Lu Shaye, Kína franciaországi nagykövete az egyik francia tévécsatornának adott interjúban arról beszélt, az 1991 után függentlenedett államok határait nem ismerik el nemzetközi egyezmények.
HIRDETÉSMegkérdőjelezte a szovjet utódállamok függetlenségét Kína párizsi nagykövete, Lu Sa-Je a francia TF1 televíziónak adott interjújában. Ukrajna abszurdnak minősítette a kijelentést, míg Észtország, Lettország és Litvánia szintén döbbenetét fejezte ki a nagykövet nyilatkozata után - írja az Al Jazeera angol nyelvű híradása.
Amikor Lu-t a Krím-félsziget Ukrajnához tartozásáról kérdezték, a kínai nagykövet azt válaszolta, hogy a terület történelmileg Oroszországhoz tartozott, amit csak később ajándékozott Ukrajnának Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár. Nyilatkozata viszont nemcsak Ukrajnára vonatkozott, hanem az összes utódállamra, amelyek a Szovjetunió szétesése után függetlenedtek 1991/92-ben.
"Ezeknek a volt szovjet államoknak nincs tényleges státuszuk a nemzetközi jog szerint, és nincs olyan nemzetközi megállapodás sem, amely megszilárdítaná szuverenitásukat" - fejtette ki bővebben az interjúban Lu Sa-Je.
Tényellenőrzés: a kínai diplomata sületlenségeket állít
1. A Szovjetunió felbomlását követően az összes volt tagállam felvételt nyert az ENSZ-be, ami egy adott ország legmagasabb szintű és széleskörű nemzetközi legitimációs elismerése, amit Kína és Oroszország egyöntetűen elfogadott. Maga az Orosz Föderáció jogfolytonos alapon vette át a Szovjetunió tagságát és BT-helyét.
2. Az érintett államok közül hárman később az Európai Uniónak és a NATO-nak is teljes jogú tagjai lettek.
3. Ezek az országok 1992 óta részt vettek az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az állandó tag Kína mellett.
4. A Kína által szervezett és működtetett Sanghaji Együttműködési Tanácsnak (SCO) állandó tagja Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzskisztán és Üzbegisztán, megfigyelő tagja Belarusz, tanácskozó tagja Örményország és Azerbajdzsán, azaz a kínai vezetés - eddig - állami szintű partnernek tekinti ezeket az országokat. Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly ősszel személyesen írt alá 30 kereskedelmi megállapodást a poszt-szovjet partnerekkel. (Kína energiaellátásának 15%-a a volt szovjet tagköztársaságokból származik.)
5. Kína több olyan nemzetközi katonai együttműködésben és gyakorlatban vett részt, amiben jelen voltak a volt szovjet köztársaságok haderői is. A legutolsó ilyen gyakorlat éppen tádzsik földön zajlott.
6. Ukrajnát nem Nyikita Hruscsov "ajándékozta" Ukrajnának, hanem a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége hozott olyan határozatot, ami a terület (oblaszty) igazgatását az Ukrán Szocialista Szövetséges Köztársaságra ruházta 1954-ben.
Értetlenkedés mindenfelé
A francia vezetés teljes szolidaritását fejezte ki az érintett államok felé, majd hozzátették: a szovjet utódállamok évtizedeken át tartó megszállás után nyerték vissza függetlenségüket. A francia külügyminisztérium egyik szóvivője úgy fogalmazott, hogy Ukrajna határait a Krímmel együtt 1991-ben a nemzetközi közösség, így Kína is elismerte. Felszólította a kínai vezetést, hogy tisztázza, az interjúban elhangzottak a kínai álláspontot tükrözik-e.
A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia a franciákhoz hasonlóan reagált. A lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics elfogadhatatlannak minősítette Lu Sa-Je szavait Twitter-bejegyzésében, majd nyilatkozatának visszavonását követelte.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nagykövet interjújában elhangzottakról annyit mondott: a kínai nagykövet nyilatkozata elegendő bizonyíték, miért nem bíznak a balti államok abban, hogy az ázsiai ország valóban "békét közvetítene" Ukrajnában.
Kína és Oroszország kapcsolata az utóbbi években egyre szorosabbá vált. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy Moszkvának fegyvereket szállítana, amit a kínai vezetés tagad.
Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak szintén Twitteren ítélte el Lu Sa-Je nyilatkozatát.
"Furcsa egy olyan ország képviselőjétől hallani a Krím történetének abszurd változatát, mely lelkiismeretesen őrzi saját, ezeréves történelmét" - írta a bejegyzésében.
Kína az ukrajnai háború kitörése óta igyekszik semlegesnek mutatkozni a konfliktusban. A háború első évfordulójára egy 12 pontos béketervet készített, amelyet a nemzetközi közösségből sokan kétkedve fogadtak.