Szijjártó az amerikai nagykövetnek: Elmúlt az az időszak, amikor helytartókat fogadtunk

David Pressman és Szijjártó Péter
David Pressman és Szijjártó Péter Szerzői jogok Fotó: MTI
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

David Pressman egy nyilatkozatában nem kímélte a magyar kormány Kreml-barát politikáját.

HIRDETÉS

David Pressman amerikai nagykövet egy héttel ezelőtt pozitívként jellemzett egy megbeszélést, melyet Szijjártó Péter külügyminiszterrel folytatott, de egy, a Politicónak adott nyilatkozatával mára sikerült felbőszítenie a magyar diplomácia vezetőjét, aki a rá jellemző stílusban, a szokásos „tisztelet” szót ismételve szólt vissza neki. A magyar külügy és a budapesti amerikai nagykövetség viszonya azóta feszült, hogy Pressman tavaly szeptemberben átvette a követség vezetését, és egyelőre nem látni, hogy ezt a feszültséget mi oldhatná fel.

David Pressman 2022 szeptembere óta az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Mielőtt Budapestre költözött, ügyvédként sokat foglalkozott a melegeket érintő emberi jogi sérelmekkel. A magyar kormánymédia attól a pillanattól kezdve vádolja őt 

  • a hagyományos értékek aláásásával, 
  • a diplomáciai egyezmények megsértésével 
  • és az igazságszolgáltatásba való beavatkozással,

 

hogy belépett a Szabadság téri amerikai nagykövetség épületébe.

A New York Times csütörtökön hatalmas cikket írt Pressman eddig hivatali idejéről. Azzal kezdik, hogy Pressman már azelőtt tudta, hogy nehéz idők várnak rá, amikor férjével és két gyermekével megérkezett Magyarországra. A lap megjegyzi: Pressman egy olyan országba érkezett, mely

  • a hagyományos keresztény értékek önjelölt fellegvára,
  • és egyben a Kreml barátja.

Utóbbi az egyik legfontosabb súrlódási pont a két ország között. 

2022 júliusában már várható volt, hogy a Biden-adminisztráció Pressmant küldi Budapestre. Washingtoni meghallgatását követően feltűnt a Dunán egy csónak, melyen egy koponyával és keresztcsonttal ékesített fekete transzparensen angolul és magyarul is felszólították őt, hogy „halálkultuszával ne gyarmatosítsa Magyarországot.”

Pressman az erről készült fényképet egyenesen a követségi íróasztala mögé akasztotta a falra.

„Nagykövet asszony”

Pressman kinevezését a Pesti Srácok jól látható „diplomáciai provokációként" nevezte, egy kormányközeli televízió műsorában pedig „nagykövet asszonyként" emlegették a 45 éves férfit. A nagykövet később elmondta, hogy ugyan aggasztóak a személyét érintő támadások, de ennél jóval aggasztóbbnak tartja egyes magyar médiumok Egyesült Államok elleni kiszólásait. Főleg, hogy olyan, a Fidesz által ellenőrzött médiumokról van szó, melyek az USA-ellenességen túl rendre beszállnak a Kreml dezinformációs kampányába.

Mindezek ellenére Pressman azt mondta a New York Times-nak, hogy a magyar tisztviselőkkel folytatott találkozói általában civilizált és pragmatikus hangvételűek, de megemlítette, hogy folyton azzal várják a vendéglátói, hogy nyilván a melegjogokról szeretne velük beszélgetni, mire ő közli, hogy sokkal inkább arról, hogy Magyarország miként támaszkodik Vlagyimir Putyinra és milyen kapcsolatot ápol Oroszországgal. „Nem kultúrharcról, hanem egy valódi háborúról akarok beszélgetni” – emlékeztet a nagykövet.

Magyar-amerikai kapcsolatok Moszkva árnyékában

Magyarország Oroszország felé nyitó politikája évek óta feszültséget okot hazánk és az Egyesült Államok között. Emeljünk ki egy esetet az elmúlt évekből, például amikor 2018-ban Magyarország elutasította a Trump-kormányzat két orosz fegyverkereskedőre vonatkozó kiadatási kérelmét, és inkább Moszkvába küldték a két férfit.

