom által épített atomreaktor felavatására – lengette be a török államfő.

HIRDETÉS

Törökország húsz év alatt fajsúlyos szereplő lett – állítja Akif Çağatay Kılıç volt miniszter, a török parlament külügyi bizottságának AKP-s vezetője. „Maga az a tény, hogy a Közel-Keletről, az Égei-tengerről, a Földközi-tenger keleti részéről és Oroszországról kérik ki a véleményünket, Törökország központi szerepét igazolja” – mondta a képviselő, aki szerint ez nagyrészt Erdoğan érdeme.

A népi szövetség a Hatok Asztala ellen

Törökországban ötévente egyidejűleg tartják a parlamenti és az elnökválasztást – az idén május 14-én. Csaknem 61 millió választópolgár jogosult a szavazásra otthon, további 3 millió pedig külföldön.

A 600 parlamenti helyért összesen 36 párt állított jelöltet. Közülük négyen az Erdoğan vezette népi szövetség színeiben, míg az ellenzék a Hatok Asztala köré tömörült.

A legfrissebb, különböző közvélemény-kutatások átlagos összesítése szerint az AKP a szavazatok több mint 32 százalékával vezeti a versenyt. A CHP az előrejelzések szerint 27,6 százalék körüli eredményre számíthat. A kurdbarát Népi Demokratikus Párt, a HDP 10,7 százalékkal a harmadik helyen áll. Összeségében Erdoğan tömörülésének – a pillanatnyi állás szerint – nagyjából másfél százalékos lemaradása van az ellenzékkel szemben.

HIRDETÉS

A választás napján a nyilvános helyeken tilos lesz az alkohol árusítása és a szeszfogyasztás. A szavazás vasárnapján minden szabadidőközpont zárva marad. Az éttermekben és szórakozóhelyeken kizárólag ételt szolgálhatnak fel a vendégeknek. A rendfenntartó erők kivételével senki sem viselhet fegyvert – jelentette Tüba Altunkaya, az Euronews törökországi tudósítója.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Betegsége után újra a nyilvánosság előtt szerepelt Erdogan

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok

Tulipánözön Isztambulban