Várhatóan még hosszú hónapokig nálunk lesz a leggyorsabb a fogyasztói árak emelkedése az Európai Unióban.
HIRDETÉSMég hosszú hónapokig Magyarországon lesz a legmagasabb az infláció az Európai Unióban, de ez önmagában nem okoz makrogazdasági problémákat - azt viszont nagyon fontos, hogy sikerüljön megakadályozni az ár-bér spirál kialakulását a Portfolio.hu szakértője szerint. Beke Károly a kiugró magyar adat okairól is beszélt nekünk.
24,5 százalékos volt az éves infláció decemberben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerint, azaz átlagosan ennyit nőttek az árak 2021 decemberéhez képest. A magyar adat a legrosszabb az Európai Unióban, és több mint két százalékpontot romlott a novemberihez képest.
Az elemzők még magasabb, 25 százalék feletti inflációs rátára számítottak. A publikált adat így akár jó hírt is jelenthet, de ezt még korai megítélni.
„Azt tudtuk, hogy jön egy jelentős emelkedés az üzemanyagok árstopjának eltörlése miatt. A nagy kérdés most az lesz a következő egy hónapban, hogy ez a mostani, a vártnál alacsonyabb érték valóban kedvező jel, és valóban alacsonyabb inflációt jelez, vagy egész egyszerűen csak arról van szó, hogy a decemberi begyűrűzés kisebb volt a vártnál az árstop eltörlése miatt, viszont januárban meg majd nagyobb lesz" - magyarázta Beke Károly, a Portfolio.hu elemzője.
Még vagy fél évig hasonló lesz a helyzet
A modellekből az látszik, hogy a következő időszakban hasonlóan magas inflációra kell felkészülnünk.
„Valamikor az első negyedévben, januárban vagy februárban tetőzhet az infláció, és utána tartósan 20 százalék felett, vagy 20 százalék környékén maradhat. Tehát valószínűleg még jó pár hónapig, akár fél évig is eltarthat ez az állapot, hogy a magyar lesz a legmagasabb infláció egész Európában. Sőt, az is lehet, hogy még utána is" - mondta Beke.
A legtöbb európai országban már csökkenésnek indult az inflációs ráta. Az Eurózónában decemberre 9,2 százalékos fogasztóiár-emelkedést jelentett az Eurostat, és a sokáig listavezető balti országokban is javul a helyzet. Ettől függetlenül az egész EU-ban, sőt, globálisan is a megszokottnál magasabb az infláció. Annak pedig, hogy Magyarországon még rosszabb a helyzet, egyedi okai vannak:
„Ilyen specifikus hatás például a forint tavaly látott gyengülése, vagy a különböző árstopok veszteségének az elporlasztása a kereskedők részéről. Itt elsősorban az élelmiszerekre érdemes gondolni, tehát az árstop alatt lévő 6-8 élelmiszeren keletkezett veszteséget más termékekre porlasztja szét a kereskedelmi szektor. A kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó is veszteséget jelent az iparág számára, ezt is megpróbálják máshol kompenzálni. Illetve tavaly év elején volt egy nagyon erős keresletösztönzés, az SZJA-visszatérítéssel, a 13. havi nyugdíjjal, a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzével" - magyarázta Beke Károly.
A legfontosabb, hogy elkerüljük az ár-bér spirált
A szakértő szerint az egyértelműen negatív üzenet a forint szempontjából, hogy a magyar a legmagasabb infláció egész Európában, de makrogazdasági szempontból ennek egyelőre nincs komoly kockázata. Annak viszont már lenne, ha a magas infláció tartósan velünk maradna, ezért a jegybanknak el kell érnie, hogy az inflációs várakozások ne emelkedjenek meg túlságosan.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha tartósan magas az infláció, akkor az emberek elkezdik beépíteni ezt a saját várakozásaikba. Azt fogják mondani, hogy ha 25 százalékos az infláció, akkor szeretnének 25 százalékkal magasabb bért, és felkészülnek arra, hogy jövőre is minden 25 százalékkal többe fog kerülni. Ez okozhat egy elhúzódó inflációt, ami a globális folyamatoktól elszakad. Amíg a magyar infláció úgy viselkedik, mint a világ nagy részén, hogy amikor jönnek ezek a költségoldali sokkok, akkor emelkedik, aztán szépen lecsillapodik, akkor nincs probléma. Most az lenne a legfontosabb, hogy megfékezzük az inflációs várakozásokban tapasztalható emelkedést, az ár-bér spirál kialakulását" - mondta.