Az amerikai külügyminiszter az ukrajnai háborúról, Kína szerepéről, a NATO-bővítésről és a tajvani helyzetről beszélt az Euronewsnak adott exkluzív interjújában
Miközben Finnország csatlakozott a NATO-hoz, az ukrajnai háború még mindig tart, és Kína szerepvállalása ebben egyre nagyobb érdeklődést kelt. Az amerikai külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt április elején, és elfogadta az Euronews meghívását, hogy erről a szuperhatalmi szkanderről beszélgessünk.
Efi Koutsokosta, Euronews: Miniszter úr, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat, és kezdjük ott, hogy Finnország végre csatlakozott a szövetséghez. Svédország viszont lecsúszott erről az alkalomról. Van még esélye, vagy ez egy elveszett ügy?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Ó, dehogyis. Meggyőződésem, hogy ez megtörténik hamarosan. Arra számítok, hogy a júliusi vilniusi csúcstalálkozóig Svédország csatlakozik, és Finnországgal együtt a NATO két új tagállamai lesznek.
Efi Koutsokosta, Euronews: Ön szerint ez a török választásokon múlik?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Ez egy folyamat. Svédország tagságát gyakorlatilag minden NATO-tagország ratifikálta már. Törökország és Magyarország még nem. De mindazok alapján, amit hallottam ezeken a mostani találkozókon, világos, hogy mindenki azt akarja, hogy Svédország minél hamarabb kövesse Finnországot. És úgy gondolom, hogy a vilniusi csúcstalálkozóra lezárul ez a folyamat.
Efi Koutsokosta, Euronews: Nem bosszantja Önt, hogy Törökország késlelteti, akár blokkolhatja is a NATO bővítését?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Törökországnak jogos érdekei vannak, és hajlandó volt együttműködni mind a két országgal abban, hogy megtárgyalják ezeket az érdeket és aggodalmakat. Úgy vélem, ennek a sikere vált láthatóvá Finnország NATO-csatlakozásában. És ismétlem, teljes mértékben arra számítok, hogy ugyanez lesz a helyzet Svédország esetében is a következő hetekben, hónapokban. Legkésőbb a vilniusi csúcstalálkozóra.
Efi Koutsokosta, Euronews: Nincs olyan érzése, hogy ezt a helyzetet Törökország arra használja, hogy F16-osokat szerezzen az Egyesült Államoktól? Ezt sokfelől hallani...
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Számunkra ez egy teljesen más kérdés. Támogatjuk, hogy Törökország korszerűsítse F-16-osokból álló vadászgép-parkját, ezen belül a gépbeszerzéseket, illetve a meglévők modernizálását. Ezt a Biden-kormányzat külön kezeli a NATO-bővítéstől vagy bármi egyébtől.
Efi Koutsokosta, Euronews: Beszéljünk Kínáról. A kínai elnök Moszkvába utazott Vlagyimir Putyinhoz, béketervvel a kezében. Azt mondta, hogy Kína semleges akar maradni az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Látja változni ezt az álláspontot?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Nos, itt több dologról van szó. Először is, a békejavaslatok között, amelyeket a kínaiak letettek az asztalra, van pozitív. Ezt komolyan mondom. Olyasmit tükröznek, amit Kína már régóta mond, és amit közülünk is sokan mondanak már jó ideje. De ennek a legelső elemére, a szuverenitásra kellene összpontosítani, arra, hogy Kína meggyőzze Oroszországot, valóban tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását. Adja vissza azokat a területeket, amelyeket erőszakkal elfoglalt, megsértve az ENSZ alapokmányát, megsértve Ukrajna szuverenitását. Szerintem Kína is ezt próbálja elérni. Azt akarja, hogy béketeremtőnek lássák, ugyanakkor így vagy úgy továbbra is támogatja Oroszországot, retorikailag mellé áll a nemzetközi intézményekben, és segíti az invázióval kapcsolatos orosz propagandát. Illetve, mint arra figyelmeztettünk pár hete, azt is fontolgatja, hogy fegyveres segítséget nyújt Oroszországnak.
