NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orbán és Novák is támogatja a finn-svéd NATO-csatlakozást, mégis kihasználják az ütőkártyájukat

Novák Katalin a bukaresti kilencek varsói csúcstalálkozóján
Novák Katalin a bukaresti kilencek varsói csúcstalálkozóján Szerzői jogok Evan Vucci/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyarország már rég ratifikálhatta volna a NATO-bővítést, mégsem tette. Nem lehet véletlen, hogy a magyar kormánnyal szemben rendkívül kritikus két országról van szó.

HIRDETÉS

Finnország már az áprilisi parlamenti választások előtt csatlakozhat a NATO-hoz, Svédország társulását azonban továbbra is blokkolja Ankara. Recep Tayyip Erdoğan kitart amellett, hogy Stockholm kurd szeparatistákat bújtat, ezért addig nem hajlandó zöld jelzést adni a NATO-bővítésnek, amíg a svédek ki nem adják a listázott személyeket. Miközben mindenki a török-svéd csörtére koncentrál, van egy másik ország, amely még nem hagyta jóvá a két északi állam csatlakozását a transzatlanti szövetséghez. Ez Magyarország.

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos hétfő reggeli rádióinterjújában már többször is megígérte, hogy a parlament rövid időn belül ratifikálni fogja a NATO-bővítést. 

Novák Katalin köztársasági elnök pedig szerdán közösségi oldalán azt írta:

Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt.
Novák Katalin
Magyarország köztársasági elnöke

Az államfő szerint vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés, de ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni – fogalmazott Novák Katalin, aki arra kérte az Országgyűlést, hogy gyorsan és bölcsen döntsön.

Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy...

Posted by Novák Katalin on Tuesday, February 28, 2023

De miért is van szó összetett döntésről, ha a többi tagállam napok alatt el tudta fogadni a bővítést? Erre a kérdésre először Gulyás Gergely kancelláriaminiszter adta meg a választ a szombati kormányinfón. A tárcavezető újságírói kérdésre elmondta: ,,az elmúlt években Svédországból és Finnországból számtalan igaztalan bírálat ért minket”. Ennek tisztázása érdekében a házelnök delegációt küld Finnországba és Svédországba. Amint ez lezárul, március második felében szavazhatnak a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról az országgyűlésben - tudatta Gulyás. 

A vita mindenesetre szerdán elkezdődött és Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt ígérte, hogy Magyarország nem fogja összekeverni a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. Ahogy fogalmazott: 

A két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség. A ratifikációs folyamat kiváló alkalom, hogy a kormányok elbeszélgessenek partnereikkel, és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára is ráerősített erre és leszögezte: a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit.

A felszólalók közül Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője volt az egyetlen, aki belátta, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztja a frakciószövetséget. „Vannak viták és ellenérzések”, de a KDNP akkor is támogatja a bővítést.

Orbánnak ez is csak egy játszma

A Nyugat szerint Orbán Viktor és a magyar kormány sértődött az uniós jogállami eljárás miatt, ezért zsarolásba kezdett. Mások Vlagyimir Putyin orosz elnök kezét sejtik a dologban. 

Magnus Christiansson, a svéd Försvarshögskolan Nemzeti Védelmi Egyetem hadtudományi tanára emlékeztetett: jelenleg Svédország tölti be az EU soros elnökségét. Az Európai Bizottság pedig decemberben befagyasztotta Magyarország uniós kohéziós alapjait, és a jogállamisággal kapcsolatos viták miatt az ország gazdaságélénkítő csomaghoz való hozzáférését is visszatartotta.

„Svédországnak nagyon nehéz lesz nyomást gyakorolnia Magyarországra demokráciaügyekben, ha Magyarország késlekedik a NATO-tagság elfogadásával” – vélekedett. Christiansson szerint ugyanakkor az orosz beavatkozás lehetősége sem zárható ki.

Az amerikai Politico is úgy látja, hogy Orbán Viktor politikai haszonszerzésre próbálja meg felhasználni a bővítési vitát. A magyar kormányfő korábban arról beszélt, hogy ő támogatja a két ország csatlakozását, de ezzel nincs mindenki így a pártján belül. 

,,Hogyan lehet, hogy valaki a szövetségesünk akar lenni egy katonai rendszerben, miközben szégyentelenül hazugságokat terjeszt Magyarországról?" Állítása szerint ezt a kérdést már több politikus is feltette a miniszterelnöknek. 

Orbán Viktor megjegyzései megerősítették azokat a brüsszeli félelmeket, miszerint a magyar vezető megpróbálja majd kijátszani ütőkártyáját. A befagyasztott uniós források újbóli folyósítását fogja kérni a szavazatáért cserébe

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Ilyet tisztességes ember nem csinál" - felháborodott Finnországon a magyar külügyi államtitkár

Novák-Erdogan találkozó: a háború és a gázellátás is terítéken volt Ankarában

A svéd kormány most már tiszteli Magyarországot Németh Zsolt szerint