Az egyház vezetői tagadják a Moszkvával való szimpatizálást, noha az invázió előtti nyilatkozataik egy másik képet festenek.
HIRDETÉSAz ukrajnai orosz ortodox egy korábbi, magas rangú pozíciót betöltő teológusa szerint az egyház felső vezetésében számos Moszkva-barát pap ül. Az egyház ezt tagadja, noha ennek az ellenkezőjét bizonyíthatja, hogy egy fogolycsere során Ukrajna huszonnyolc katonáját kapta vissza cserébe egy reverendásért. Az egyház hívői és alsóbb rangú papjai közül egyre többen pártolnak át az ukrán ortodox egyházhoz, minek köszönhetően Ukrajnában bizonytalanná vált az orosz ortodoxok jövője.
Mikola Danilevics a Moszkvához kötődő ortodox egyház ukrajnai szóvivője. A The Guardian azt írja, hogy Danilevicsen és kollégáin úrrá lett a paranoia, és többen pánikba estek, mivel úgy érzik, hogy Ukrajna legnagyobb egyházaként veszélyben vannak. „Nem vagyunk álszentek, így elismerjük, hogy vannak megoldatlan ügyek az oldalunkon – közölte Danilovics a brit lappal. – Csakhogy mi az egyéni, és nem a kollektív felelősségben hiszünk."
Ukrajna november óta vizsgálódik az orosz ortodox egyház ukrajnai ága ellen. Állítják: a felekezet a Kreml bábja, és vallásnak álcázva terjesztik, tanítják az orosz propagandát. Az egyház egyes vezetőinél és számos kolostorban házkutatást tartottak, több magas rangú papot hazaárulással és vallási gyűlöletkeltéssel vádoltak meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben kijelentette, hogy minden olyan vallási szervezetet betiltanak, amelyről kiderül, hogy Oroszországnak dolgozik, mondván: meg akarják akadályozni, hogy Oroszország belülről gyengítse Ukrajnát. Az egyházat felszólították, hogy hagyja el székhelyét, miután lejárt a bérleti szerződése a kijevi Pecserszka Lavra kolostorban, mely a keleti ortodoxia egyik kiemelt helyszíne.
A The Guardian megjegyzi: az egyház elleni nyomozást egy dátum nélküli videó váltotta ki, melyen a gyülekezet tagjai az „orosz anyácskához" imádkoznak, márpedig Ukrajnában (ahol naponta legalább 100 katona sebesül meg vagy hal meg a frontvonalakon) az Oroszországgal való együttműködés jelenleg a legnagyobb bűn.
Az ortodox egyház azonban visszautasítja az ellene felhozott vádakat, és állítják: az ukrajnai orosz invázió tavaly februári kezdete óta megszakították a kapcsolatot Moszkvával, és tagadják, hogy Oroszország befolyásolná, irányítaná vagy finanszírozná a működésüket. Hozzáteszik: az invázió előtt sem kaptak pénzt Moszkvától.
Az egyház kötelékében dolgozó Kelemen püspök egy interjúban közölte, hogy az ukrán állam vizsgálata az ukrán elnöki adminisztráció orosz ügynökei által az ukránok közötti széthúzásra irányuló művelet, és azt állította, hogy a Lavrában forgatott videót meghamisították, az éneket egyszerűen hozzáadták. Közölte, hogy hogy ők segítik Ukrajnát a háború kezdetétől fogva.
Ellentétes mondanivaló
A múltba tekintve számos példát látni, amikor az orosz ortodoxok magas rangú papjai a Kreml narratíváját propagálták a 2022-es invázió előtt. Emlékeztetőül: Oroszország 2014-ben foglalta el a Krímet, és fegyveres konfliktust szított a Donbász régióban. A tévében később ortodox papok mondták, hogy a Krím orosz, és hogy Donbász területén polgárháború folyik, illetve amikor szóba került, akkor Oroszországot és Vlagyimir Putyint sem bírálták.