Efi Koutsokosta, Euronews: Miközben beszélgetünk, a francia elnök, Emmanuel Macron és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Pekingben van, és próbálják rávenni a kínai vezetést arra, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Oroszországra. Mire számít, sikerülni fog nekik?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Kína olyan kapcsolatban áll Oroszországgal, amely biztosít számára némi befolyást. Nem akarom eltúlozni, de valamennyi befolyása van. Ami Oroszországot illeti, egyre inkább függ Kínától. Ő a junior partner ebben a kapcsolatban, és függősége növekszik. Azt reméljük, hogy Kína kihasználja ezt a pozícióját, és amennyi befolyása van, azt latba veti, és így a helyzet elmozdulhat az igazságos és tartós béke felé.
Efi Koutsokosta, Euronews: Mit gondol az EU újfajta Kína-viszonyáról? Ursula von der Leyen üzenetéről, mely szerint nem elszigetelésről, hanem kockázatmentesítésről van szó?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Von der Leyen elnök asszony beszéde nagyon határozott volt, és teljesen összhangban állt azzal, ahogy mi és szövetségeseink, illetve partnereink Kínához viszonyulunk. És igaza van. Ez nem a szétválasztásról szól, hanem kockázatmentesítésről. Ez így van a gazdasági kapcsolatokban is. Igen, kapcsolatban kell maradnunk, ez mindnyájunknak fontos, de garantálnunk kell a kritikus ágazatokat, amelyeken a biztonságunk múlik. Mind bonyolult és súlyos következményekkel terhes viszonyban vagyunk Kínával. Úgy látom, hogy az elmúlt néhány évben egyre nagyobb a konvergencia az Egyesült Államok és Európa, valamint kulcsfontosságú ázsiai partnereink Kína-politikájában.
Efi Koutsokosta, Euronews: Tajvanon és az egész régióban nőni látszik a feszültség. Mennyire kerültünk közel egy szuperhatalmi konfliktushoz? Itt Kínára és az Egyesült Államokra gondolok.
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Nagyon világosan megmondtuk, hogy nem akarunk konfliktust. Nem próbáljuk megfékezni Kínát. Éppen ellenkezőleg, meg akarjuk őrizni a békét, a stabilitást, lehetőségeket akarunk teremteni. Ami Tajvant illeti, politikánk évtizedek óta következetes. A kontinentális Kína és Tajvan nézeteltéréseit békésen kell megoldani. Egyik félnek sem szabad olyasmit tennie, ami megzavarja a status quo-t. Nem szabad olyan egyoldalú lépést tenniük, amely ilyen következményekkel jár.
Efi Koutsokosta, Euronews: Van ebben változás?
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Ez a mi nézőpontunkból Pekingen múlik. Úgy látom, és ezt hallottam sok NATO-szövetségesünkkel és ázsiai partnerünkkel folytatott beszélgetés során, hogy aggodalomra ad okot egy esetleges válság lehetősége, ami Kína tajvani akcióinak eredménye lehet. Mert ez a válság a világ minden országára hatással lenne. A globális kereskedelmi forgalom 50%-a a Tajvani-szoroson halad át nap, mint nap. Az okostelefonokhoz, mosogatógépekhez, autókhoz szükséges félvezetők 70%-a Tajvanon készül. Ha Kína miatt ott válságosra fordulna a helyzet, az rettentően megzavarná a globális gazdaságot, ezért a világ azt várja, hogy mindenki felelőssége tudatában viselkedjen és cselekedjen. Az Egyesült Államok eltökélt ebben, vagyis, hogy felelősségteljesen kezeljük Kínával fennálló kapcsolatunkat. Ezt várják el más országok, és mi is erre törekszünk. Ismétlem, senki sem keresi a konfliktust. Éppen ellenkezőleg. Biztosra akarunk menni ennek elkerülésében. És igen, versenyben vagyunk. De ezzel nincs baj, amíg tisztességesen zajlik. Abban viszont biztosak akarunk lenni, hogy ez a verseny nem torkollik konfliktusba.
Efi Koutsokosta, Euronews: Miniszter úr, köszönjük, hogy itt volt.
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: Köszönöm, örültem a lehetőségnek.