Szurkolni szívvel-lélekkel, zászlóval vagy Nagy-Magyarország térképével

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Az ominózus sál és a Karmelita kolostorban felállított földgömb
Az ominózus sál és a Karmelita kolostorban felállított földgömb   -   Szerzői jogok  Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Bukarestből és Kijevből kemény össztűz zúdult a magyar miniszterelnökre azok után, hogy ismét felbukkant Nagy-Magyarország térképe – ezúttal egy általa viselt sálon. Pozsonyban a párthovatartozás határozta meg a reagálást, az új ljubljanai vezetés pedig szóra sem méltatta a történteket azok után, hogy Orbán szövetségesét, az előző kormányfőt a választásokon megfosztották a hatalmától. Bécsben történelemleckét ígértek az első adódó alkalommal, hisz az egykori Nagy-Magyarország már több mint száz éve megszűnt. Zágrábban a kormányfőnek nincs ideje ilyesmivel foglalkozni, az államfőt pedig megnevettette a gesztus. Kizárólag az egyébként harcias Belgrádban hallgat a vezetés, minden jel szerint Vučić és Orbán nagy barátságának köszönhetően. A nagy-magyarországos sálra azonban a szomszédokon kívül is sokan felzúdultak, kivált az Ukrajna elleni orosz támadás fényében.

„Békét akarunk és tűzszünetet” – ezt jelentette ki november 16-án Orbán Viktor Belgrádban, ahol a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral találkozott.

Öt nappal később, gondos időzítéssel, a labdarúgó világbajnokság kezdőnapján búcsúzott a magyar válogatottól Dzsudzsák Balázs. A november 21-én lejátszott budapesti meccs után azonban a magyar miniszterelnök aratta le a babérokat – legalábbis a nemzetközi diplomáciai porondon.

Néhány szomszédos országban szinte hadüzenetként értelmezték, hogy a békére és tűzszünetre áhítozó Orbán egy olyan szurkolói sállal ment be a válogatott öltözőjébe, amelyet Nagy-Magyarország térképével illusztráltak. Borítékolható volt, hogy sokak figyelmét nem kerüli el a térkép, amely azonban a vártnál sokkal nagyobb vihart kavart akkor, amikor a magyar kormánynak szövetségesekre van szüksége a Brüsszelből érkező, forintban többezer milliárdra tehető támogatás megszerzéséhez.

„Újabb felelőtlen cselekedet Orbán Viktor részéről” – így reagált az Európai Parlament egyik román képviselője. Szerinte a „revizionista gesztus” Orbánt Putyin mellé állítja, aki szintén határmódosításról álmodik. „Az Európai Tanácsban az EU vezetőinek szankciókkal kellene sújtaniuk és elszigetelniük” a magyar kormányfőt – véli Alin Mituța.

Elfogadhatatlan – replikázott néhány szomszédos ország

A román külügyminisztérium már másnap tájékoztatta a bukaresti magyar nagykövetet: „határozottan helyteleníti”, hogy Orbán Viktor Nagy-Magyarország-térképet ábrázoló sállal jelent meg – idézte az Agerpres hírügynökség tudósítását egy erdélyi portál. Bukarest szerint a magyar kormányfő magatartása „nyilvánvaló ellentétben áll a nyitottság és a kétoldalú párbeszéd újraindításának légkörével, amely a román külügyminiszternek a magyar hivatali kollégájával, illetve a magyar kormányfővel folytatott budapesti egyeztetéseit jellemezte”.

„Minden revizionista megnyilvánulás elfogadhatatlan”, ellentétes a jelenlegi valósággal, és szembe megy a Románia és Magyarország által a román–magyar jószomszédi viszonyt szentesítő, 1996-ban Temesváron aláírt szerződésben, valamint a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodásban vállalt kötelezettségekkel – hangoztatta a román külügyminisztérium.

