Vissza a vitorlásokhoz? 250 négyzetméteres ernyővel húzzák a 21 500 tonnás teherhajót

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Az Airseas megoldása a szén-dioxid lábnyom csökkentésére
Az Airseas megoldása a szén-dioxid lábnyom csökkentésére   -   Szerzői jogok  Forrás: Airseas - airseas.com

Az ernyő vagy vitorla által befogott szél a teherhajók esetében nem csak jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményezne, de a károsanyag-kibocsátást is jelentősen csökkentené. A szálllítmányozás a globális szén-dioxid kibocsátás három százalékáért felelős, az ENSZ pedig már régóta sürgeti, hogy a teherhajózási iparág álljon át zéró-kibocsátásra.

Sikeresen tesztelte teherhajókhoz csatlakoztatható, a teherszállítás könnyítését szolgáló, többezer négyzetméteres ernyőjét az Airseas nevű francia start-up.

A szél energiáját használják fel, hogy csökkentsék a költségeiket

A "Seawing" (magyarul tengerszárny) egy 2700 négyzetlábnyi, vagyis 250 négyzetméteres vitorla, amit decemberben teszteltek a Ville de Bordeaux nevű, 21 528 tonnás terherhajón, mely Airbus-alkatrészeket szállított Franciaországból az Egyesült Államokba. Az ernyő egy automatizált repülésirányító rendszert is magába foglal – ez utóbbit a repülőipar fejlesztette a szélenergia „befogására”.

A szélirány változásával az ernyő önállóan beméri az új irányt és a megfelelő pozícióba helyezi magát, hogy így segítse a hajó előrejutását, az ernyőn elhelyezett műszer pedig az időjárási változásokat figyelembe véve optimalizálja a rendszer teljesítményét. Ha a vontatásra nincs többé szükség, a vászon egyszerűen összecsukódik és a hajóra ereszkedik. A rendszer bármely típusú kereskedelmi hajóval használható - állítják a céget alapító, korábban az Airbus-nál dolgozó repülőgép-mérnökök.

A tesztekhez a cég kétféle ernyőt használt: a már fent említett 250 négyzetméterest és ennek a dupláját, egy 500 négyzetméterest - de már fejlesztés alatt áll egy 1000 négyzetméteres darab is. A 2023-as tesztekben az Airseas arra koncentrál majd, hogy többféle időjárási körülmény között is tesztelje a vitorlát, illetve finomhangolja azt, hogy az ernyőt bármiféle körülmények között biztonságosan ki tudják használni. Ha ez megvan, biztosabb adatokkal rendelkeznek majd arról, mennyit is lehet megtakarítani az üzemanyagköltségen és a károsanyag-kibocsátáson. Az azonban az első utak alapján kijelenthető, hogy az üzemanyagköltség legalább húsz százalékát spórolták meg a vitorlával.

A cég már meg is állapodott egy nagyobb japán céggel, a K Line-al, hogy felszereli hajóit a Seawing rendszerével. Első körben öt, majd további 46 hajóról van szó.

Már régóta zéró-kibocsátásra akarják átállítani a teherhajózást

A cég bejelentése a sikeres tesztüzemről alig pár nappal azelőtt látott napvilágot, hogy a globális teherhajó-szállítmányozási piac legnagyobb szereplői összegyűltek volna Londonban, ahol arról cseréltek eszmét, hogyan tudnák csökkenteni az iparági szennyezését és ösztönözni a zéro-kibocsátást. A globális üvegházhatású gázkibocsátás 3 százalékáért ugyanis ez az iparág felelős.

Az ENSZ adatai szerint a teherhajók 2018-ban 12 milliárd tonnányi rakományt szállítottak, ami a tíz évvel korábbi adat háromszorosa. A jövőben ez az arány valószínűleg nőni fog, miután az e-kereskedelem növekedésének köszönhetően több hajó tesz meg több utat, a rakományok pedig - leginkább pólók, elektromos autók, műanyagpellet és más szállítmányok - száma nőni fog.

Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete szintén szürgeti, hogy 2023 nyarán az iparági szereplők állapodjanak meg a 2050-re elérendő zéró-kibocsátásról.

Jelenleg kéttucatnyi nagy teherhajó használja valamilyen formában a szél erejét, legyen szó ernyőről, vitorláról vagy rotorokról. 2023 végére ez az arány 50 hajóra nőhet - ami azonban még mindig elhanyagolható a több mint 100 ezres kereskedelmi hajóflotta létszámához képest.