A németországi bevándorlók töredéke érkezik csak munkavállalási céllal

A német kormány legújabb migrációs jelentése szerint Németország aligha vonzó a külföldi szakmunkások számára. Az Európán kívüli országokból érkező félmillió bevándorló közül csak néhány tízezer kapott tartózkodási engedélyt a munkavállaláshoz. A menedékkérelmek száma viszont meredeken emelkedett.

A 2021-ben harmadik országokból Németországba költöző migránsoknak csak egy töredéke érkezett munkavállalási céllal - írja a kormány új migrációs jelentésére hivatkozva a Die Welt. Abban az évben mintegy 1,3 millió külföldi költözött Németországba, köztük közel 500 ezer Európán kívüli országból. Az utóbbiak közül mintegy 40 ezren kaptak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt. 

A jelentés szerint a munkaerő-migránsok legnagyobb csoportját az indiaiak és a nyugat-balkáni államok tagjai alkották, de Törökországból, az Egyesült Államokból és Kínából is költöztek Németországba, hogy munkát találjanak. Ezeknek a munkavállalóknak a többsége képzett és magasan képzett szakember, például akadémikusok, akiknek már van állásajánlatuk Németországban, és akik az EU ún. Kék Kártya jogcímén keresztül érkeztek.

Az előző évhez képest 2021-ben mintegy 35 százalékkal nőtt a munkaerő-migráció - bár ez még mindig elmarad a 2019-es, járvány előtti év szintjétől -, viszont ugyanebben az időszakban jelentősen megnőtt a nem munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel Németországba érkezők beáramlása. 2021-ben 148 233 menedékkérelmet regisztráltak, közel 45 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az adatok azért is kijózanítóak, mert a német szocdem-zöld-liberális kormánykoalíció épp ezekben a hetekben dolgozik azon, hogy még jobban megkönnyítse a migránsok beáramlását Németországba nem EU-s államokból, és ezt - az elmúlt években keletkezett számos szociális, kulturális feszültség miatt - sokan nagy fenntartásokkal fogadják.

A migrációs jelentés szerint 2021-ben a honosítások száma az előző évhez képest alig, mintegy 129 ezerről 132 ezerre emelkedett. Mintegy 20 ezer honosítás olyan szíriaiakat érintett, akik 2015-ben érkeztek Németországba, és hat év elteltével teljesítették a honosítás feltételeit. Egy 2021-es hivatalos adat szerint azonban a Németországban élő munkaképes szíriaiak kétharmada részben vagy egészben a Hartz IV szociális segélyből él.

Misbah Khan, a Zöldek migrációért felelős szakpolitikusa a német lapnak mindenesetre megerősítette: szerinte csak a bevándorlás "jelentős növekedésével" sikerülhet "a gazdaság átalakítása és szociális rendszereink megőrzése". A szövetségi kormánynak meg kell könnyítenie a szakképzett és a külföldről érkező munkavállalók érkezését - vélekedett a német zöldpárti politikus.