Európa legnagyobb működő atomerőműve az ukrajnai Zaporizzsja mellett üzemel, a létesítmény biztonságáért a háborús környezet miatt aggódik a NAÜ.
HIRDETÉSMegemlékezést tartottak Ukrajnában a csernobili atomerőmű katasztrófájának 37. évfordulóján. A sugárveszély azóta sem múlt el a nukleáris létesítmény térségében, a zónában több száz évig tart a porban, a talajban, az élőlényekben és az építményekben felhalmozódott izotópok felezési ideje.
Ezért okozott nemzetközi botrányt, amikor az Ukrajna elleni orosz háborúban a veszélyes zónába laikus orosz katonákat vezényeltek, akik járműveikkel később széthordták a sugárzó anyagot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az évfordulón kiemelte, hogy nem szabad hagyni, hogy Oroszország a nukleáris biztonsággal zsarolja a világot.
Európa legnagyobb működő atomerőműve az ukrajnai Zaporizzsja mellett üzemel, a létesítmény biztonságáért a Nemzetközi Atomenergiaügynökség is aggódik a háborús környezetben.
Az MTI által közreadott ábrán jól látszik, hogy a robbanást követően milyen távoli területeket szennyezett el az erőműből szétáradó sugárfelhő.
A tizedik napon a közép-európai régiót, így Magyarország területét már teljesen beborítva látjuk az ábrán.
1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka az Ukrajnában működő csernobili atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt.
A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek.