Orbán és Novák is támogatja a finn-svéd NATO-csatlakozást, mégis kihasználják az ütőkártyájukat

Finnország már az áprilisi parlamenti választások előtt csatlakozhat a NATO-hoz, Svédország társulását azonban továbbra is blokkolja Ankara. Recep Tayyip Erdoğan kitart amellett, hogy Stockholm kurd szeparatistákat bújtat, ezért addig nem hajlandó zöld jelzést adni a NATO-bővítésnek, amíg a svédek ki nem adják a listázott személyeket. Miközben mindenki a török-svéd csörtére koncentrál, van egy másik ország, amely még nem hagyta jóvá a két északi állam csatlakozását a transzatlanti szövetséghez. Ez Magyarország.

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos hétfő reggeli rádióinterjújában már többször is megígérte, hogy a parlament rövid időn belül ratifikálni fogja a NATO-bővítést. 

Novák Katalin köztársasági elnök pedig szerdán közösségi oldalán azt írta:

Az államfő szerint vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés, de ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni – fogalmazott Novák Katalin, aki arra kérte az Országgyűlést, hogy gyorsan és bölcsen döntsön.

De miért is van szó összetett döntésről, ha a többi tagállam napok alatt el tudta fogadni a bővítést? Erre a kérdésre először Gulyás Gergely kancelláriaminiszter adta meg a választ a szombati kormányinfón. A tárcavezető újságírói kérdésre elmondta: ,,az elmúlt években Svédországból és Finnországból számtalan igaztalan bírálat ért minket”. Ennek tisztázása érdekében a házelnök delegációt küld Finnországba és Svédországba. Amint ez lezárul, március második felében szavazhatnak a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról az országgyűlésben - tudatta Gulyás. 

A vita mindenesetre szerdán elkezdődött és Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt ígérte, hogy Magyarország nem fogja összekeverni a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. Ahogy fogalmazott: 

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára is ráerősített erre és leszögezte: a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit.

A felszólalók közül Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője volt az egyetlen, aki belátta, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztja a frakciószövetséget. „Vannak viták és ellenérzések”, de a KDNP akkor is támogatja a bővítést.

Orbánnak ez is csak egy játszma

A Nyugat szerint Orbán Viktor és a magyar kormány sértődött az uniós jogállami eljárás miatt, ezért zsarolásba kezdett. Mások Vlagyimir Putyin orosz elnök kezét sejtik a dologban. 

Magnus Christiansson, a svéd Försvarshögskolan Nemzeti Védelmi Egyetem hadtudományi tanára emlékeztetett: jelenleg Svédország tölti be az EU soros elnökségét. Az Európai Bizottság pedig decemberben befagyasztotta Magyarország uniós kohéziós alapjait, és a jogállamisággal kapcsolatos viták miatt az ország gazdaságélénkítő csomaghoz való hozzáférését is visszatartotta.

„Svédországnak nagyon nehéz lesz nyomást gyakorolnia Magyarországra demokráciaügyekben, ha Magyarország késlekedik a NATO-tagság elfogadásával” – vélekedett. Christiansson szerint ugyanakkor az orosz beavatkozás lehetősége sem zárható ki.

Az amerikai Politico is úgy látja, hogy Orbán Viktor politikai haszonszerzésre próbálja meg felhasználni a bővítési vitát. A magyar kormányfő korábban arról beszélt, hogy ő támogatja a két ország csatlakozását, de ezzel nincs mindenki így a pártján belül. 

,,Hogyan lehet, hogy valaki a szövetségesünk akar lenni egy katonai rendszerben, miközben szégyentelenül hazugságokat terjeszt Magyarországról?" Állítása szerint ezt a kérdést már több politikus is feltette a miniszterelnöknek. 

Orbán Viktor megjegyzései megerősítették azokat a brüsszeli félelmeket, miszerint a magyar vezető megpróbálja majd kijátszani ütőkártyáját. A befagyasztott uniós források újbóli folyósítását fogja kérni a szavazatáért cserébe