EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Svédország halomra lövi a farkaspopulációját, ebben még az Európai Bizottsággal is szembemennek

Nőstény farkas a durhami Tudomány és Élet Múzeumában
Nőstény farkas a durhami Tudomány és Élet Múzeumában Szerzői jogok Gerry Broome/Copyright 2019 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Gerry Broome/Copyright 2019 The AP. All rights reserved
Írta: Gábor Tanács
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A környezetvédők szerint 500 példányból álló farkaspopuláció kell Svédországba; a kormány szerint bőven elég 200, a vadászok szerint legyen inkább 150.

HIRDETÉS

54 farkast lőttek le vadászok Svédországban az elmúlt évtizedek legnagyobb gyérítése során. Egyre nagyobb erők feszülnek egymásnak Európában a nagyragadozók körül, a gazdák az állataikat féltik, a természetvédők szerint az egyre nagyobb számban kilőtt nagyragadozók épp csak lábra kapott állománya újra összeomolhat. Az Európai Parlament határozatot fogadott el a farkasok ellen; az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent azzal vádolják, hogy pikkel rájuk, mióta megették a póniját; az európai értékek mintaországaként emlegetett Svédország ellen kötelezettségszegési eljárást indítottak a farkasirtás miatt.

A jobboldali svéd kormány több mint kétszer annyi farkas kilövését engedélyezte 2023-ban, mint egy évvel korábban. Az ország területén becsült mintegy 460 farkas rovására legalább 2021-ben 340 birkát írtak a svéd gazdálkodók. 

Svédországban a farkast a múlt század hatvanas éveire gyakorlatilag kipusztították. Legközelebb a nyolcvanas években jelentek meg a farkasok Svédországban, Oroszország és Finnország irányából, ezután a szigorú védelem hatására lassan gyarapodni kezdett a populáció, ami a kétezres évek második felére megizmosodott. 12 évvel ezelőtt a svéd törvényhozás újra engedélyezte - szigorú szabályok és kvóták alapján - néhány farkas kilövését, a kvóták számai azonban egyre nőttek, 2023-ban pedig már 75 állat elpusztítását látta célszerűnek a svéd hatóság. A gyérítés január elejétől február 15.-ig tart, szakértők szerint a teljes kvótát nem fogják elérni. 

Jól mutatja a természetvédők és a kormány álláspontjának különbözőségét, hogy míg az előbbiek szerint az összefüggő finn-svéd farkasállománynak el kell érnie a legalább 500 példányt ahhoz, hogy ne fenyegesse a beltenyésztettség és életképes legyen, eközben a svéd kormány 200, a svéd vadászok szövetsége pedig legfeljebb 150 példányból álló farkaspopulációt tartana kiívánatosnak. 

Az Európai Bizottság már a jelenlegi gyérítés előtt kötelezettségszegési eljárást indított Svédország ellen, mivel az azt lehetővé tevő svéd törvényeket ellentétesnek tartják az élőhelyvédelmi Irányelv rendlekezéseivel.

Ugyanakkor a farkas körül egész Európában forrnak az indulatok, miután a természetvédők és a kormányok erőfeszítéseinek gyümölcseként a nagyragadozók kezdtek már-már életképes populációkat kialakítani az európai természetvédelmi területeken. Németországban például több ezer farkas élt a kétezertízes évek végén, jelentős részben a katonaság által használt, civilektől elzárt területeket használva bázisként. 

2022. novemberében az Európai Parlament elfogadott egy jogi erővel nem bíró határozatot, amely a farkasok védelmének enyhítése mellett foglalt állást az állattenyésztők érdekében. Mivel a határozat motorjai elsősorban az Európai Néppárt, illetve Emmnanuel Macron liberális formációjának, a Renew Europe-nak a képviselői voltak, azt többen összefüggésbe hozták a szintén néppárti Ursula von der Leyen pónijának az esetével, amelyet korábban egy farkas mart halálra. 

A Dolly nevű pónit egy észak-németországi farmon tartottak, ahova az éj leple alatt belopózott a GW950m sorszámon nyilvántartott farkas, és megölte az állatot. GW950m nem volt ismeretlen a helyi gazdák körében: a haszonállatok számát ritkította ezért kilövési engedélyt adtak ki rá. Az állatvédők viszont felszólaltak, és az általuk beadott panaszok miatt a kilövési engedélyt visszavonták, majd egy újabb felülvizsgálat után újra kiadtak. A rendelkezésre álló információk alapján GW950m egyelőre életben van.

Az Európai Parlamentben aktív konzervatív képviselők azzal indokolják az álláspontjukat, hogy a farkaspopuláció olyan nagyságú károkat okoz a gazdáknak, amely gazdaságilag életképtelenné teszi a haszonállattartást ott, ahol farkasok is élnek.

A farkas által okozott károkat egyébként a tagállamok uniós pénzből megtéríthetnék a gazdáknak, illetve a haszonállatok védelmére  - például kerítések, villanypásztor létrehozására - is írhatnának ki pályázatot a rájuk eső uniós pénzek terhére, azonban számos ország nem él ezzel a lehetőséggel, mert másra költi az agrártámogatási keretet. A környezetvédők azzal érvelnek, hogy a farkasok mindössze a haszonállatokban és a gabonában ejtett vadkárnak pusztán a 0,2%-áért felelősek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Belgium: sok gazda a farkasok kilövését követeli, a természetvédők tiltakoznak

Európai vita a farkasokról

Farkast kiáltanak a francia gazdák