EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Mire számíthatunk az új, ismét Netanjahu vezette izraeli kormánytól?

Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök 2022. december 29-én a Kneszetben az eskütétel napján
Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök 2022. december 29-én a Kneszetben az eskütétel napján Szerzői jogok AMIR COHEN/AP
Szerzői jogok AMIR COHEN/AP
Írta: Kristof Molnar
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A veterán Netanjahu radikális jobboldali és ultraortodox pártokkal próbálja meg kormányozni Izraelt.

HIRDETÉS

December 29-én letette az esküt az új izraeli kormány. Benjamin Netanjahu így visszatért a miniszterelnöki pozícióba, és hatodik ciklusát kezdheti meg az ország élén. A kormány megalakulását hosszú koalíciós tárgyalások előzték meg, melyeken Netanjahu radikális jobboldali és ultraortodox partnerei komoly engedményeket harcoltak ki maguknak. A világ aggódva várja, mire számíthat az új formációtól.

Netanjahu szerdán már bejelentette új kormányának prioritásait. A lista első helyén egyes ciszjordániai területek annektálása, és az oda illegálisan felépített izraeli előőrsök legalizálása állt. Ezeket a pontokat az ultranacionalista Vallásos Cionista Párt kérésére írták bele a koalíciós szerződésbe. Netanjahu pártja, a Likud alapvetően nem annektáláspárti, talán ez is az oka annak, hogy a kötelezettségvállalást homályosan fogalmazták bele a szerződésbe, így fenntartva a lehetőséget a kormányfőnek, hogy ha nem akar, ne tegyen lépéseket az ügyben.

Ez azért is kulcsfontosságú kérdés, mert Izrael ciszjordániai tevékenységét a nemzetközi közvélemény nagy része illegálisnak tartja. A zsidó állam 1967-ben foglalta el a területet a Gázai övezettel és Kelet-Jeruzsálemmel együtt. Azóta fél millió izraelit telepítettek oda, akik közel 2.5 millió palesztinnal élnek jelenleg együtt. A palesztinok viszont ezen a területen szeretnék jövendőbeli államukat megalapítani, így az izraeli annektálási törekvések komoly feszültségekhez vezetnének a régióban. Ciszjordánia idén különösen véres évet szenvedett el, miután az izraeli hadsereg több palesztin zavargást és katonai támadást is levert, valamint terrorcselekményeket is megelőztek.

Az annektálás kérdése már 2020-as kormányzása idején is felmerült, akkor Netanjahu amerikai nyomásra állt  el tőle. Donald Trump - akkori amerikai elnök - "cserébe" segített tető alá hozni az Ábrahám-egyezményeket. A diplomáciai kapcsolatokat rendező egyezményeket több öbölmenti arab országgal és Marokkóval írta alá Izrael.

Netanjahu diplomáciai körökben emellett arról is beszélt, bízik benne, hogy diplomáciai kapcsolatot tud majd létesíteni Szaúd-Arábiával is. Az Irán jelentette fenyegetés lehet a kapcsolódási pont a két ország között, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Szaúd-Arábia továbbra is támogatja az önálló palesztin állam létrehozását.

Az új koalíció radikális pártjai emellett az LMBTQ-közösség tagjaival szembeni diszkriminációt is támogatnák. Nagy felháborodást váltott ki, amikor múlt héten azt nyilatkozta az egyik leendő miniszter, Orit Strook, hogy pártja törvényjavaslata alapján az orvosok vallási alapon visszautasíthatnák meleg betegeik kezelését. Isaac Herzog izraeli elnök aggasztónak, Netanjahu pedig elfogadhatatlannak minősítette a megnyilvánulását. A miniszterelnöki várományos emellett ismét elutasította a vádakat, miszerint új kormánya veszélyt jelentene a melegek jogaira. Az azonban kérdéses, hogy mennyire tudja majd a kérdésben visszafogni radikális koalíciós partnereit. Még akkor is, ha ez a kormány és az ország érdeke is, hiszen nyugati szankciókkal kellene számolniuk, ha csorbulnának az LMBT-jogok Izraelben.

Sokan aggódnak emellett az izraeli igazságszolgáltatás jövőjéért is. A koalíciós megállapodásban ugyanis egy olyan reform szerepel, melyet többen az igazságszolgáltatás feletti politikai kontroll bevezetéseként értelmeznek. Az új kormány egy "felülbírálati záradékot" vezetne be, mely lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy megkerüljön vagy hatályon kívül helyezzen bírósági határozatokat. Az izraeli jobboldal régóta törekszik a törvényhozói és bírói hatalmi ágak közötti fékek és ellensúlyok lebontására, az új koalíció radikális pártjai pedig különösen fogékonyak erre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szaúd-Arábia független palesztin államot kér Izraeltől a jószomszédi viszonyért cserébe

Féltik az izraeli demokráciát az ellenzéki tüntetők

Izrael újabb 5300 ciszjordániai telepeslakást épít