Az ukrajnai orosz invázió azonban ehhez képest magasabb szintre emelte a két ország közti feszültséget. Pressman szerint a világ megváltozott, és ideje eldönteni, hogy ki melyik oldalra áll, a hintapolitika már nem működik. Pressman sürgette Magyarországot, hogy térjen vissza ahhoz a történelmi szerepéhez, miszerint egyértelműen a Nyugathoz tartozik.

Erősödő USA-ellenesség és a megkövetelt tisztelet

A New York Times emlékeztet: Magyarországon akkor élesedtek az Amerika-ellenes hangok, amikor Donald Trump elvesztette a 2020. novemberi elnökválasztást, és még tovább erősödtek, amikor Pressman elődje, David B. Cornstein elhagyta Budapestet. Cornstein Orbán Viktor miniszterelnököt „erős és jó vezetőként" jellemezte.

Pressmant ekkoriban nemcsak Magyarországról, hanem az Egyesült Államokból is érték kritikák. Egyes republikánusok a nagyköveti posztra való alkalmasságát kérdőjelezték meg, az American Conservative című magazin pedig arra figyelmeztetett, hogy kinevezése kockázatos, ugyanis Magyarországot Kína és Oroszország karjaiba taszíthatja – már abban az esetben, ha a nagykövet nem tiszteli Magyarország belpolitikai viszonyait.

A „tisztelet” ugyan amerikai részről hangzott el, de ettől még visszatérő kulcsszó a magyar diplomáciában.  Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter rendszeresen szólít fel különböző országokat, politikusokat vagy szervezeteket, hogy több „tiszteletet” adjanak a magyaroknak. 

A külügyminiszter január 27-én találkozott Pressmannel, ezzel kapcsolatban a nagykövet azt írta a Twitteren, hogy remek találkozó volt, és hogy a továbbiakban is egyeztetnek majd azokról a kihívásokról, melyekkel a két országnak együtt kell szembenéznie, és melyek által erősíthetik a partneri viszonyt.

A mosolynak vége, a feszültség tovább nő

Pressman tweetje pozitív hangvételű, de csütörtökre ismét elmérgesedett az amerikai követség a magyar külügy viszonya, Pressman ugyanis azt nyilatkozta a Politicónak, hogy „a magyar kormány vezetői gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de a szankciók elítélésétől kezdve az orosz tűzszüneti javaslatok elfogadásáig továbbra is a Putyin által támogatott politikát éltetik." A cikk a magyar kormánynak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját járja körül. Pressman mondatai természetesen nem maradtak magyar diplomáciai válasz nélkül. Kovács Zoltán, Magyaroszág nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára rövidítve osztotta Szijjártó Péter válaszát.

Szijjártó az ATV-nek ennél bővebben kifejtve úgy reagált Pressman kijelentésére, hogy 

HIRDETÉS
„több tiszteletet kérünk a magyaroknak, még a nagykövet úrtól is,

majd kifejtette, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozatai szerinte érdektelenek, ugyanis

lényegtelen, hogy ő vagy bármely más nagykövet mit gondol magyarországi belpolitikai folyamatokról.

Szijjártó kiemelte, hogy amennyiben Pressmann tovább „minősítgeti a magyar emberek által egyértelmű többséggel megválasztott kormányt, akkor nagyon nehéz dolga lesz, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon.” Szijjártó hozzátette, hogy elmúlt az az időszak, amikor Magyarország nagykövetek helyett helytartókat fogadott. 

Pressman nem hagyta szó nélkül Szijjártó válaszát. Egy Twitter-posztban közölte vele, hogy 

„tisztelettel, de nem csupán belpolitikai kérdésnek tekintjük, hogy Oroszország megkíséreli egyoldalúan átrajzolni Európa határait.

Szijjártó egyelőre nem reagált Pressman újabb kijelentésére.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kormány kontra amerikai nagykövet: „Présember Úr a történelem szellemvasútján ül”

Korlátozza a magyarok vízummentességét az Egyesült Államok

A boszniai Szerb Köztársaság megszakította a kapcsolatot az amerikai és brit nagykövetségekkel