Technikai téren is nehezen ad fel területet a magyar kormány, de az igazi politikai engedmények még ezután következnek az uniós feltételrendszerben.
HIRDETÉSTöbbségében nem teljesítette március végéig a magyar kormány az uniós források feloldásához szükséges feltételeket - áll hat magyarországi civil szervezet kedden megjelent közös elemzésében. Bár Varga Judit igazságügyminiszter hétfőn azt közölte, hogy technikai szinten egyezség született az igazságügyi feltételekről, de ez mindössze négy a 27 szupermérföldkő közül, és a politikai döntés még ezen a területen is hátravan.
Az úgynevezett szupermérföldkövek közül 13 maradéktalanul teljesült, hét részben, hét pedig egyáltalán nem - állítja a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a TASZ, az Amnesty Magyarország, és a Transparency közös jelentése, amely azt elemzi, hogy az első negyedév végéig – amikorra a magyar kormány ígéretet tett, hogy végrehajtja az uniós források lehívásához szükséges változtatásokat – mely feltételeket teljesítette Magyarország.
Miközben a április végén sokasodnak a jelek, hogy egyes területeken a magyar kormány és a Bizottság álláspontja legalábbis közeledett, március végén Magyarország rosszul állt a vállalásaival.
Három feltételrendszer
A Magyarországgal szembeni uniós fenntartások gyakorlatilag nem egy, hanem három ágon is akadályozzák a pénzek áramlását. Eleve két forrásról beszélünk, amikor az uniós pénzeket emlegetjük, a 2021-27-es uniós költségvetésből Magyarországnak járó források kohéziós alapjait (mert a költségvetés legnagyobb részét adó mezőgazdasági támogatások például akadálytalanul jönnek), illetve a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpraállást és a zöld átmenetet segíteni hivatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapot.
Az úgynevezett jogállamisági -– a vonatkozó zsargon szerin kondicionalitási – eljárásban 17 korrupcióellenes intézkedést vállalt Magyarország, amelyről decemberben a Bizottság azt állapította meg, hogy nem orvosolják megfelelően a kialakult problémákat, ezért felfüggesztették a 3 operációs programban a a költségvetési elköteleződés 55%-át. Ezek a feltételek mind azzal a problémával foglalkoztak, hogy a Bizottság meglátása szerint Magyarországon nincsenek meg az intézményi-jogi garanciák arra, hogy az uniós pénzeket megfelelően használják fel. Ezek között a feltételek voltak az igazságszolgáltatásra, a társadalmi egyeztetésre, a vagyonnyilatkozatokra, a közbeszerzési és pályázati rendszerre vonatkozó feltételek, illetve ez alapján állt fel az Integritás Hatóság is.
A másik pénzösszeg a röviden Helyreállítási Alapnak (RRF) nevezett summa, erre vonatkozik a 27 úgynevezett szupermérföldkő, amely nagyjából egybeesik a 17 másik feltétellel, és itt is kritikus szerepe van az igazságügy függetlenségének. A civil szervezetek értékelése szerint ezekből március végére 13 teljesen, 7 részben és 7 egyáltalán nem teljesült. Az RRF-hez tehát elvileg elég lenne ez a 27 szupermérföldkő, de a kohéziós források (vagyis a "rendes" uniós támogatások) felfüggesztett részének feloldásához ezen túl még szükséges lenne a 20 rendes mérföldkő teljesítése, amelyek közül 8 teljesen, 9 részben, 3 pedig egyáltalán nem teljesült.
Horizontális feljogosító feltételek - a húsba vágó témák
Említettük, hogy 3 operációs program 55%-át függesztette fel a Bizottság a kondicionalitási mechanizmus keretében. A kohéziós források közül azonban 10 operációs program esetében gyakorlatilag egyetlen euró sem érkezik Magyarországra az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt. Ezek azt hivatottak biztosítani, hogy Magyarország feleljen meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának, vagyis hogy érvényesüljenek az alapvető emberi jogok az országban. Ehhez négy területen kell változtatni a Bizottság szerint: az igazságszolgáltatásban (ami, mint látjuk, mindhárom csomagban benne van), a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál, a menekültügyben és az LMBTQ jogok terén.
Az igazságszolgáltatásról hétfőn jelentette be Varga Judit igazságügyminiszter, hogy technikai megegyezés született a Bizottsággal, ami arról az oldalról politikai jóváhagyásra vár. Mivel ez a terület mindhárom feltételrendszernek a része, a magyar kormány itt biztosan kénytelen engedni, de az elfogadott jogszabályok alapján lehet csak megmondani, mennyire hoznak praktikus változást a kiharcolt intézményi átalakítások.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál a Bizottság úgy vélte, hogy az oktatási és tanszabadság sérül, miután kormánypárti politikusok vezetése alá szervezték ki az egyetemeket. Ezen a téren az összeférhetetlenségről, illetve az alapítványok törvényi szabályozásáról folyik az egyezkedés, és ezen a téren a kiszivárgó információk alapján közeledtek az álláspontok. MIndkét első témára jellemző, hogy nem érintik a kormánypolitika hangosan kommunikált részét, ezért ezeket a magyar kormány úgy próbálja eladni, mint technikai jellegű engedményeket "Brüsszel" értelmetlen fenntartásainak elűzése céljából.
A másik két feltétel azonban a kormány fő üzeneteit érintik, a menekültellenességet és a genderharcot. A magyar állam 2015 óta úgy bánik a menekültekkel, ahogyan az uniós szabályai szerint nem lehetne, erről több bírósági ítélet is született, amelyeket nem vagy csak formailag hajtott végre Magyarország. Az unió gyakorlatilag azt akarja elérni, hogy a magyar állam ne fordítson vissza mindenkit a határról, aki belépett Magyarországra azt helyezze el normális körülmények között és érdemben bírálja el a menedékkérelmét. Nem véletlen, hogy erről a feltételről hallunk a legkevesebbet, miután a teljesítése mindennel szembemegy, amit az Orbán-kormány hosszú ideje kommunikál. A másik ilyen téma az úgynevezett gyerekvédelmi törvény, amelynek az LMBTQ közösséget megbélyegző szakaszaival van baja a Bizottságnak - azonban ezen a téren a magyar kormány hangosan fogadkozik, hogy nem tesz eleget az uniós nyomásnak.