„A revizionista eszmék magyarországi népszerűsítése nem szolgálja az ukrán-magyar kapcsolatok erősítését, és nem felel meg az európai politika elveinek” – írta bejegyzésében az ukrán külügyi szóvivő, aki hivatalos bocsánatkérést is követelt. Oleg Nyikolenko közölte, hogy bekéretik a kijevi magyar nagykövetet.

A Nagy-Magyarország térkép azokat a területeket is magába foglalja, amelyeket Magyarország 1920-ban, az első világháborút követő trianoni békeszerződés értelmében elveszített. „A magyar társadalom nagy része nemzeti tragédiának tekinti területe kétharmadának elvesztését – írták az ukrán lapok. Arra is emlékeztettek: „Nagy-Magyarország” térképe szélsőjobboldali gyűléseken rendszeresen felbukkanó jelkép.

„A véres háborúk forgatókönyve ugyanúgy kezdődik: kis vezetők elkezdenek Nagy Birodalmakról álmodni” – ezt tweetelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója. „Bárki, aki a 21. században történelmi traumákon élősködve akar politikailag pontot szerezni, veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra nézve. A történelem meg nem tanult leckéi ismétlődnek. Még magyarul is” – fogalmazott Mihajlo Podoljak, aki a magyar miniszterelnök nevét ugyan nem írta le, de egyértelműen Orbán Viktorra, és Nagy-Magyarországot hirdető sáljára utalt.

Az ukrán külügyminiszter szerint Orbán Viktor gesztusa „a revizionista eszmék népszerűsítése, amely nem járul hozzá az ukrán-magyar kapcsolatok fejlődéséhez, és nem felel meg az európai politika elveinek”. Ukrajna hivatalos bocsánatkérést vár a magyar féltől – tette hozzá Dmitro Kuleba.

Nincs időm sálakkal, kivált mások sáljával foglalkozni – mondta a horvát miniszterelnök. „A Horvátország iránti területi igények azonban bárki, így Magyarország részéről is számunkra teljesen elfogadhatatlanok” – tette hozzá Andrej Plenković.

Nem ez az első eset, hogy Orbán Horvátország területeinek egyes részeit a sajátjának tartja – hívta fel a figyelmet a fiumei Novi list, amely szerint az sem most fordult elő először, hogy az államfő rokonszenvvel beszél a magyar miniszterelnökről, aki kisajátít egyes horvát térségeket.

Zoran Milanović ugyanis viccel ütötte el a történteket.

„Nevethetnékem támadt. Horvátország iránti területi igényei arra korlátozódnak, hogy az Adrián hajózik egy hónapon át augusztusban, és olyankor egy vacsorán találkozunk” – jelentette ki a köztársasági elnök, aki szerint szóra sem érdemes a sál. „Szomszédaink közül még ő a legjobb” – mondta Orbánról Milanović.

„Undor és humusz” – idézte a magyar kormányfő sáljával kapcsolatban a szlovák külügyminiszter posztját az Új Szó. „Az irredentizmusnak és a revizionizmusnak nincs helye a kapcsolatainkban” – szögezte le Rastislav Káčer Budapest és Pozsony viszonyáról. Szerint az ilyen érzelmek gerjesztése, tervek szövögetése vezetett a második világháború kitöréséhez és az oroszok ukrajnai inváziójához. A szlovák külügyminiszter egyébként nagyra tartja a szlovákok és magyarok közös történelmét, és kiemelte: a szlovákiai magyarok Szlovákiában vannak otthon.

A magyar miniszterelnök megnyilvánulása rendkívül érzéketlen, különösen az ukrajnai háborúra való tekintettel, amely során Oroszország birtokába vette a megtámadott ország területének egy részét – állapította meg a szlovák külügyi államtitkár. „Az ilyen jellegű történelmi revizionizmus manapság rendkívül veszélyes” – tette hozzá Andrej Stančík.

