Állítólag az eredeti terv szerint az orosz elnök csak videókonferencia keretében csatlakozott volna egy iskola megnyitóünnepségéhez az évfordulón.
HIRDETÉS**A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából.
**
Az orosz állami televízió tudósítása szerint az elnök részt vett egy szevasztopoli művészeti iskola megnyitóján Mihail Razvozsajev, a város kormányzójának társaságában.
"Elnökünk, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin tudja, hogyan kell meglepetést okozni. A szó jó értelmében" - írta Telegram-csatornáján a szevasztopoli kormányzó, aki szerint az eredeti terv az volt, hogy az orosz elnök csak videokonferencia keretében csatlakozik az iskola megnyitó ünnepségéhez.
2014-ben Oroszország március 18-án csatolta el Ukrajnától a Krímet, miután a megszállt félszigeten nemzetközileg el nem ismert népszavazást tartottak. A Krím elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismeri el.
Vlagyimir Putyin az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború óta most első alkalommal utazott el a Krímbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök januárban kijelentette, hogy fegyverrel fogják visszafoglalni a félszigetet, amelyet ukrán területnek tartanak. Moszkva ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy a Krím Oroszország része, és nem hajlandó vitát nyitni a terület hovatartozásáról egy esetleges béketárgyalás során.
Ukrajna: a Krím már kilenc éve szenved a Kreml alatt
Az ukrán külügyminisztérium szombaton közleményben emlékezett a Krím Oroszország általi annektálásának évfordulójáról, amiben kijelentette: a félsziget kilenc éve "szenved" a Kreml alatt, és felszólította Oroszországot, hogy hagyja el az összes megszállt ukrán területet.
2014-ben Oroszország bekebelezte a Fekete-tengeri félszigetet, majd népszavazást tartott annak hovatartozásáról, amelyet Ukrajna és a világ nagy része illegitimnek minősített.
„A Krím-félsziget már kilenc éve szenved a Kreml bűnös rezsimje alatt, amely katonai előőrssé, a szabadságellenesség és a zaklatás, az agresszió és a terror övezetévé változtatva minden és mindenki ellen, akinek volt bátorsága ellenállni és megvédeni a demokratikus jogokat és értékeket" – áll az ukrán közleményben.
Az ukrán külügyminisztérium elítélte az ukrajnai Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck régiók megszállt részein tavaly tartott úgynevezett népszavazásokat is. Ezt a folyamatot a kijevi és a nyugati kormányok is elítélték, mint a nemzetközi jog megsértését.
A minisztérium köszönetet mondott Ukrajna globális szövetségeseinek, hogy segítették az országot a megszállt területek visszaszerzésében, és kijelentette, hogy Ukrajna mindent megtesz, hogy megbüntesse Oroszországot és annak vezetését.
Orosz külügyi szóvivő: Moszkva nyitott a komoly javaslatokra a Nyugat és Ukrajna részéről
Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Oroszország megfontolná az "igazán komoly javaslatokat" a nyugati országok és Ukrajna részéről a háború esetleges befejezésével kapcsolatban.
"Többször kijelentettük, hogy nyitottak vagyunk a Nyugat és Ukrajna valóban komoly javaslataira a válság politikai és diplomáciai megoldására, de az ultimátumok nyelvezete elfogadhatatlan számunkra" - írta szombati Telegram-bejegyzésében Maria Zakharova.
Egyúttal elítélte az ukrán tisztségviselőket, köztük Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, amiért nem voltak hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni.
Kuleba csütörtökön arról tweetelt, hogy megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos béketervét kínai tisztviselőkkel, amelyet Zaharova "ultimátumok" és "követelések" sorozatának nevezett.
Megállapodás született a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról
Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról - jelentette be szombaton Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az ukrán fél szerint 120, az oroszok szerint 60 nappal toldották meg az egyezség hatályát.
"Mindkét féllel folytatott tárgyalásainkat követően sikerült elérnünk a megállapodás meghosszabbítását, amely március 19-én lejárt volna" - mondta egy canakkalei avatóünnepségen a török államfő.
Erdogan Oroszország, Ukrajna és az ENSZ erőfeszítéseit is megköszönte, egyúttal leszögezte, hogy a megállapodás életbevágóan fontos a globális élelmiszerellátás stabilitása szempontjából. Felidézte, hogy az egyezség alapján több mint 800 hajó mintegy 25 millió tonna gabonát juttatott el a világpiacra.
