NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A kínai kémballon árnyékában felmerül Hszi Csin-ping kínai elnök kormányának kompetenciája

Hisz Csin-ping, kínai kémballon és Joe Biden
Hisz Csin-ping, kínai kémballon és Joe Biden Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Elemzők szerint hasonló, a nemzetközi viszonyokat feszítő incidensek a jövőben is várhatóak Kína részéről.

HIRDETÉS

A kínai kormányban való információcsere hiányára utalhat, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter tervezett pekingi látogatása előtt kínai kémballon került az Egyesült Államok légterébe. Az incidens egy újabb eset azon események sorában, ami miatt egyesek megkérdőjelezik Hszi Csin-ping kormányának alkalmasságát. 2022 novemberében Hszit harmadszor választották meg Kína vezetőjének, ez a ciklus azonban egyelőre botrányoktól visszhangzik. 

A kínai léggömb ügye múlt hét vége óta foglalkoztatja az amerikai közvéleményt. Az amerikaiak által kémballonnak, a Kína által pedig az útjáról letévedt meteorológiai léggömbnek titulált szerkezet a hétvége folyamán repült át az Egyesült Államok légterén, mígnem szombaton az amerikai haderő Észak-Karolina állam partjainál kilőtte. Az incidenset követően számos amerikai Kína-szakértől részéről felmerült a kérdés, hogy

  •  Kínának valójában milyen szándéka lehetett a ballonnal, 
  • és hogy a harmadszor megválasztott Hszi Csin-ping kormánya van-e annyira működőképes, mint azt Kína sugallja?

„Kína számára bel- és nemzetközi politikai vonalon is káros, hogy megkérdőjelezik Hszi Csin-ping kormányának kompetenciáját” – mondta Susan Shirk Kína-kutató, Bill Clinton kormányának egykori helyettes külügyi államtitkára a New York Timesnak. Elemzésében a lap azt írja, hogy Washington és Peking közötti verseny élessé vált, a viszony elmérgesedett, és mindez felerősíti annak félelmét, hogy egy rossz lépés konfrontációhoz vezethet.

Várt, majd lemondott találkozó

A ballonügyre válaszul Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta pekingi útját. A látogatás diplomáciailag fontos lett volna, az amerikai politikus ugyanis éppen azért utazott volna Kínába, hogy rendezzék a két ország kapcsolatát. Blinken egy olyan időszakban érkezett volna Kínába, amikor Hszi Csin-pingnek számos problémával kell szembenéznie: Kína gazdasági problémákkal küzd, a kormány zéró-kovid politikája (és annak egyik-napról a másikra történő feloldása) pedig nemtetszést váltott ki a nép körében. 

Shirk ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a helyzet paradox, hiszen ez Hszi harmadik ciklusának kezdete, és ahelyett, hogy a babérokat aratná le, rengeteg negatív visszajelzést kap belföldön és külföldről is. Hozzáteszi: a múltban a kínai kormány rugalmasan tudott alkalmazkodni egy-egy problémához, és egyértelműen az ország gazdasági fejlődését helyezték előtérbe, most viszont képtelenség megjósolni a jövőt, és pont ezért tűnik veszélyesebbnek a helyzet.

A ballonügy

Kínában a belföldi problémákra érkezett meg a kémballon ügye, ami nemzetközi feszültséget szült. Kína pénteken még sajnálatát fejezte ki a léggömb felbukkanása miatt, hétfőn viszont más hangnemben beszélt, és közölte, hogy az USA túlreagálta a helyzetet. Hszie Feng külügyminiszter-helyettes tiltakozást nyújtott be a pekingi amerikai nagykövetségen, és elmarasztalta az Egyesült Államokat a ballon megsemmisítése miatt, Washingtont pedig egyenesen megvádolta, hogy miattuk újra rossz útra fordul Washington és Peking kapcsolata. 

Az Egyesült Államokat viszont nem hatja meg a kínai fenyegetőzés, és Peking tiltakozásának ellenére az amerikai haditengerészet búvárai átvizsgálják a Dél-Karolina partjainál lévő vizeket, hogy megszerezzék a ballon elszállt részeit.

Rossz időzítés vagy szándékos kötekedés?

Elemzők az incidenssel kapcsolatban állítják: a ballon rosszul időzített repülése Kína hadserege és az egyéb kormányzati szervek közötti kommunikáció hiányára utal. Drew Thompson korábbi amerikai védelmi tisztviselő szerint az eset egyértelműen mutatja, hogy Kínában a nemzetbiztonsági koordinációs folyamatok nem úgy működnek, ahogyan működniük kellene. Más elméletek szerint viszont szimplán csak arról van szó, hogy Kína kormányzati bürokráciája egyszerűen túl szerteágazó ahhoz, hogy nyomon követhessék az összes ballon repülését, és arra figyeljenek, hogy a szerkezetek merrefelé váltanak ki riasztást. Emlékeztetőül: Kína hétfőn elismerte, hogy egy ballonjuk lebeg Latin-Amerika felett, de hozzátették: tévúton jár.

M. Taylor Fravel, a Massachusetts Institute of Technology Biztonsági Tanulmányok Programjának vezetője, és egyben a kínai hadsereg működésének kutatója úgy véli, hogy szerinte a kínai vezetés – Blinken kínai látogatására való tekintettel – nem engedélyezte volna a ballon Egyesült Államokba reptetését, ha tudott volna annak útvonaláról. Drew Thompson szerint viszont létezhet egy másik forgatókönyv is, miszerint a kínai hadsereg – a kormány tudta nélkül – szervezte meg az akciót, hogy hasznot húzzanak az Egyesült Államokkal szembeni feszültség további fenntartásából és fokozásából.

Hasonló ügyek, hasonló problémák

Az eddig is tudható volt, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egyik egysége üzemeltet megfigyelő ballonokat: Tajvan például közölt már híreket olyan, a sziget felett lebegő ballonokról, melyek a kínai hadsereg irányítása alatt voltak, de hozzátették, hogy valószínűleg meteorológiai megfigyelésére használták őket.

A New York Times megjegyzi: a kínai hadseregnek az utóbbi évek során egy-egy magánakciójával sikerült meglepnie a kínai kormányt, 2011-ben például néhány órával azelőtt teszteltek lopakodó vadászgépeket, hogy Robert Gates akkori amerikai védelmi miniszter Hu Csin-tao akkori kínai elnökhöz érkezett az országba. Gates kérdőre vonta Hut, és úgy tűnt, hogy Kína elnöke nem tudott a repülésről, amit az USA részéről úgy értelmeztek, mint a védelmi kapcsolatok javítása érdekében tett látogatás aláásását.

A New York Times szerint nehéz belelátni a kínai vezetés működésébe, és megjegyzik, hogy az efféle ügyek rosszat tesznek Washington és Peking kapcsolatának. Drew Thompson szerint a ballonügy megerősíti, hogy a kínai döntéshozatal átláthatatlan, de leszögezi: ez a rendszerüknek inkább jellemzője, minthogy a hibája lenne. Úgy véli, hasonló incidensek a jövőben is előfordulnak majd, és hogy ez távolról sem jelent jót a Kínával való erőfeszítésekre nézve.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kína azt állítja, nem ad fegyvert Oroszországnak

Újabb azonosítatlan légi eszközt lőttek le Észak-Amerika felett

Most Kína a panaszos fél: hatalmas nyugati hacker-veszélyre figyelmeztet a biztonsági szolgálat