„Észrevettem, hogy Orbán Viktornak régi sálja van, ezért adtam neki ma egy újat” – reagált külügyéreinél békülékenyebben a szlovák miniszterelnök. Eduard Heger néhány nappal később a V4-ek kassai kormányfői csúcsértekezletén egy Slovakia feliratú sálat akasztott magyar partnere nyakába, mire Orbán megjegyezte:

„Magyar-szlovák két jó barát!”

Vajon új szelek fújnak a szlovák politikában? – tette fel a kérdést a Paraméter még 2017-ben, miután az akkori pénzügyminiszter a Denník N portálnak nyilatkozott. A kormánypárt, a Smer tagjával, Peter Kažimírrel készült interjút ugyanis egy, a hivatalában készült fotóval illusztrálták, amelyen jól kivehető volt a falra függesztett Nagy-Magyarország-térkép.

„Hol vannak már azok az idők, amikor még a Kárpát-medence kifejezés is kiverte a biztosítékot a Róbert Fico vezette párt agyilag zokni képviselői körében?” – emlékeztetett a Paraméter.

Veszélyes politika, amely konfliktusokhoz vezet

„Egy gyors pillantás a bécsi külügyminisztérium történelmi térképeire megerősítette az első gyanút, miszerint Transzlajtánia körülbelül száz évvel ezelőtt megszűnt létezni” – ezt válaszolta a Politicónak az ominózus sállal kapcsolatos kérdésére az osztrák külügyminisztérium szóvivője.

A gyengébbek kedvéért: az osztrák-magyar monarchia, vagy ahogy ma Bécsben nevezik, a Duna-monarchia idején Transzlajtániavolt a Lajta folyó innenső oldala, vagyis Magyarország.

„Erről a fejleményről az első adódó alkalommal tájékoztatni fogjuk magyar szomszédainkat” – tette hozzá a minisztérium. Azt is közölték, hogy Magyarországgal szemben nem terveznek diplomáciai lépéseket, mert az ügyet nem veszik komolyan.

A kormány koalíciós partnere, a Zöldek, és az egyre erősödő ellenzéki szociáldemokraták azonban kevésbé elnézőek Nagy-Magyarország térképével szemben, amely a mai Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia, Szerbia és Ukrajna területeit foglalta magába.

Az SPÖ szóvivője amellett kardoskodott, hogy Alexander Schallenberg külügyminiszter haladéktalanul hívassa be Magyarország bécsi nagykövetét. „A történelmi revizionizmus tűrhetetlen” – érvelt Jörg Leichtfried, aki szerint Orbán Ausztria területi szuverenitását is megkérdőjelezte.

Orbán Viktor provokációja egy olyan időszakban, amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, „provokatív és elfogadhatatlan” – ezt viszont a Zöldek európai szóvivője mondta. Michel Reimon azonnali bocsánatkérésre szólította fel a magyar kormányfőt és Nagy Andort, Magyarország bécsi nagykövetét.

Ahelyett, hogy eleget tett volna az uniós alapjogokkal kapcsolatos brüsszeli kéréseknek, Orbán egy újabb fordulattal Nagy-Magyarország sállal jelent meg – írta a Die Presse. Valószínűleg egyrészt azért, hogy történelmi önbizalmat ébresszen honfitársaiban, akiket jelenleg a gazdasági hanyatlás sújt – jobban, mint más uniós országokban. Másrészt, hogy egy kicsit provokálja az uniós partnereit. Különben mi értelme a területi követelésekkel való játszadozásnak, amely csak a magyarországi ultrajobboldali körökben jön be?

A veszélyes piruett a bécsi napilap szerint olyan provokáció, amely megkérdőjelezi Európa alapvető értékét: minden állam békés egymás mellett élését. Orbán ezt biztosan tudja. „Ő csak játszani akar” – mondják talán a hívei. Ezt mondják a kutyatulajdonosok, amikor kedvencük idegenek vállára ugrik – írta a Die Presse.

