„Külföldieknek itt nincs hely” – diszkriminációs vádak a törökországi földrengés árnyékában

Egy nő sétál Antakya utcáin a földrengést követően
Egy nő sétál Antakya utcáin a földrengést követően Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Joshua Askew/ Magyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A földrengés nem török túlélői többször is tapasztaltak diszkriminációt a török hatóságok részéről.

HIRDETÉS

Menedékkérők és a földrengés áldozatait segítők szerint is erősödtek a populista hangok Törökországban, ami egy-egy esetben lecsapódik a földrengés nem török származású túlélőin. A humanitárius segítséget nyújtó Oxfam törökországi ügyvezető igazgatóhelyettese szerint a diszkrimináció jelen van, de közben úgy véli, hogy a katasztrófa közelebb hozott egymáshoz eddig távol álló társadalmi csoportokat is. 

Daria Gilani (akinek a nevét a kérésére megváltoztattuk) február 6-án kora reggel arra ébredt, hogy megremeg alatta a föld. A rengést követően néhány – szintén iráni menedékkérő – barátjával Törökország délkeleti részén, a Földközi-tenger partján lévő Mersin kikötővárosában felhúzott táborban talált volna menedéket, de a török táborban az irániakat ellenségesen fogadták. 

„Külföldieknek itt nincs hely

– közölték velük, és elmondásuk szerint egy biztonsági őr ki is dobta őket, majd azután engedte vissza őket, hogy panaszt tettek a központ vezetőjénél.

Gilani és barátai azt mesélték a Euronewsnak, hogy elkülönítették őket a török állampolgároktól. Elmondta: végül az utcán táborozott le, hogy ne kelljen újra és újra szembesülnie azzal, ahogy bántak velük.

Nem egyedi eset

Márciusban a Syria Direct független médiaszervezet közölte, hogy ugyan a szírek túlnyomó többségét segítik, de egyes esetekben megtagadják tőlük a segélyt a török államhoz kötődő szervezetek. A riportban egy Bilal nevű férfi esetét idézték, akit öt török rendőr utasított ki egy menedékhelyről azok után, hogy tizenöt rokonát elvesztette a katasztrófában. Megkérdezték tőle, hogy békésen akar-e távozni, vagy alkalmazzanak-e erőszakot?

Fotó: AP
Menekülttábor TörökországbanFotó: AP

Szolidaritás a romok között

A február 6-i 7,8-as erősségű földrengés és utórengései Törökország délkeleti részét és a menekültek millióinak otthont adó Szíria északi részét romba döntötték. Didem Demircan, a segélyszervezetek összefogó Oxfam törökországi ügyvezető igazgatóhelyettese azt mondja, hogy becslések szerint 13 millió embert érintett a Hollandiánál kétszer nagyobb területet érintő földmozgás. Hozzátette: még mindig több millióan vannak kitelepítve és szorulnak alapvető segítségre.

Demircan a fentebbi esetekkel kapcsolatban megjegyzi: közel sem biztos, hogy szándékos diszkrimináció történt a menekültekkel szemben, sokkal inkább a gazdasági egyenlőtlenségre helyezi a fókuszt. „Hatalmas katasztrófa volt – mondta a Euronewsnak. – Minden közösséget érintett, tehát nemcsak a menekülteket, hanem a nőket, a szegényeket, a vidéken élőket és az időseket is, és a csoportok közt lévő egyenlőtlenség mértéke drámaian megnőtt a földrengés miatt."

Több tanulmány is kimutatta, hogy a nőket és a lányokat aránytalanul nagy mértékben érintik a természeti katasztrófák, melyek súlyosbítják az erőszak és a nemek között meglévő egyenlőtlenségek kockázatát.

Más menekültekhez és persze a törökökhöz hasonlóan Gilani is küzdött segélyekért, de a nem kormányzati szervezetek, azaz az NGO-k irodái bezártak vagy összedőltek, a migrációs hivatal pedig folyton halasztgatta egyes menedékkérő csoportok ügyeit.

Gilani több ével él Törökországban, anno a politikai üldöztetés elől menekült el Iránból. Most egy török városba van bezárva, amit a török hatóságok rendelkezése miatt nem hagyhat el. Elmondta: néhány menedékkérő a háta mögött tudta hagyni Törökországot a földrengés okozta változások miatt.

„A menekültek tehetnek a gazdasági válságról”

A szíriai konfliktus elől menekülő menekülteket egyes törökök szívesen fogadtak az elmúlt évtizedben, de a világ legnagyobb menekültpopulációjával szemben nőtt az idegengyűlölet Törökországban – különösen az utóbbi másfél évben, mióta az ország gazdasága válságba került.

Az infláció ijesztően elszállt Törökországban, és állampolgárok millióit sodorta a szakadék szélére. Gilani szerint a törökök többsége negatívan viszonyul a menekültekhez és a bevándorlókhoz. „Pont úgy, ahogyan a biztonsági őr bánt velünk – közölte, de hozzátette, hogy nem rendszeres problémáról van, és megjegyezte, hogy – a törökök a menekülteket tartják a gazdasági problémák okának, és a földrengések miatti kritikus helyzet felnagyította a problémáikat."

Didem Demircan ehhez hozzáteszi, hogy szerinte a természeti katasztrófának „kiegyenlítő hatása" is volt, ugyanis a földrengés minden társadalmi csoportot és korosztályt ugyanúgy érintett, ami szerinte „szolidaritást" eredményezett a földrengést túlélő emberek között. „Mindenki a romokon volt, csak hogy megmentsék egymást" – magyarázta.

A Törökországban élő, becslések szerint 3,6 millió fős szír közösség tagjairól rengeteg fénykép készült, ahogy török szomszédaiknak segítenek, és természetesen ugyanígy törökökről, akik szíreknek segítenek.

Szélsőséges politikai hangok

Demicran szerint Törökországban erősödnek a jobboldali, populista hangok, és miként bárhol máshol Európában, ezt a politikusok gyakran arra használják, hogy feszültséget szítsanak a lakosságon belül.

A törökországi szírellenes hangulatot a stockholmi székhelyű Centre for Freedom kurd agytröszt szerint a szélsőjobboldali politikusok gerjesztették a földrengések által sújtott régiókban. Januárban Ümit Özdag, a török szélsőjobboldali Győzelem párt vezetője kampányt indított „Busz Damaszkuszba" címmel és azzal a céllal, hogy a szír menekülteket kitoloncolják Törökországból. Demicran szerint ez szélsőséges eset, és a térségben erős a szolidaritás, de felhívja a figyelmet, hogy fel kell lépni a jobboldali narratíva ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Még mindig remeg a föld Törökország déli részén

Pénzért árusított sátrakat a földrengésben hontalanná váltaknak a legnagyobb török segélyszervezet

Dezinformáció vádjával némítják el a földrengésről tudósító török újságírókat