Harmadik napja gyalogolnak a jobb munkakörülményekért tüntető tanárok. Van, ahol tárt karokkal fogadják őket, máshol viszont aggódnak a következmények miatt.
HIRDETÉSFéltávhoz érkezett a Tudásmenet, a pedagógusszakszervezetek hatnapos demonstrációja, mellyel a résztvevők az oktatási rendszer problémáira szeretnék felhívni a figyelmet. A gyaloglók rendőri felvezetéssel 180 kilométert tesznek meg Miskolc és Budapest között, és lépten-nyomon szimpatizánsokkal találkoznak. Sokan azonban nem merik nyíltan vállalni, hogy egyetértenek a tüntetők követeléseivel.
Aki a napokban a 3-as úton közlekedik Miskolc és Budapest között, nagy valószínűséggel találkozni fog egy láthatósági mellényes, néhány tucat főt számlaló csoporttal, melynek tagjait két rendőrautó kíséri. Ők az év első hetére szervezett Tudásmenet résztvevői, akik hat nap alatt összesen 180 kilométert tesznek meg a borsodi megyeszékhely és a főváros között.
Mi szerdán féltávon, a detki elágazásnál találkoztunk a tüntetőkkel, ahol nem egyedül vártunk rájuk. Egy közelben dolgozó pedagógus és családja is ott volt, házi pogácsát, üdítőt hoztak a gyaloglóknak. Sike Zoltán abban bízik, hogy a tüntetés egységbe kovácsolja a szakmát.
„Még mindig nincs meg a kellő összefogás igazából. Kis pontok vannak az elégedetlenkedők között, és nincs meg az a mértékű összefogás, ami szerintem kellene ahhoz, hogy elérjünk változást ezzel az egésszel” - mondta a gyöngyösi pedagógus, aki maga is többször sztrájkolt már, de a polgári engedetlenségről az iskolája igazgatója végül lebeszélte. Szerinte a hazai oktatási rendszerrel nagyon komoly problémák vannak, ezért az alapoktól kezdve kellene átalakítani az egészet.
Kuvaitból nézve is sokkoló a helyzet
A menet résztvevői között vannak, akik az egész távot végiggyalogolják, így a PSZ és a PSZ szakszervezetek tiszviselői is. Mások csak egy-egy napra csatlakoznak a többiekhez. A szerdai szakaszt egy olyan tanárnő is teljesítette, aki 19 évnyi kuvaiti munka után nemrég szembesült a magyar pedagógusok helyzetével, amikor Tarnabodra költözött, és ott kezdett el tanítani.
„Sokkos kép fogadott, azt kell, hogy mondjam. Ég és föld az eddigiekhez képest. Nemcsak túlterhelés szempontjából, de az egész rendszer, a felszereltsége az iskoláknak, a tanárok tiszteletben tartása, teljesen más, mint amit eddig éreztem, tapasztaltam” - mesélte Szögeczki-Molnár Krisztina, aki elsősorban azért csatlakozott a Tudásmenethez, mert azt szeretné, ha az esélyegyenlőség sokkal fontosabb szerepet kapna a hazai oktatásban.
Szolidaritás és félelem a falvakban
A menet főszervezője, a PSZ-alelnök Totyik Tamás is azt hangsúlyozta, hogy a tüntetők elsőszámú célja nem is az évek óta húzódó bérrendezés kicsikarása, hanem az alaptanterv átalakítása és a diákok munkaterhének csökkentése. Sokan azonban akkor sem mernek ezen célok mellett kiállni, ha egyetértenek velük.
„Minden este fórumokat tartunk, ahol a környékbeli pedagógusokkal, szülőkkel találkozunk, és azt tapasztaljuk, hogy a félelem falát nagyon nehéz áttörni. Nagyon félnek. Nagyon sokan azt kérték, hogy ne azon a településen legyen a fórum, hanem a szomszédban, mert ők nem merik vállalni a polgármester előtt, az országgyűlési képviselő előtt azt, hogy a tudás menetét támogatják” - mondta, majd azt is elmesélte, hogy az első nap végén ingyen vacsorát kapott a csapat, de csak azzal a feltétellel, hogy senkinek nem árulják el az étteremtulajdonos nevét, mert ő nagyon félt a politikai retorziótól.
A változásra azonban van esély. Totyik arról is beszámolt, hogy volt, aki épp a gyalogló kollégái láttán döntött úgy, hogy most először kiáll a jogaiért, és csatlakozik a menethez.