Janša barátja, Orbán ismét provokál: egy focimeccsen Nagy-Magyarország sálját lobogtatja – írta egy szlovén portál, amely felidézte: nem ez az első alkalom, hogy Orbán ilyesmire vetemedik. Néhány éve kormánya egy Nagy-Magyarország-térképet tweetelt, amely azt illusztrálta, hogy az 1920-as trianoni békeszerződés aláírása után milyen területekkel csökkent az ország.

Tavalyelőtt, 2020-ban maga a magyar miniszterelnök posztolt egy fotót egy földgömbről, miközben sok sikert kívánt az érettségizőknek. Ezen jól kivehetők Nagy-Magyarország határai, amelyek a mai szlovéniai Muraközt is magukba foglalták. Sokan már akkor is tiltakoztak, Janez Janša kormánya és külügyminisztere, Anže Logar, aki a minap jelöltként indult az elnökválasztáson, nem volt hajlandó bírálni Orbán lépését – emlékeztetett a szlovén portál.

56. Az érettségizők történelmet írnak. Hajrá // 56. A historic exam. Good luck!

Posted by Orbán Viktor on Tuesday, May 5, 2020

Erről a posztról akkor az Euronews angol nyelvű csatornája is beszámolt, a tudósítást pedig az újságírói felületesség és érzéketlenség igazi mintapéldájának tartotta a Mandiner, amely szerint az összecsapott cikkben olyan állítások szerepelnek, hogy Orbán „új konfliktust generált” Nagy-Magyarország történelmi térképével, mellőzve azt a tényt, hogy a kormányfő kifejezetten a történelem érettségi kapcsán publikálta a fotót.

„És arról is írnak, hogy az épp ügyeletes horvát és a román vezetés dünnyögött valamit az ügy kapcsán. Csak a háttérről, a mélységről és a valóban súlyos tényekről és igazságokról nem írnak semmit” – jegyezte meg a szerző, aki szerint az eset „egyrészt jól mutatja a térségünkkel kapcsolatos, még nemzetközi ügyekkel foglalkozó külföldi újságírók között is tapasztalható tájékozatlanságot; másrészt pedig az ehhez kapcsolódó érzéketlenséget is, amely nem tud – nem is érdeklődik, nem vesz tudomást – mindarról, ami az elmúlt száz évben a Kárpát-medencében az elszakított magyarsággal történt”.

A mai magyar emlékezetpolitika, amellyel a politikai szereplők kül- és gazdaságpolitikájukat igazolják, a múlt jól meghatározott, de téves értelmezésén alapul – írták egyébként Szlovéniában a tavaszi parlamenti választások előtt, és felidézték, hogy az első világháború végéig létező Magyar Királyságban a magyarok az összlakosság alig 54 százalékát alkották, vagyis sok más nemzettel együtt éltek. A jelenlegi magyar vezetés azonban állhatatosan etnikailag homogén egységként, egykori magyar államként mutatja be, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban igazságtalanul megfosztott területének kétharmadától. A Mladina szerint a gazdasági terjeszkedés is a Nagy-Magyarország szellemének feltámasztását szolgálja. A szlovén jegybank szerint Magyarország eddig másfél milliárd eurót invesztált Szlovéniában, és ezzel Németországgal együtt a második legnagyobb beruházó Ausztria mögött, miközben a jóval fejlettebb Szlovénia csupán 33 millió eurót fektetett be Magyarországon. Miközben Budapest a regionális vezető szerepére pályázik, a történelmi Magyarország térképe egyre gyakrabban jelenik meg politikusok hátterében, ami megütközést váltott ki néhány szomszédos országban.

A hivatalos politika egyébként a szomszédos országokban Szlovénián kívül csak Szerbiában nem tette szóvá a Nagy-Magyarország térképek megjelenését, amit a szerb államfő és a magyar miniszterelnök nagy barátságával magyaráznak.

„Megmagyarázhatatlan, hogy miért nincs reakció, kivált, ha figyelembe vesszük Vučić és Orbán közötti személyes kapcsolatok szintjét. A személyes kapcsolatok nem állhatnak az állami kapcsolatok felett” – idézett a Nova egy diplomatát.