Az egyház oroszokkal való együttműködését az ukránok szerint a házkutatások során lefoglalt tárgyak is megerősítik. Oroszbarát irodalmat és zászlókat, sőt orosz útleveleket is találtak a rajtaütések során, a lehallgatott beszélgetésekből pedig közzé is tettek néhányat, melyekben – állítólag – az egyház második embere, Pavlo püspök Herszon orosz megszállását ünnepli.
Felsőbb körök
A The Guardian megjegyzi: az egyházzal kapcsolatban nem az a kérdés, hogy egyes tagjai oroszbarát nézeteket vallanak, esetleg a Kreml zsoldjában állnak, hanem az, hogy ez a nézet mennyire elterjedt, és hogy így indokolt-e az ukrán hatóságok fellépése. Az ENSZ az ukrán kormány cselekedeteivel kapcsolatban közölte, hogy diszkriminatív lehet, Szergej Csapnin, a New York-i Fordham Egyetem ortodox tanulmányokkal foglalkozó munkatársa pedig azt mondta, hogy szerinte az FSZB „csak" az egyház egyes tagjain keresztül tevékenykedik Ukrajnában, és a Moszkva-barát vád nem áll meg magára az egyházra. Csapnin szerint az ortodoxok Moszkva-szimpatizánsai az egyház felsőbb köreiben ülnek.
Szőnyeg alá a problémával
Az egykor az egyház egyik vezetőjeként dolgozó Cyril Hovorun teológus szerint a vezetés tud az orosz kollaboránsokról, de az intézmény védelme érdekében szemet huny a ténykedésük felett, sőt meg is védik a kollégákat. Hovorun az FSZB beszivárgását egyenesen a katolikus egyházat övező pedofilbotrányokhoz hasonlította. Úgy véli, hogy a Kreml tudja, hogy az egyház ellenőrzéséhez elég a vezető püspököket ellenőrizni, és eleve elég sokat fektettek abba, hogy megvásárolják az ukrán püspökök lojalitását.
Hovorun szerint bármit is tesz az egyházfő, és bármennyire is állítja, hogy megszakította a kapcsolatot Oroszországgal, az ukrán társadalom akkor sem fog bízni bennük, ugyanis a vallási nevelésükben mélyen gyökerezik az az elképzelés, hogy Ukrajna az orosz világ része. Szerinte az egyház vezetője, Onufrij püspök eleve hisz abban hogy Ukrajna, Oroszország és Belarusz között egyfajta mély, spirituális kapcsolat van.
Előnybe kerülhetnek az ukrán ortodoxok
Az ukrán biztonsági szolgálatok nyomozása közepette az orosz ortodox egyház alsóbb rangú papjai és hívői közül egyre többen pártolnak át az ukrán ortodox egyházhoz. Az ukrán gyökerű felekezet nagyjából fele akkora, mint Moszkvához kötődő riválisa, és közel ugyanazokat a vallási hagyományokat örökíti meg. Nemzetközileg 2019-ben ismerték el, ekkor az orosz ortodoxok közölték, hogy ez csak arra jó, hogy megosztottságot teremtsenek a hívők között.
Közel harminc katona egy papért cserébe
A fogolycserékért felelős ukrán katonai hírszerzés javaslata szerint a 12 ezer pap közül – miként azt eddig is tették – továbbiakat is el kéne cserélni az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyokra. A hírszerzés szerint az sem számít, ha a papok ukrán állampolgárok, sokkal inkább az a fontos, hogy kötődnek Moszkvához. Vaszil Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője azt mondta az Interfax hírügynökségnek, hogy „az ellenség nagyra értékeli a reverendás ügynökeit, egyet közülük ugyanis huszonnyolc ukrán katonára cseréltek el."
Jövőkép
Hovorun és Csapnin is úgy véli, hogy a nyomozás és a rajtaütések nem irtják ki az oroszbarát eszméket Ukrajnából, a rendőrségi fellépések pedig további heves reakciót válthatnak ki az egyház és a hívek részéről is. Az viszont tény, hogy a Moszkvához kötődő egyház ukrajnai jövője bizonytalanná vált.