A török elnök a hosszabbítás bejelentésekor annak időtartamáról nem szólt. Korábban Kijev elutasította azt az orosz felvetést, hogy 120 nap helyett csak 60 nappal hosszabbítsanak, arra hivatkozva, hogy az eredeti megállapodásban feketén-fehéren rögzítették, hogy legalább 120 nappal lehet hosszabbítani.
HIRDETÉSOlekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúraügyi miniszter a Twitteren azt írta, hogy a megállapodást ismét 120 nappal hosszabbították meg. Egyúttal háláját fejezte ki az ENSZ-nek és Törökországnak erőfeszítéseikért.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő viszont azt közölte, hogy a gabonaexport-megállapodást ezúttal csak 60 nappal hosszabbították meg. Egyúttal jelezte, hogy Moszkva addig nem veszi fontolóra egy ezen túli, újabb hosszabbítás lehetőségét, amíg Oroszország aggályait nem veszik figyelembe. A szóvivő közzétette annak a levélnek a másolatát, amelyben az ENSZ-hez akkreditált orosz állandó képviselet arról tájékoztat, hogy Moszkva nem ellenzi a megállapodás 60 napos meghosszabbítását május 18-ig.
A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.
Olaf Scholz üdvözölte az orosz elnök elleni elfogatóparancsot
Olaf Scholz német kancellár üdvözölte tokiói sajtótájékoztatóján szombaton, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
HIRDETÉS"A Nemzetközi Büntetőbíróság a megfelelő intézmény a háborús bűncselekmények feltárására" - foglalt állást a német kormányfő. "Senki sem áll a törvények fölött" - tette hozzá.
Az ICC pénteken adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert megítélése szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli megszállt ukrajnai területekről gyerekek deportálása és kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekménynek számít.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a döntést. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.
Több ország üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin elleni elfogatóparancsát, az ENSZ szerint azonban az orosz elnök nem vált nemkívánatos személlyé
Több ország üdvözölte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt, az ENSZ-főtitkár szóvivője ugyanakkor úgy reagált, hogy a döntés nyomán Vlagyimir Putyin nem vált nemkívánatos személlyé.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kijelentette: Putyint mint háborús bűnöst kell felelősségre vonni az Ukrajnában elkövetett atrocitások más felelőseivel együtt. "Ez az ICC fontos döntése, amely rávilágít az orosz erőszak-apparátus által elkövetett háborús bűnökre" - mondta a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva.
HIRDETÉSJan Lipavsky cseh külügyminiszter a CTK hírügynökségnek nyilatkozva üdvözölte az elfogatóparancsot és azt, hogy az ilyen gyorsan megszületett. Szavai szerint Putyin felelős háborús bűnök és agresszió elkövetéséért. Petr Fiala cseh kormányfő Twitter-oldalán azt írta, az elfogatóparancs mutatja, hogy Oroszország milyen brutálisan és a nemzetközi renddel szembemenve lép fel Ukrajnában.
Tanja Fajon szlovén külügyminiszter Twitter-oldalán idézte fel, hogy Szlovénia egyike volt annak a 43 országnak, amely kezdeményezte az eljárást az orosz elnök ellen. "Mint azt a parlamentben tegnap már elmondtam, a bűntetőeljárás a helyes út" - írta.
James Cleverly brit külügyminiszter szintén mikroblogján üdvözölte az ICC döntését "az orosz rezsim élén állók, köztük Vlagyimir Putyin felelősségre vonása érdekében".
A francia külügyminisztérium Twitter-oldalán azt hangsúlyozta, hogy senki sem kerülheti el az igazságszolgáltatást.
Kaja Kallas észt miniszterelnök szintén a Twitteren azt írta, hogy az ICC "történelmi jelzést" küldött, miszerint az Ukrajna elleni "rémtettek" az orosz vezetés bűnös politikájára vezethetők vissza.
HIRDETÉSStéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy Putyin nem vált nemkívánatos személlyé, s "António Guterres mindig mindenkivel beszélni fog, akivel szükséges". Hozzátette: az ICC a világszervezettől független törvényszék.
Dujarric mindazonáltal nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy veszélyben látja-e a diplomáciai erőfeszítéseket Putyinnak az ICC döntéséből fakadó korlátozott utazási szabadsága miatt. Így például kérdéses, hogy Putyin Genfbe utazhatna-e az ENSZ égisze alatt folytatandó esetleges béketárgyalásokra, tekintettel arra, hogy Svájc részese az ICC alapító okmányának, a Római Statútumnak.