„Valamilyen módon reagálnunk kellene. Nem kötelező közzétenni, de a két ország jövőbeli kapcsolatai, valamint saját érdekeink miatt be kell jegyezni a diplomáciai történelembe. Mert ma egy sál, holnap egy térkép, és apránként életre kel a Nagy Magyarország szelleme” – figyelmeztetett Srećko Đukić.

„A kormány nem akarja provokálni Magyarország oroszbarát és tekintélyelvű vezetőjét, akit Aleksandar Vučić nyilvánvalóan utánoz Szerbiában. Kétségtelenül szoros ideológiai, személyes és üzleti kapcsolatban állnak egymással, de a provokációra adott reakciók hiánya önbecsülésünk hiányáról is tanúskodik” – véli egy történész, aki szerint Orbán Viktor politikája rendkívül jobboldali és nacionalista, revizionista és revansista, miközben hajlamos megváltoztatni a térség határait, ami békés eszközökkel nem járható út.

„Ez egy veszélyes politika, amely konfliktusokhoz vezet” – hangoztatta Milivoj Bešlin.

Régóta használja a nacionalista jelképrendszert

A magyar kormányfő nagy-magyarországos sáljáról egyébként nemcsak a szomszédos országokban cikkeztek. Orbánt évek óta széles körben bírálják Európában a médiaszabadság, a kisebbségek és a civil csoportok jogainak korlátozása, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való régi barátsága miatt – írta például a sálas „eset” kapcsán a BBC, amely hozzátette: a magyar miniszterelnököt azzal vádolták, hogy aláássa az Európai Unió alapértékeit, míg ő azzal vádolja Brüsszelt, hogy túllépi hatáskörét.

Orbán provokált a sáljával – állítja például a Spiegel, amely megjegyezte, hogy a magyar miniszterelnök régóta használja a nacionalista jelképrendszert, ami az ukrajnai orosz invázió óta különösen ízléstelen.

Ha egyébként a Twitteren rákeresünk a Nagy-Magyarország, a Greater Hungary kifejezésre, rengeteg visszhang olvasható az elhíresült sálról.

Orbán Viktor régóta kedveli a Nagy-Magyarország kellékeket – idézte fel a több nemzetközi sajtódíjat elnyert Dan Nolan.

Először 2005 februárjában lett hír abból, hogy Orbán Viktor nosztalgiával gondol az egykori Nagy-Magyarországra. Még az ellenzékben lévő Fidesz elnökeként szerepelt a TV2 akkor Napló című műsorában, amelynek tévéstáb egy vidéki kampányútjára kísérte el – emlékeztetett a HVG.

A sajtó kiszúrta, hogy amikor Orbán Golfjának csomagtartóját lecsukta, pár másodpercig látható volt a kocsi hátuljára ragasztott Nagy-Magyarország matrica. Akkor azért lett belőle hír, mert magát a jelképet a szélsőjobboldali, revizionista nézeteket hangoztató pártokhoz, szervezetekhez, köztük az ébredező Jobbikhoz kötötték.

Maga a miniszterelnök egyébként két nappal a sál viselése, és az ezzel kiváltott vihar után megjegyezte:

„A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs. A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek!”

Márpedig a foci nagyon is politika, különösen Magyarországon, hogy példaként csak a stadionépítést említsük.

„Egy sál az én nyakamban, az lehet bármi. A miniszterelnök nyakában azonban akármi nem lehet. Ő ugyanis nem bárki” – szögezte le Orbán Viktor posztja alatt egy kommentelő.

Mindenesetre szurkolni lehet szívvel-lélekkel, sőt zászlóval is, nemcsak Nagy-Magyarország térképpel.

A Népszava egyébként egy nem reprezentatív felmérésben azt tudakolta olvasóitól: helyénvalónak tartják-e, hogy Orbán Viktor nagy-magyarországos sálban szurkol a válogatottnak?

A megkérdezettek több mint négyötöde nemmel felelt.